Két évre szólna a szerződésük, utána átadnák a helyüket más, nehéz helyzetben lévő fiatalnak. A cél, hogy munkatapasztalatra tegyenek szert az érintettek, hogy a későbbiekben könnyebben elhelyezkedhessenek a magánszférában. A tervezet célcsoportja azok a 18–26 év közötti fiatalok, akik kevesebb mint egy évet dolgoztak, és vagy a gyermekvédelmi rendszerben vannak, illetve onnan kerültek ki, vagy legalább egy gyermeket nevelnek.

A tervezet akkor válhat jogszabállyá, ha a parlament is elfogadja. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője ezzel kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örvendenek, ami a fiataljaik társadalomba való beilleszkedését próbálja segíteni, de úgy véli, ez a törvénytervezet kissé elszakadt a valóságtól.

– vélte az igazgató. Szerinte nincs is annyi célszemély, amennyi az összes közintézményben be tudná tölteni a kötelezően fenntartott állásokat. „Nem lenne rá igény, a gyermekvédelmi rendszerünkből évente 30–40 fiatal kerül ki, és úgy vélem, nem szorulnak állami állásokra” – jegyezte meg Elekes.

A gyermekvédelmi rendszerben 26 éves korukig maradhatnak a fiatalok, amennyiben nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, egyetemet, mesterit végeznek. A tanulmányaik befejezése után, ha még nem tudnak kilépni a rendszerből, lehetőségük van arra, hogy még további két évig átmeneti központokban maradjanak, ilyen például a csíkszentmártoni átmeneti otthon is.

– magyarázta az intézményvezető.

Hozzátette, sok fiatal Magyarországra ment dolgozni összeszerelő gyárakba, és viszik a következő nemzedékeket is magukkal, tartják egymással a kapcsolatot; mások meg Németországba, Hollandiába is eljutnak. „Nyilván nem ez a követendő példa, de az biztos, hogy külföldön nyitottabban fogadják őket, nem találkoznak előítéletekkel” – mondta. Ugyanakkor hozzáfűzte,

mert jobban járnának, ha a szakmájukat gyakorolnák máshol.

– vélte Elekes.