
Fotó: Haáz Vince
Második alkalommal szervezte meg az Erdélyi Pálinka- és Párlatversenyt a Vásárhelyi Forgatag keretében az Erdélyi Pálinka Lovagrend. A szervezők a marosvásárhelyi vár múzeumépületében rendezték be a pálinkakóstoló, illetve zsűriző helyszínt.
2017. augusztus 21., 17:102017. augusztus 21., 17:10
Míg a tavalyi, első alkalommal megszervezett versenyre száz mintát küldtek Erdély különböző tájegységeiről, az idén valamivel kevesebben jelölték pálinkájukat és párlataikat, aminek részben az éppen esedékes gyümölcsbetakarítás és feldolgozás lehet a magyarázata – tudtuk meg a hétfői versenyen. Bár a mennyiség a tavalyihoz képest alulmaradt,
talán mert tanultak a pálinkakészítők, illetve jobban odafigyeltek készítményeikre, azok minőségére – mondta Gáspár Botond szervező.
Már a szagától szédül az ember – jegyezte meg a hétfői versenyen az egyik látogató, mire a szakértők közül Somogyi Csaba, az Erdélyi Pálinka Lovagrend tagja figyelmeztette, hogy
Hogy mitől jó egy jó pálinka, a Vásárhelyi Hírlapnak elmondta, a jó gyümölcsből jó cefre, abból meg jó pálinka készülhet. Azt a téves felfogást is megcáfolta, miszerint a jó gyümölcsből lekvár készül, ami megmarad, abból meg pálinka. Ez nem igaz, hívta fel a figyelmet a pálinka lovag, a jó pálinkához ugyanis jó gyümölcs kell, az sem árt, hogy ha a gondosan válogatott gyümölcsöt megmossák, hiszen a permetlé is bekerül a pálinkába, és az ízén érződik.
Fotó: Haáz Vince
– magyarázta, és meg is mutatott egy enyhén savanykás pálinkát.
Bár több helyen is szerveznek Erdélyben hasonló rendezvényeket, a szervezők azt szeretnék, ha a marosvásárhelyi a legrangosabbá válna, ezért is szervezik a Vásárhelyi Forgatag rendezvényeként a pálinkaversenyt – tudtuk meg Gáspár Botondtól, aki azt is elmondta, hogy a pálinka mustrára Erdély minden tájáról várták és fogadták a mintákat, amelyek zöme az idén a Székelyföldről érkezett, jövőre szeretnék, ha hangsúlyosabban képviseltetné magát a Partium is.
A paletta széles volt, a hagyományos erdélyi gyümölcsöktől, mint alma, szilva, barack, körte, olyan érdekességek is érkeztek, mint az eper, a meggy, birsalma, feketeribizli, illetve néhány, Erdélyben jellegzetes vadgyümölcsből készített pálinka: vackor, vadalma, somérdekesség, valamint az ágyaspálinkák mellett a bor- és sörpárlatok sem hiányoztak. Az Erdélyi Pálinka Lovagrend célja a pálinkafogyasztás kulturált népszerűsítése, a minőségre való figyelmeztetés – mondta Somogyi Csaba.
Fotó: Haáz Vince
A vármúzeum földszinti termében az asztal körül a lovagrendi tagok mellett olyan civilek is ültek, akik eddig nem bíráskodtak pálinkaversenyen. Ittak egy-egy kortyot, illetve, ahogy érdeklődésünkre elmagyarázták, egy negyedkortyot, de előbb az illatot szívták be, csak azt követően ízlelték a pálinkát.
A minősítés a magyarországi rendszer szerint működik itt is – magyarázta Gáspár Botond, egy húszpontos rendszer alapján, a bírák vak-kóstolást végeznek, vagyis csupán annyit tudnak, hogy hány fokos és milyen gyümölcsből készült az illető termék.
Azt is érdemes tudni, hogy kóstoláskor nem nyelik le a pálinkát, csupán megforgatják a szájukban és kiköpik. Persze, ha valamelyik nagyon ízlik, azt nem, sőt még repetát is kérnek belőle. Azt tartják a szakik, hogy
Közben sajt- és almafalatkákat és sós ropit is falnak, hogy az ízek ne befolyásolják egymást. A zsűrinek az a feladata, hogy a lehető legobjektívebben zsűrizzen, miközben a technológiai folyamatokra is összpontosít. Nyilván, hogy az aranyérmes a legjobb, a legharmonikusabb pálinkák közül kerül ki, ami azt jelenti, hogy nemcsak az előállítás módja, hanem a harmónia, az utóhatás, a hosszútávú íz dönti el, hogy melyik lesz a nagydíjas.
A parajdi sóbánya katasztrófájáról, a távolsági buszjáratok működtetésének újragondolásáról, a megyei hulladékgazdálkodásról esett szó többek között a Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnökével való év végi beszélgetésen.
Még karácsony előtt átadják a forgalomnak a moldvai (A7-es) autópálya Focșani és Adjud közötti szakaszát – jelentette be a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság (CNAIR) vezérigazgatója.
Országszerte több mint 7 millió lej értékben rótt ki bírságot az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) a december 15. és 19. között végzett ellenőrzések nyomán.
Idén csaknem 3,6 millió peres ügyet tárgyaltak a romániai bíróságok, miközben a bírói álláshelyek közel 20 százaléka nincs betöltve – közölte pénteken a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM).
Pénzügyi bizonytalanságok és kormányzati megszorítások jellemezték Csíkszereda 2025-ös esztendejét, amelyet Korodi Attila polgármester az év utolsó rendes havi tanácsülésén értékelt pénteken.
Ünnepélyes díjátadón ismerte el Hargita megye tanácsa a megye három tűzoltóját és két kiváló sportolóját. Az ülés alatt költségvetésről, európai uniós projektekről és útépítésről is tárgyaltak a megye önkormányzati képviselői.
Évente 859 barnamedve kilövését tennék lehetővé Romániában az RMDSZ törvénytervezete. Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes sepsiszentgyörgyi látogatásán beszélt a medvekilövési kvóta megduplázását célzó javaslat részleteiről.
Jótékonysági futással és kosárlabdameccsel gyűjt adományokat az eltérő fejlődésű gyermekekért a Gyulafehérvári Caritas december 20–23. között Marosvásárhelyen és környékén. Futással vagy akár kerékpározással is csatlakozhat bárki az akcióhoz.
Cantus figuratus címmel tart előadóestet Laczkó Vass Róbert kolozsvári színművész Székely Norbert zongoraművész közreműködésével advent utolsó vasárnapján, december 21-én 18 órától a marosvásárhelyi Gecse utcai református templomban.
Aláírta pénteken Daniel David oktatási miniszter az új középiskolai tanterveket jóváhagyó rendeletet – közölte a szaktárca.
szóljon hozzá!