
„Megizzasztotta” az első félév a diákokat és a tanárokat egyaránt
Fotó: Haáz Vince
A pedagógusok többsége egyetért abban, hogy nem helyettesíthető semmilyen alternatív módszerrel az intézményes, fizikai jelenléttel zajló oktatás. Míg a tervek szerint a második félév újból az iskolapadokban kezdődhet, a tanév első félévének a hatékonyságát illetően nem teljesen egységes a pedagógusok véleménye.
2021. február 06., 15:522021. február 06., 15:52
Nagy Annamária tanítónő előkészítő osztállyal kezdte a 2020/2021-es tanévet. A kihívásokkal teli félévről elmondta, a tanárok új felmérési technikákat, módszertanokat sajátíthattak el, technikai tudásukat pedig az idősebb pedagógusok is el tudták mélyíteni.
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa a közösségépítés hiányában látja az online oktatás legnagyobb hátulütőjét, hiszen ő csak öt hetet találkozhatott a gyerekekkel.
– magyarázta a pedagógus, aki szerint általánosságban véve félév végén nem biztos, hogy a megszerzett jegy vagy értékelés a tényleges tudást tükrözi. Megjegyezte, sokat dolgozott azon, hogy változatos órákat tudjon tartani. „Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam elérni azt a hatásfokot, amit az iskolai oktatás biztosít. Bár csak felszínesebb tanítást lehetett így elérni, a szülők példás hozzáállása nélkül nem sikerült volna sikeresen végigtanulni a rendhagyó félévet” – összegezte.
„Mindamellett, hogy nehéz félév volt, az intézményes oktatással kapcsolatos napi rutin hiányzott a leginkább” – ezt tapasztalta Ladó Gábor történelem szakos tanár. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában tanító pedagógus bevallotta, kétszer annyit dolgozott, mint bármelyik másik félév során. „Három óráig megtartottam az órákat, utána pedig készültem a következő napra. Sokszor késő estig voltam kénytelen a számítógép előtt ülni, másnap pedig kezdtem elölről” – számolt be.
Szerinte a diákok technikai eszközök használata terén sokat fejlődtek (e-mail küldése, különböző oktatási platformok használata), a hatékonyságot illetően viszont felemás eredményekről számolt be. „Akik eddig tanultak, azok most is elvégezték a feladatokat, néhányan jobb eredményeket is el tudtak érni. Akik viszont az élő oktatásban sem remekelnek vagy nem érdekli őket, azokkal sokkal nehezebb dolgom volt.” Hozzáfűzte, még ilyen erőfeszítések árán is csupán az előírt tananyag negyedét tudta leadni, hiszen ami az iskolában egy órás anyagot jelentett volna, az az online térben akár három órába is beletelt.
Bogos Beáta román nyelv és irodalom szakos tanárnő úgy fogalmazott, a tanárok és diákok mögött egyaránt egy leterhelő első félév van. „Azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek ellenére megszokták a diákok az otthonról való tanulást, oktatást” – számolt be tapasztalatairól. Az ugyancsak csíkszeredai, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa kifejtette, igyekezett ugyanolyan hatékonyan leadni és számonkérni az anyagokat, mint korábban, az iskolában zajló tanórákon.
– mutatott rá tapasztalataira.
Ő is kiemelte: meglátása szerint azok, akik korábban is tanultak és szorgalmasok voltak, azoknak minden lehetőség adott volt, hogy ne maradjanak le és tovább fejlődjenek. Ellenben aki nem érdeklődött a tanulás iránt eddig sem, az felemás értékelésekkel teli félévet zárhatott. Bár végzős osztályt idén nem tanított, de megjegyezte, a rendhagyó félévben a többi évfolyamhoz képest azokban az osztályokban nehezebb dolga volt tanárnak és diáknak egyaránt. „Az én diákjaimnak a többsége dolgozott a félév során és érezte a súlyát a helyzetnek. Igaz, hogy nem tud annyira hatékony lenni az oktatás, mint az iskolában, de ha netán ismét bele leszünk kényszerítve az online világba, akkor sem esek kétségbe. Ha tanár és diák is kellőképpen odaáll, nem lehet hatástalan oktatásról beszélni” – zárta meglátásait.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!