
„Megizzasztotta” az első félév a diákokat és a tanárokat egyaránt
Fotó: Haáz Vince
A pedagógusok többsége egyetért abban, hogy nem helyettesíthető semmilyen alternatív módszerrel az intézményes, fizikai jelenléttel zajló oktatás. Míg a tervek szerint a második félév újból az iskolapadokban kezdődhet, a tanév első félévének a hatékonyságát illetően nem teljesen egységes a pedagógusok véleménye.
2021. február 06., 15:522021. február 06., 15:52
Nagy Annamária tanítónő előkészítő osztállyal kezdte a 2020/2021-es tanévet. A kihívásokkal teli félévről elmondta, a tanárok új felmérési technikákat, módszertanokat sajátíthattak el, technikai tudásukat pedig az idősebb pedagógusok is el tudták mélyíteni.
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa a közösségépítés hiányában látja az online oktatás legnagyobb hátulütőjét, hiszen ő csak öt hetet találkozhatott a gyerekekkel.
– magyarázta a pedagógus, aki szerint általánosságban véve félév végén nem biztos, hogy a megszerzett jegy vagy értékelés a tényleges tudást tükrözi. Megjegyezte, sokat dolgozott azon, hogy változatos órákat tudjon tartani. „Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam elérni azt a hatásfokot, amit az iskolai oktatás biztosít. Bár csak felszínesebb tanítást lehetett így elérni, a szülők példás hozzáállása nélkül nem sikerült volna sikeresen végigtanulni a rendhagyó félévet” – összegezte.
„Mindamellett, hogy nehéz félév volt, az intézményes oktatással kapcsolatos napi rutin hiányzott a leginkább” – ezt tapasztalta Ladó Gábor történelem szakos tanár. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában tanító pedagógus bevallotta, kétszer annyit dolgozott, mint bármelyik másik félév során. „Három óráig megtartottam az órákat, utána pedig készültem a következő napra. Sokszor késő estig voltam kénytelen a számítógép előtt ülni, másnap pedig kezdtem elölről” – számolt be.
Szerinte a diákok technikai eszközök használata terén sokat fejlődtek (e-mail küldése, különböző oktatási platformok használata), a hatékonyságot illetően viszont felemás eredményekről számolt be. „Akik eddig tanultak, azok most is elvégezték a feladatokat, néhányan jobb eredményeket is el tudtak érni. Akik viszont az élő oktatásban sem remekelnek vagy nem érdekli őket, azokkal sokkal nehezebb dolgom volt.” Hozzáfűzte, még ilyen erőfeszítések árán is csupán az előírt tananyag negyedét tudta leadni, hiszen ami az iskolában egy órás anyagot jelentett volna, az az online térben akár három órába is beletelt.
Bogos Beáta román nyelv és irodalom szakos tanárnő úgy fogalmazott, a tanárok és diákok mögött egyaránt egy leterhelő első félév van. „Azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek ellenére megszokták a diákok az otthonról való tanulást, oktatást” – számolt be tapasztalatairól. Az ugyancsak csíkszeredai, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa kifejtette, igyekezett ugyanolyan hatékonyan leadni és számonkérni az anyagokat, mint korábban, az iskolában zajló tanórákon.
– mutatott rá tapasztalataira.
Ő is kiemelte: meglátása szerint azok, akik korábban is tanultak és szorgalmasok voltak, azoknak minden lehetőség adott volt, hogy ne maradjanak le és tovább fejlődjenek. Ellenben aki nem érdeklődött a tanulás iránt eddig sem, az felemás értékelésekkel teli félévet zárhatott. Bár végzős osztályt idén nem tanított, de megjegyezte, a rendhagyó félévben a többi évfolyamhoz képest azokban az osztályokban nehezebb dolga volt tanárnak és diáknak egyaránt. „Az én diákjaimnak a többsége dolgozott a félév során és érezte a súlyát a helyzetnek. Igaz, hogy nem tud annyira hatékony lenni az oktatás, mint az iskolában, de ha netán ismét bele leszünk kényszerítve az online világba, akkor sem esek kétségbe. Ha tanár és diák is kellőképpen odaáll, nem lehet hatástalan oktatásról beszélni” – zárta meglátásait.
Mezőgazdasági területre zuhant drónroncsokat fedeztek fel kedden Romániában, a moldovai határtól 23 kilométerre lévő, Vaslui megyei Viisoara térségében. A roncsokat tűzszerészek a helyszínen felrobbantották.
Petíciót adtak le a kányádi gazdák a helyi önkormányzatnál, mivel nem szeretnék, ha a Harvíz Rt. biztosítaná az ivóvíz-szolgáltatást. Egyebek mellett ugyanis a drágulástól tartanak. A polgármester részletezte, hogy erre miért nincs más lehetőség.
Miután három párt is miniszterelnök-jelöltként támogatta, Siegfried Mureșan teljesen eltűnt a nyilvánosságból, ahelyett, hogy parlamenti többséget próbált volna kialakítani – jelentette ki Csoma Botond, az RMDSZ szóvivője.
Marosvásárhely csatlakozott a szecessziós örökséget népszerűsítő európai hálózatokhoz, hogy népszerűsíteni tudja a város épített örökségét.
Angela Merkel volt német kancellárt fogadta kedden a Cotroceni-palotában Nicușor Dan államfő. A volt német kancellár könyvbemutatóra érkezett Romániába.
Az RMDSZ parlamenti frakciói keddi együttes ülésükön nem foglaltak állást egy jövőbeli kormány támogatásáról, mivel az államfő még nem nevesített miniszterelnök-jelöltet – közölte Csoma Botond, a szövetség képviselőházi frakcióvezetője.
A jövő évi érettségi kompetenciavizsgáit április 12-23. között tartják – jelentette be kedden az oktatási minisztérium. A közlemény szerint a nyári érettségi írásbeli vizsgáit június 14-18. között szervezik meg.
Négy támogatási program indul közel 180 millió eurós keretösszeggel: a sertés- és szarvasmarhatartók már igényelhetik a támogatást, a kisgazdaságok, a virág- és gyógynövénytermesztők számára is pályázati lehetőség nyílik.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) álláspontja nem változott: nem támogat olyan kormányt, amelynek a Szociáldemokrata Párt (PSD) is tagja, függetlenül attól, hogy a miniszterelnök független vagy valamelyik párt jelöltje.
szóljon hozzá!