Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

09:02

Mit keres a bukaresti turista Székelyföldön? Maros megye a fővárosi turisztikai vásáron

22:19

Botrányosan és a CFR győzelmével ért véget a kolozsvári derbi (videóval)

21:27

Péter Balázs triplázott, a romániai hokiválogatott tornát nyert

21:12

Szombat estére ismét rátelepedett a köd a Csíki-medencére

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Négy méter magas medveszobrot állítottak fel Tusnádfürdőn

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Várjunk a befizetéssel? Kelemen Hunor szerint a helyi adók akár 50 százalékkal is csökkenthetők

A négy évszakból kettőt elveszíthetünk az éghajlatváltozás miatt – és ami marad sem lesz a megszokott

A helyszín nem az Egyesült Államok, hanem Călărași megye. A tornádók látványa várhatóan még gyakoribb lesz a jövőben térségünkben

Fotó: Meteoplus/Facebook

Tornádók, elsivatagosodás, trópusi csapadékhozamú felhőszakadások, drasztikus hőmérséklet-ingadozás – a térségben korábban soha vagy csak ritkán tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek mind annak az átmeneti állapotnak a biztos és egyre gyakoribb jelei, amely a klímaváltozással hozható összefüggésbe. Az éghajlat geológiai léptékben mérve példátlan gyorsasággal változik, és banánligeteink egyelőre ugyan nem lesznek, de készülhetünk a mediterrán klímára, ami nem feltétlenül lesz kedvező számunkra.

Széchely István

2019. június 02., 09:192019. június 02., 09:19

2019. május 22., 19:542019. május 22., 19:54

Noha a tornádók hazájának az Amerikai Egyesült Államokat tartják, a pusztító erejű forgószél egyre gyakrabban kialakul Európában, azon belül Romániában is, mint ahogyan legutóbb április 30-án történt Călărași megyében, ahol egy utasokkal teli buszt is felborított. A klímaváltozásra utaló számos más időjárási jelenség mellett Erdélyben is létrejöhet hasonló forgószél, sőt a jövőben feltételezhetően egyre gyakrabban meg is történik ez – derül ki a Makkai Gergely által elmondottakból, akit az éghajlatváltozás várható következményeiről kérdeztünk.

„A tornádó kialakulásának megvannak a sajátos feltételei: a felmelegedés, a gyors légköri áramlások, amelyek kavaró, örvénylő mozgást hoznak létre – ezek most már nálunk is kialakulhatnak” – fogalmazott az Országos Meteorológiai Központ korábbi igazgatóhelyettese és a Dél-Erdélyi Regionális Meteorológiai Központ egykori igazgatóhelyettese, aki nyugdíjba vonulása előtt több mint negyven évet töltött a pályán. Sokan mondhatják erre – folytatta a szakember –, hogy régen is voltak szélsőséges időjárási jelenségek, és igazuk is van. A válasz erre az, „hogy igen, voltak, de nagyon ritkán, és nem ez volt a jellemző.

Akkoriban a normális állapotot megszakította egy abnormális, napjainkban viszont az abnormális állapotok váltak normálisakká.

Ezt hozta az éghajlatváltozás.” A jelenség eredménye az, hogy például Erdélyben, a Mezőségen már észlelhetők az elsivatagosodás jelei, akárcsak Olténiában, de az egyre gyakrabban tapasztalható szélsőséges időjárási megnyilvánulások közé tartoznak a drasztikus és hirtelen lezajló hőmérséklet-változások, az egész hegyoldalakat lekopasztó, erdőket kidöntő, lakóházakat elsöprő viharos szelek, illetve azok a felhőszakadások is, amelyek egyetlen alkalommal egy hónapnyi csapadékmennyiséget eredményeznek – sorolta a nyugalmazott meteorológus.

Nagy csapadékhozamú zivatar Székelyföldön. Gyakoribb, mint kellene. Archív

Fotó: Kristó Róbert

Messze nincs még vége

Mint azt Makkai Gergely elmondta, a jelenlegi állapot még nem a folyamat vége, hanem csupán átmeneti helyzet. A Föld légkörében az üvegházhatású gázok felhalmozódása miatt bekövetkezett felmelegedés nyomán felborult az időjárást alakító magas és alacsony nyomású légtömegek találkozási pontjainak, a meteorológiában akcióközpontoknak nevezett zónák térbeli elhelyezkedése és egymásra gyakorolt kölcsönhatása.

„A megváltozott körülmények hatására a légkör elmozdult egy új, egyelőre ismeretlen egyensúlyi irány felé, és amíg az új stabilitás ki nem alakul,

ebben az átmeneti szakaszban minden, de minden megtörténhet”

– fogalmazott az időjárási szempontból várható aggasztó bizonytalanságról a szakember.

Nem tudni, mikor ér véget ez az átmenet, a földtörténet korábbi éghajlatváltozásai alapján több évszázadig is eltarthat, ám mivel a paleoklimatológiai kutatások a napjainkban tapasztalt változásokhoz hasonló sebességű átalakulásokat még nem tudtak kimutatni, „szakmai körökben azt feltételezik, hogy – sajnos elég hamar – a jelenlegi társadalom számára nem kedvező egyensúlyi állapot alakulhat ki.

Nagyon valószínű, hogy a mi vidékünkön, a mi földrajzi szélességi körünkön a jelenleg tőlünk délebbre jellemző mediterrán éghajlat fog beállni, ami hosszú forró nyarakból, rövid csapadékos telekből áll majd, a köztes évszakok – az ősz és a tavasz – pedig szinte felszívódnak.

A hőség szinte mindenre kihat: élelmiszereinkre, lakásainkra, ruházatunkra. Alkalmazkodni kell. Képünk illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Ez egy egész sor következménnyel jár, ami nem kedvez az itt élő társadalomnak, például új betegségek, új vírusok jelenhetnek meg itt, amire mi nem vagyunk felkészülve” – mondta Makkai Gergely. A következmények sorát azzal folytatta, hogy várhatóan új, melegebb égövi növényfajták és rovarok honosodnak meg, és a klímaváltozás feltételezhetően mindenre kihat majd: a gasztronómiában elterjednek a jelenleginél könnyedebb, mediterrán ételek, az építkezésben a zárt tereket a tágasabb, szellősebb helyiségek váltják fel, és természetesen az öltözködésre is kihat az éghajlatváltozás. Ehhez alkalmazkodni kell majd, ami a szakember szerint nem lesz könnyű.

A globális felmelegedés veszélyéről

A légkör hőmérséklete nagyon kényes egyensúlyban áll az atmoszféra szén-dioxid-tartalmával. A üvegházhatású gázok – mint amilyen a szén-dioxid is –, fékezik a hő kiáramlását, így annak egy része megreked a talaj menti légrétegekben, ezáltal fokozva a felmelegedést. A helyzet azért aggasztó – mint azt Makkai Gergelytől megtudtuk –, mert a légkör 15 Celsius-fokos globális átlaghőmérsékletét – amennyi a klímaváltozás kezdete előtt volt – mindössze 0,03 százalékos szén-dioxid-tartalom okozta. Ha egyáltalán nem volna szén-dioxid a levegőben, a légkör globális átlaghőmérséklete mínusz 18 Celsius-fok volna. Tehát mindössze ilyen kis részarányú szén-dioxid okozott 33 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedést a légkörben, és ezért beláthatatlanok a következményei annak, ha csak minimális mértékben is nő a szén-dioxid mennyisége a légkörben.