
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
A magyar mozibemutatóval egy időben, március 15-étől Erdélyben is láthatja a közönség a Petőfi-filmet, a Most vagy soha! című alkotást, amely nemcsak a magyar költészet egyik legkiemelkedőbb alakjának, hanem a Habsburg-uralom elleni szabadságharcban betöltött szerepének is emléket állít.
2024. március 06., 12:232024. március 06., 12:23
2024. március 06., 19:552024. március 06., 19:55
A filmet a Taylor Projects és A Vándormozi hozza el az erdélyi nézőknek – adják hírül a szerkesztőségünknek is elküldött tájékoztatásban. A film erdélyi forgalmazók írják, hogy az alkotást a premier hetében

Látványos előzetes érkezett a Magyarországon március 14-én bemutatandó Most vagy soha! című történelmi kalandfilmhez. Az eddigi legdrágább magyar filmként számontartott alkotást Lóth Balázs rendezte.
A filmet ugyanakkor A Vándormozi eljuttatja az ország olyan településeire is, ahol nincs mozi, így többek között Székelyhídon, Nagyszalontán, Székelyudvarhelyen, Kézdivásárhelyen, Székelykeresztúron és még sok más helyszínen is vetítik.
A vetítések időpontja stílusosan 18 óra 48 perc lesz a tervek szerint.
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
1848. március 15. Miközben a költő Petőfi Sándor és barátai versenyt futnak az idővel, hogy kikényszerítsék az osztrák uralom végét, addig a Habsburgok kegyetlen titkosrendőre, a magyar származású Farkasch a nyomukba ered, hogy Petőfit eltéve láb alól, megakadályozza a rendszer összeomlását – olvasható a film szinopszisában. Az ügynök, aki először semmibe veszi a diákok lázadását, ráébred, hogy a Nemzeti Dal szikraként gyújthatja meg a forradalom lángját. Ezért lefizetett rablókkal a Landerer nyomdát próbálja lerombolni, de hiába. Az ifjaknak sikerül kinyomtatni a 12 pontot és a Nemzeti Dalt, követőiket pedig a Nemzeti Múzeum elé hívják egy nagygyűlésre.
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
Most vagy soha!
Rendező: Lóth Balázs
Forgatókönyvíró: Kis-Szabó Márk, Rákay Philip , Szente Vajk
Zene: Gulya Róbert
Szereplők: Horváth Lajos Ottó, Jászberényi Gábor , Berettyán Nándor , Mosolygó Sára , Fehér Tibor, Roland Bordás
Operatőr: Dobos Tamás
Producer: Fülöp Péter, Csincsi Zoltán, Kriskó László, Rákay Philip
Fotó: Taylor Projects/A Vándormozi
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!