Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:37

Fejér Béla újra feljutást ünnepelne a Sepsi OSK-val

12:31

Eltűnt vaslábi nő megtalálásában kér segítséget a rendőrség

12:24

Legyen zöldebb a város? – a vásárhelyiek válaszait várják

12:21

Éjszaka is kutattak a mezőméhesi gyilkosság gyanúsítottja után

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Helikopter segítségét is kérték a fenyédi autóbalesethez

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Motorost ölt meg a medve a Transzfogarason – videóval

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Elsőfokú árvízvédelmi készültséget rendeltek el Hargita és Kovászna megyében is

Négy új papot szentelnek fel, Böjte Csaba csíksomlyói lelkész lesz

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A miniszterelnök elismerte, hogy Nicușor Dan nem akart áfát emelni

Költözési hullám Csíkszeredában: több intézmény is új otthonba kényszerül a felújítások miatt

A közintézményekbe „kényszerítenék” a hátrányos helyzetű fiatalokat

Sok fiatal Magyarországra megy dolgozni. Megtalálják a helyüket. Illusztráció

Fotó: Barabás Ákos

Minden közintézményt arra kötelezne a kormány, hogy hátrányos helyzetű fiatalokat alkalmazzanak két évre. A törvénytervezet a gyermekvédelmi rendszerből kikerülő fiatalok, valamint azon fiatalok munkaerőpiaci elhelyezkedését segítené, akik legalább egy gyermeket nevelnek. A tervezetet még a parlamentnek is meg kell vitatnia. A Hargita megyei gyermekvédelmi igazgatóság vezetője szerint azonban a valóságtól elrugaszkodó ez a tervezet.

Barabás Hajnal

2018. január 25., 09:102018. január 25., 09:10

A munkaügyi minisztérium kezdeményezésére a hónap elején a kormány elfogadta azt a törvénytervezetet, amely

kötelezővé tenné minden közintézmény számára, hogy az állásaik 5 százalékát, vagy legkevesebb két állást fenntartsanak hátrányos helyzetű fiatalok számára.

Két évre szólna a szerződésük, utána átadnák a helyüket más, nehéz helyzetben lévő fiatalnak. A cél, hogy munkatapasztalatra tegyenek szert az érintettek, hogy a későbbiekben könnyebben elhelyezkedhessenek a magánszférában. A tervezet célcsoportja azok a 18–26 év közötti fiatalok, akik kevesebb mint egy évet dolgoztak, és vagy a gyermekvédelmi rendszerben vannak, illetve onnan kerültek ki, vagy legalább egy gyermeket nevelnek.

A tervezet akkor válhat jogszabállyá, ha a parlament is elfogadja. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője ezzel kapcsolatban megkeresésünkre elmondta, minden olyan kezdeményezésnek örvendenek, ami a fiataljaik társadalomba való beilleszkedését próbálja segíteni, de úgy véli, ez a törvénytervezet kissé elszakadt a valóságtól.

Előírja, hogy minden közintézmény 5 százalékát az állásainak a hátrányos helyzetű fiatalok számára kell fenntartsa, vagy legkevesebb két állást. Például egy olyan polgármesteri hivatalban is fenn kellene tartani két állást, ahol mindössze nyolcan dolgoznak, ez pedig meglehetősen megnehezítené a működésüket

– vélte az igazgató. Szerinte nincs is annyi célszemély, amennyi az összes közintézményben be tudná tölteni a kötelezően fenntartott állásokat. „Nem lenne rá igény, a gyermekvédelmi rendszerünkből évente 30–40 fiatal kerül ki, és úgy vélem, nem szorulnak állami állásokra” – jegyezte meg Elekes.

A gyermekvédelmi rendszerben 26 éves korukig maradhatnak a fiatalok, amennyiben nappali tagozaton folytatják tanulmányaikat, egyetemet, mesterit végeznek. A tanulmányaik befejezése után, ha még nem tudnak kilépni a rendszerből, lehetőségük van arra, hogy még további két évig átmeneti központokban maradjanak, ilyen például a csíkszentmártoni átmeneti otthon is.

Minden fiatalt ugyan nem követünk, de akikről tudunk, azok mind megtalálták a helyüket az itthoni, vagy a külföldi munkaerőpiacokon. Van igény a munkájukra

– magyarázta az intézményvezető.

Hozzátette, sok fiatal Magyarországra ment dolgozni összeszerelő gyárakba, és viszik a következő nemzedékeket is magukkal, tartják egymással a kapcsolatot; mások meg Németországba, Hollandiába is eljutnak. „Nyilván nem ez a követendő példa, de az biztos, hogy külföldön nyitottabban fogadják őket, nem találkoznak előítéletekkel” – mondta. Ugyanakkor hozzáfűzte,

azon fiatalok közül, akik itthon maradnak, kevesen tudnának a közigazgatásban elhelyezkedni, legtöbbjüknek nincs ilyen jellegű felkészültsége, vagy nem érné meg nekik,

mert jobban járnának, ha a szakmájukat gyakorolnák máshol.

Ez a tervezet nem volt reálisan átgondolva, ahelyett, hogy köteleznék a közintézményeket, inkább ösztönző jellegű kedvezményeket kellene biztosítaniuk

– vélte Elekes.