
Fotó: Borbély Fanni
Finanszírozási lehetőségeket keres a csíkszeredai önkormányzat a Márton Áron utca 50. szám alatti épületének felújítására. Az ingatlanban több mint húsz évet tevékenykedett a Hargita Megyei Mozgássérültek Egyesülete, a szervezet három évvel ezelőtt költözött el, azóta az épület kihasználatlanul áll. A jövőben, sikeres pályázástól függően, inkubátorház szerepet kaphat az ingatlan.
2024. szeptember 12., 07:592024. szeptember 12., 07:59
„Komoly fejlesztésre van szükség a Márton Áron utcai ingatlanban, ahol a szervezetünk 2000-től több mint húsz évet tevékenykedett, műhelyeink működtek benne. Elmondhatom, hogy a csíkszeredai önkormányzat térítésmentesen bocsátotta rendelkezésünkre az épületet, amiért hálásak vagyunk. Három éve költöztünk ki belőle új székhelyünkre” – osztotta meg érdeklődésünkre Fikó Csaba, a Hargita Megyei Sérültek Egyesületének vezetője.
Hozzátette, úgy tudja, hogy az épület az egykori csíkszeredai sörfőző, Gál Ferencz gyárának kiszolgálóépülete lehetett, a szomszédságában a régi sörgyár gabonacsíráztató tornya még most is jól látszik.
Megkérdeztük az épületet tulajdonló csíkszeredai városházát, hogy mi a terve a jövőben az évek óta üresen álló ingatlannal.
Fotó: Borbély Fanni
Sógor Enikő alpolgármester válaszában megerősítette, hogy a 295 négyzetméter alapterületű épület alapos felújításra szorul. Hozzátette,
„Jelenleg egy igencsak szükséges inkubátorház létesítésére van pályázati lehetősége az önkormányzatnak európai uniós forrásból. Nehezítő körülmény, hogy míg Fehér és Maros megye esetében a finanszírozás az elszámolható költségek 50%-át fedezi, a Központi Régió négy megyéjében (Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben) csupán 40% számolható el.
– osztotta meg az alpolgármester.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás