
„Megizzasztotta” az első félév a diákokat és a tanárokat egyaránt
Fotó: Haáz Vince
A pedagógusok többsége egyetért abban, hogy nem helyettesíthető semmilyen alternatív módszerrel az intézményes, fizikai jelenléttel zajló oktatás. Míg a tervek szerint a második félév újból az iskolapadokban kezdődhet, a tanév első félévének a hatékonyságát illetően nem teljesen egységes a pedagógusok véleménye.
2021. február 06., 15:522021. február 06., 15:52
Nagy Annamária tanítónő előkészítő osztállyal kezdte a 2020/2021-es tanévet. A kihívásokkal teli félévről elmondta, a tanárok új felmérési technikákat, módszertanokat sajátíthattak el, technikai tudásukat pedig az idősebb pedagógusok is el tudták mélyíteni.
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa a közösségépítés hiányában látja az online oktatás legnagyobb hátulütőjét, hiszen ő csak öt hetet találkozhatott a gyerekekkel.
– magyarázta a pedagógus, aki szerint általánosságban véve félév végén nem biztos, hogy a megszerzett jegy vagy értékelés a tényleges tudást tükrözi. Megjegyezte, sokat dolgozott azon, hogy változatos órákat tudjon tartani. „Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam elérni azt a hatásfokot, amit az iskolai oktatás biztosít. Bár csak felszínesebb tanítást lehetett így elérni, a szülők példás hozzáállása nélkül nem sikerült volna sikeresen végigtanulni a rendhagyó félévet” – összegezte.
„Mindamellett, hogy nehéz félév volt, az intézményes oktatással kapcsolatos napi rutin hiányzott a leginkább” – ezt tapasztalta Ladó Gábor történelem szakos tanár. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában tanító pedagógus bevallotta, kétszer annyit dolgozott, mint bármelyik másik félév során. „Három óráig megtartottam az órákat, utána pedig készültem a következő napra. Sokszor késő estig voltam kénytelen a számítógép előtt ülni, másnap pedig kezdtem elölről” – számolt be.
Szerinte a diákok technikai eszközök használata terén sokat fejlődtek (e-mail küldése, különböző oktatási platformok használata), a hatékonyságot illetően viszont felemás eredményekről számolt be. „Akik eddig tanultak, azok most is elvégezték a feladatokat, néhányan jobb eredményeket is el tudtak érni. Akik viszont az élő oktatásban sem remekelnek vagy nem érdekli őket, azokkal sokkal nehezebb dolgom volt.” Hozzáfűzte, még ilyen erőfeszítések árán is csupán az előírt tananyag negyedét tudta leadni, hiszen ami az iskolában egy órás anyagot jelentett volna, az az online térben akár három órába is beletelt.
Bogos Beáta román nyelv és irodalom szakos tanárnő úgy fogalmazott, a tanárok és diákok mögött egyaránt egy leterhelő első félév van. „Azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek ellenére megszokták a diákok az otthonról való tanulást, oktatást” – számolt be tapasztalatairól. Az ugyancsak csíkszeredai, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa kifejtette, igyekezett ugyanolyan hatékonyan leadni és számonkérni az anyagokat, mint korábban, az iskolában zajló tanórákon.
– mutatott rá tapasztalataira.
Ő is kiemelte: meglátása szerint azok, akik korábban is tanultak és szorgalmasok voltak, azoknak minden lehetőség adott volt, hogy ne maradjanak le és tovább fejlődjenek. Ellenben aki nem érdeklődött a tanulás iránt eddig sem, az felemás értékelésekkel teli félévet zárhatott. Bár végzős osztályt idén nem tanított, de megjegyezte, a rendhagyó félévben a többi évfolyamhoz képest azokban az osztályokban nehezebb dolga volt tanárnak és diáknak egyaránt. „Az én diákjaimnak a többsége dolgozott a félév során és érezte a súlyát a helyzetnek. Igaz, hogy nem tud annyira hatékony lenni az oktatás, mint az iskolában, de ha netán ismét bele leszünk kényszerítve az online világba, akkor sem esek kétségbe. Ha tanár és diák is kellőképpen odaáll, nem lehet hatástalan oktatásról beszélni” – zárta meglátásait.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!