Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

16:12

Visszatekintő és ajándék: OTTHON a 4S Streettől

15:57

Megismertük az idei esztendő legjobb Maros megyei sportolóit

15:37

Éppen szentestére érkezhet meg a havazás

14:06

Károkozásokat tárt fel a számvevőszék a székelyudvarhelyi kórháznál

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Baleset miatt áll a forgalom Szejkefürdőn – frissítve

Autós üldözésbe és balesetekbe torkolló ittas vezetés Hargita megyében

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Két ember a megrongálódott autóba szorult Csíkdánfalva határában

Kéthetes előrejelzés: most jönnek a leghidegebb éjszakák

Bosszúra esküdött George Simion AUR-vezér

Nagy Zoltánt megválasztották a gyergyószentmiklósi RMDSZ élére

Csíkszereda polgármestere: kormányzati megszorítások és pénzügyi bizonytalanságok éve volt az idei

Hét autó ütközött össze Dálnok községben – fotók

Ekkortól csökkenhet az infláció az RMDSZ elnöke szerint

A közintézményekbe „kényszerítenék” a hátrányos helyzetű fiatalokat

Sok fiatal Magyarországra megy dolgozni. Megtalálják a helyüket. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Minden közintézményt arra kötelezne a kormány, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat alkalmazzanak két évre. A törvénytervezet a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatalok, valamint azon fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítené, akik legalább egy gyermeket nevelnek. A tervezetet még a parlamentnek is meg kell vitatnia. A Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint azonban a valóságtól elrugaszkodó ez a tervezet.

Barabás Hajnal

2018. január 25., 09:102018. január 25., 09:10

A munkaügyi minisztérium kezdeményezésére a hónap elején a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely

kötelezővé tenné minden közintézmény számára, hogy az állásaik 5 százalékát, vagy legkevesebb két állást fenntartsanak hátrányos helyzetű fiatalok számára.

Két évre szólna a szerződésük, utána átadnák a helyüket más, nehéz helyzetben lévő fiatalnak. A cél, hogy munkatapasztalatra tegyenek szert az érintettek, hogy a későbbiekben könnyebben elhelyezkedhessenek a magánszférában. A tervezet célcsoportja azok a 18–26 év közötti fiatalok, akik kevesebb mint egy évet dolgoztak, és vagy a gyermekvédelmi rendszerben vannak, illetve onnan kerültek ki, vagy legalább egy gyermeket nevelnek.

A tervezet akkor válhat jogszabállyá, ha a parlament is elfogadja. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője ezzel kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örvendenek, ami a fiataljaik társadalomba való beilleszkedését próbálja segíteni, de úgy véli, ez a törvénytervezet kissé elszakadt a valóságtól.

Előírja, hogy minden közintézmény 5 százalékát az állásainak a hátrányos helyzetű fiatalok számára kell fenntartsa, vagy legkevesebb két állást. Például egy olyan polgármesteri hivatalban is fenn kellene tartani két állást, ahol mindössze nyolcan dolgoznak, ez pedig meglehetősen megnehezítené a működésüket

– vélte az igazgató. Szerinte nincs is annyi célszemély, amennyi az összes közintézményben be tudná tölteni a kötelezően fenntartott állásokat. „Nem lenne rá igény, a gyermekvédelmi rendszerünkből évente 30–40 fiatal kerül ki, és úgy vélem, nem szorulnak állami állásokra” – jegyezte meg Elekes.

A gyermekvédelmi rendszerben 26 éves korukig maradhatnak a fiatalok, amennyiben nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, egyetemet, mesterit végeznek. A tanulmányaik befejezése után, ha még nem tudnak kilépni a rendszerből, lehetőségük van arra, hogy még további két évig átmeneti központokban maradjanak, ilyen például a csíkszentmártoni átmeneti otthon is.

Minden fiatalt ugyan nem követünk, de akikről tudunk, azok mind megtalálták a helyüket az itthoni, vagy a külföldi munkaerőpiacokon. Van igény a munkájukra

– magyarázta az intézményvezető.

Hozzátette, sok fiatal Magyarországra ment dolgozni összeszerelő gyárakba, és viszik a következő nemzedékeket is magukkal, tartják egymással a kapcsolatot; mások meg Németországba, Hollandiába is eljutnak. „Nyilván nem ez a követendő példa, de az biztos, hogy külföldön nyitottabban fogadják őket, nem találkoznak előítéletekkel” – mondta. Ugyanakkor hozzáfűzte,

azon fiatalok közül, akik itthon maradnak, kevesen tudnának a közigazgatásban elhelyezkedni, legtöbbjüknek nincs ilyen jellegű felkészültsége, vagy nem érné meg nekik,

mert jobban járnának, ha a szakmájukat gyakorolnák máshol.

Ez a tervezet nem volt reálisan átgondolva, ahelyett, hogy köteleznék a közintézményeket, inkább ösztönző jellegű kedvezményeket kellene biztosítaniuk

– vélte Elekes.