Látványos előzetes érkezett a Magyarországon március 14-én bemutatandó Most vagy soha! című történelmi kalandfilmhez. Az eddigi legdrágább magyar filmként számontartott alkotást Lóth Balázs rendezte, a forgatókönyvet pedig Kis-Szabó Márk és Rákay Philip írták.
2024. február 29., 16:372024. február 29., 16:37
2024. február 29., 16:462024. február 29., 16:46
A valós történelmi eseményeket fikcióval vegyítő alkotás az 1848-as, március 15-i, budapesti eseményekről szól, és kiemelt szerepet kapnak benne a márciusi ifjak, akik közül
A filmben mintegy tízezer statiszta vett részt, a jeleneteket pedig többek között
– olvasható a produkció Wikipédia-oldalán.
Az alkotást március 14-től vetítik a magyarországi mozikban, Romániai moziforgalmazásról egyelőre nincs információnk, de várhatóan a többi magyar filmhez hasonlóan ez is eljut majd az itteni mozikba.

A premier előtti vetítéseken és az első hétvégén 15 helyszínen összesen 10 792 néző látta a Semmelweis filmet, ami ennek köszönhetően a román mozis nézettségi lista ötödik helyén indult – számol be közleményben A Vándormozi és a Taylor Projects.

Gyönyörűen fényképezett, igényes és korhű díszletek között készült, helyenként pátoszos film készült Semmelweis Ignácról, az „anyák megmentőjéről”. Bár az alkotás nem tér ki a híres magyar orvos életének minden fontos mozzanatára, a célját mégis eléri.

A Kincsem óta a legnagyobb költségvetésű magyar film, ami azzal a nem titkolt szándékkal készült, hogy híres magyar történelmi személyiség hőstetteit ismertesse meg a széles közönséggel a hollywoodi kosztümös akció-kalandfilmek mintájára.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
szóljon hozzá!