
„Megizzasztotta” az első félév a diákokat és a tanárokat egyaránt
Fotó: Haáz Vince
A pedagógusok többsége egyetért abban, hogy nem helyettesíthető semmilyen alternatív módszerrel az intézményes, fizikai jelenléttel zajló oktatás. Míg a tervek szerint a második félév újból az iskolapadokban kezdődhet, a tanév első félévének a hatékonyságát illetően nem teljesen egységes a pedagógusok véleménye.
2021. február 06., 15:522021. február 06., 15:52
Nagy Annamária tanítónő előkészítő osztállyal kezdte a 2020/2021-es tanévet. A kihívásokkal teli félévről elmondta, a tanárok új felmérési technikákat, módszertanokat sajátíthattak el, technikai tudásukat pedig az idősebb pedagógusok is el tudták mélyíteni.
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa a közösségépítés hiányában látja az online oktatás legnagyobb hátulütőjét, hiszen ő csak öt hetet találkozhatott a gyerekekkel.
– magyarázta a pedagógus, aki szerint általánosságban véve félév végén nem biztos, hogy a megszerzett jegy vagy értékelés a tényleges tudást tükrözi. Megjegyezte, sokat dolgozott azon, hogy változatos órákat tudjon tartani. „Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam elérni azt a hatásfokot, amit az iskolai oktatás biztosít. Bár csak felszínesebb tanítást lehetett így elérni, a szülők példás hozzáállása nélkül nem sikerült volna sikeresen végigtanulni a rendhagyó félévet” – összegezte.
„Mindamellett, hogy nehéz félév volt, az intézményes oktatással kapcsolatos napi rutin hiányzott a leginkább” – ezt tapasztalta Ladó Gábor történelem szakos tanár. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában tanító pedagógus bevallotta, kétszer annyit dolgozott, mint bármelyik másik félév során. „Három óráig megtartottam az órákat, utána pedig készültem a következő napra. Sokszor késő estig voltam kénytelen a számítógép előtt ülni, másnap pedig kezdtem elölről” – számolt be.
Szerinte a diákok technikai eszközök használata terén sokat fejlődtek (e-mail küldése, különböző oktatási platformok használata), a hatékonyságot illetően viszont felemás eredményekről számolt be. „Akik eddig tanultak, azok most is elvégezték a feladatokat, néhányan jobb eredményeket is el tudtak érni. Akik viszont az élő oktatásban sem remekelnek vagy nem érdekli őket, azokkal sokkal nehezebb dolgom volt.” Hozzáfűzte, még ilyen erőfeszítések árán is csupán az előírt tananyag negyedét tudta leadni, hiszen ami az iskolában egy órás anyagot jelentett volna, az az online térben akár három órába is beletelt.
Bogos Beáta román nyelv és irodalom szakos tanárnő úgy fogalmazott, a tanárok és diákok mögött egyaránt egy leterhelő első félév van. „Azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek ellenére megszokták a diákok az otthonról való tanulást, oktatást” – számolt be tapasztalatairól. Az ugyancsak csíkszeredai, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa kifejtette, igyekezett ugyanolyan hatékonyan leadni és számonkérni az anyagokat, mint korábban, az iskolában zajló tanórákon.
– mutatott rá tapasztalataira.
Ő is kiemelte: meglátása szerint azok, akik korábban is tanultak és szorgalmasok voltak, azoknak minden lehetőség adott volt, hogy ne maradjanak le és tovább fejlődjenek. Ellenben aki nem érdeklődött a tanulás iránt eddig sem, az felemás értékelésekkel teli félévet zárhatott. Bár végzős osztályt idén nem tanított, de megjegyezte, a rendhagyó félévben a többi évfolyamhoz képest azokban az osztályokban nehezebb dolga volt tanárnak és diáknak egyaránt. „Az én diákjaimnak a többsége dolgozott a félév során és érezte a súlyát a helyzetnek. Igaz, hogy nem tud annyira hatékony lenni az oktatás, mint az iskolában, de ha netán ismét bele leszünk kényszerítve az online világba, akkor sem esek kétségbe. Ha tanár és diák is kellőképpen odaáll, nem lehet hatástalan oktatásról beszélni” – zárta meglátásait.
Csütörtök este megjelent a Hivatalos Közlönyben az alkotmánybíróság február 18-i határozatának indoklása, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Richter-skála szerint 4,5-ös erősségű földrengés történt csütörtökön 19 óra 21 perckor Vrancea megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Ilie Bolojan csütörtökön kijelentette, hogy a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvényt a következő napokban kihirdeti az államfő, így Romániának esélye van megkapni a visszatartott uniós helyreállítási források nagy részét.
Újabb drónokat észleltek a román hadsereg radarjai Tulcea megye térségében az ukrán folyami kikötők elleni csütörtöki orosz légitámadás során, az egyik rövid időre megsértette Románia légterét – tájékoztatott a védelmi minisztérium.
Sorin Grindeanu, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke tisztázta csütörtökön a G4mediának adott interjújában tett nyilatkozatait, hangsúlyozva, hogy félreértették.
Szigorították a marosvásárhelyi önkormányzati képviselők csütörtökön a tulajdonosi társulások adminisztrátorainak alkalmazását, remélve, hogy így ki tudják szűrni a törvényszegőket.
A drasztikus áremelkedések miatt a sepsiszentgyörgyi önkormányzat kénytelen volt felbontani a szerződéseket két utcafelújítási projektnél, illetve aktualizálni a költségbecslést. Ez azt jelenti, hogy új közbeszerzést kell kiírni a munkálatokra.
Bocsánatkérésre szólította fel Frunda Csenge marosvásárhelyi tanácsos Bungardean Emilian AUR-os önkormányzati képviselőt, aki azt állította, hogy ő nem tud románul. A felszólított tagadta ezt és azzal hárított: „mind testvérek vagyunk”.
Az alkotmánybíróság csütörtökön közzétette február 18-i határozatának indoklását, amelyben alkotmányosnak minősítette a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó új törvény tervezetét.
A Fejér Dávid és Miron Cristea utcák felújításához fogadtak el új dokumentációt, megújították bérleti szerződéseket a Felszegi Óvoda és a Fogarasy Mihály középiskola használatára. Ezek voltak a csütörtöki gyergyószentmiklósi tanácsülés főbb pontjai.
szóljon hozzá!