
„Megizzasztotta” az első félév a diákokat és a tanárokat egyaránt
Fotó: Haáz Vince
A pedagógusok többsége egyetért abban, hogy nem helyettesíthető semmilyen alternatív módszerrel az intézményes, fizikai jelenléttel zajló oktatás. Míg a tervek szerint a második félév újból az iskolapadokban kezdődhet, a tanév első félévének a hatékonyságát illetően nem teljesen egységes a pedagógusok véleménye.
2021. február 06., 15:522021. február 06., 15:52
Nagy Annamária tanítónő előkészítő osztállyal kezdte a 2020/2021-es tanévet. A kihívásokkal teli félévről elmondta, a tanárok új felmérési technikákat, módszertanokat sajátíthattak el, technikai tudásukat pedig az idősebb pedagógusok is el tudták mélyíteni.
A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola pedagógusa a közösségépítés hiányában látja az online oktatás legnagyobb hátulütőjét, hiszen ő csak öt hetet találkozhatott a gyerekekkel.
– magyarázta a pedagógus, aki szerint általánosságban véve félév végén nem biztos, hogy a megszerzett jegy vagy értékelés a tényleges tudást tükrözi. Megjegyezte, sokat dolgozott azon, hogy változatos órákat tudjon tartani. „Bármennyire is igyekeztem, nem tudtam elérni azt a hatásfokot, amit az iskolai oktatás biztosít. Bár csak felszínesebb tanítást lehetett így elérni, a szülők példás hozzáállása nélkül nem sikerült volna sikeresen végigtanulni a rendhagyó félévet” – összegezte.
„Mindamellett, hogy nehéz félév volt, az intézményes oktatással kapcsolatos napi rutin hiányzott a leginkább” – ezt tapasztalta Ladó Gábor történelem szakos tanár. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskolában tanító pedagógus bevallotta, kétszer annyit dolgozott, mint bármelyik másik félév során. „Három óráig megtartottam az órákat, utána pedig készültem a következő napra. Sokszor késő estig voltam kénytelen a számítógép előtt ülni, másnap pedig kezdtem elölről” – számolt be.
Szerinte a diákok technikai eszközök használata terén sokat fejlődtek (e-mail küldése, különböző oktatási platformok használata), a hatékonyságot illetően viszont felemás eredményekről számolt be. „Akik eddig tanultak, azok most is elvégezték a feladatokat, néhányan jobb eredményeket is el tudtak érni. Akik viszont az élő oktatásban sem remekelnek vagy nem érdekli őket, azokkal sokkal nehezebb dolgom volt.” Hozzáfűzte, még ilyen erőfeszítések árán is csupán az előírt tananyag negyedét tudta leadni, hiszen ami az iskolában egy órás anyagot jelentett volna, az az online térben akár három órába is beletelt.
Bogos Beáta román nyelv és irodalom szakos tanárnő úgy fogalmazott, a tanárok és diákok mögött egyaránt egy leterhelő első félév van. „Azt kell mondjam, a kezdeti nehézségek ellenére megszokták a diákok az otthonról való tanulást, oktatást” – számolt be tapasztalatairól. Az ugyancsak csíkszeredai, Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium pedagógusa kifejtette, igyekezett ugyanolyan hatékonyan leadni és számonkérni az anyagokat, mint korábban, az iskolában zajló tanórákon.
– mutatott rá tapasztalataira.
Ő is kiemelte: meglátása szerint azok, akik korábban is tanultak és szorgalmasok voltak, azoknak minden lehetőség adott volt, hogy ne maradjanak le és tovább fejlődjenek. Ellenben aki nem érdeklődött a tanulás iránt eddig sem, az felemás értékelésekkel teli félévet zárhatott. Bár végzős osztályt idén nem tanított, de megjegyezte, a rendhagyó félévben a többi évfolyamhoz képest azokban az osztályokban nehezebb dolga volt tanárnak és diáknak egyaránt. „Az én diákjaimnak a többsége dolgozott a félév során és érezte a súlyát a helyzetnek. Igaz, hogy nem tud annyira hatékony lenni az oktatás, mint az iskolában, de ha netán ismét bele leszünk kényszerítve az online világba, akkor sem esek kétségbe. Ha tanár és diák is kellőképpen odaáll, nem lehet hatástalan oktatásról beszélni” – zárta meglátásait.
Egy elszakított vezeték miatt Kézdivásárhely teljes területén szünetel az ivóvízszolgáltatás csütörtök délután. A szakemberek dolgoznak a hiba javításán, de egyelőre nem tudni, meddig tartanak a munkálatok.
A magánszemélyek 1200 lej, a jogi személyek pedig 5000 lej fölötti adótartozással kerülhetnek fel az úgynevezett „szégyenlistára” – közölte csütörtökön Ioana Dogioiu kormányszóvivő.
Csütörtökön elfogadott határozata szerint mintegy 114 ezer gyógykezelési jegyet biztosít a kormány a nyugdíjasoknak 2026-ban az Országos Nyugdíjpénztáron keresztül.
Nyolc nap után hazaengedték a kórházból a húsvéthétfőn megtámadott, közel nyolcvanéves férfit. A felsőrákosi bántalmazás nemcsak testi sérüléseket okozott: a faluban azóta sokan kiszolgáltatottságot, bizalmatlanságot és dühöt éreznek.
Vécébe dobott fehérnemű miatt dugult el a szennyvízlefolyó és okozott szennyezést Marosvásárhelyen, a Maroson a napokban.
Idén várhatóan nem vonnak be új csomagolóanyagokat a betétdíjas rendszerbe (SGR) – nyilatkozta csütörtökön az ezt működtető RetuRo vállalat kommunikációs igazgatója.
Az Eurostat csütörtökön közzétett adatai szerint márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 9 százalék.
A kerékpárosok szabályszegései jelentik továbbra is a legsúlyosabb közúti balesetek fő okát Hargita megyében. Ez a jelenség már öt éve tart, azóta a gyorshajtás a második helyre szorult a baleseti okok között.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Elkezdődött Marosvásárhelyen a Bolyai nevet viselő Kárpát-medencei iskolák 22. találkozója. Kilenc intézmény tanárai és diákjai gyűltek össze, hogy közösen idézzék fel a Bolyaiak örökségét, megismerjék egymás kultúráját.
szóljon hozzá!