A keresztyének egymás felé fordulását hangsúlyozták

Ahogy Péter vagy Pál apostol életében is ez történt, vagy minden Krisztussal találkozott emberrel történik ma is, amit a teológia „megszentelődésnek” nevez. Krisztusban, Krisztus által elkezd több lenni az ember, mint amennyi addig önmagában volt. Az élő, életet átformáló Krisztus vezeti – fogalmazott Juhász Zoltán.

Az Úr példaadó, áldozatos szeretetének jegyében, meghitt hangulatban ülte és élte meg a Hodgyai Református Gyülekezet az idei imanyolcad áldott alkalmait. A vendéglelkészek szolgálataival megtartott igei alkalmak a keresztyének egymás felé fordulását hangsúlyozták. Ezt a sokszor nehéz, de nemes és szép feladatot, amelyre mennyei Atyánk elhívott minket, először otthonunkban, családi körben kell gyakorolnunk. Innen kilépve azután szomszédaink, a gyülekezet, a falu közösségében szívvel, lélekkel, hittel megélnünk. Imádságban pedig Krisztus földi Egyházát hordozni, érte tenni, dolgozni.

Vasárnaptól vasárnapig zajlott a felsősófalvi egyetemes imahét – a hétköznapokon vendéglelkészek szolgálatával. Hétfőn Tatár Anna szolokmai lelkipásztor volt a gyülekezet vendége. Kedden a falu szülöttje, az Árapatakon szolgáló Fülöp Gál László. Szerdán a szintén a felsősófalvi gyülekezetből indult Lukács Endre tiszteletes a távolabbi Kalotaszentkirályról érkezett. Csütörtökön Jakab Imola siménfalvi lelkipásztor hirdette szívhez szólón az igét, majd pénteken Oroszhegyi Attila Zsolt következett. Ő a tiszteletes asszonya révén helyi kötődésű. A vendégszolgálatok sorát a székelyabodi református lelkipásztor, Szilágyi Tamás zárta. Minden este a Miklós Attila tanító által betanított, hangszeres-énekes gyermekek népes csapata köszöntötte a vendégeket, két alkalommal pedig a Molnár Otília kántor által vezetett helyi egyházi kórus is fellépett. A mindvégig nagy létszámban megjelent egyháztagok bizonysága szerint

Az imahét hetedik napjának központi üzenete a család- és otthonépítés az egyházban volt. Az alsósófalvi református templomban Barabási Domokos ócfalvi református lelkipásztor hirdette az igét. Kiemelte Mózes születésének körülményeit, akinek életét első perctől halálos veszély fenyegette a fáraó gyilkos parancsai miatt. Szülei harmadik gyermekként a tiltás és a fenyegetettség ellenére vállalták őt. Az igehirdető kitért a népünk jövendőjét fenyegető abortusz elborzasztó gyakoriságára. Jóllehet aggodalomra ad okot a jelen, Mózes szüleinek példája követendő: a világra jött gyermeket, az életet Isten vigyázza. Ennek jelképe Noé bárkája avagy Mózes kosara. Közös bárkánkban pedig Jézus a kapitány, akire egyházaink, családjaink Bárkásaként rábízhatjuk gyermekeinket is.

Az alsósófalvi imaheti estéken nagyon sok gyermek is részt vett. Minden jelenlét alkalmával talentumot kaptak, amit végül ajándékra válthattak.

A hodgyai imahét záró istentiszteletén került sor az újonnan megválasztott gondnok, Pálfi Albert, valamint presbiterek, Bodrogi György és Józsa Júlia ünnepi fogadalomtételére. Pálfi Albert id. Dávid Istvántól vette át a gondnoki tisztséget, aki közel húsz esztendőn keresztül végezte hittel, önzetlen szeretettel és áldozathozatallal a rá bízott feladatokat.

Végül megtartották az immár hagyományossá vált vetélkedőt a gyermekeknek, akik az imaalkalmakon elhangzottakból folyamatosan jegyzeteltek, készültek, és jelesre vizsgáztak.

Az igei alkalmakat a presbitérium és a gyülekezet szeretetteljes adományaival tették emlékezetessé a vendéglelkészeknek. A Gyöngyharmat gyermekkórus pedig mindennap énekkel, szavalatokkal gazdagította lelkiekben a Krisztus egyházházának egységéért imádkozó hodgyai híveket. Az imanyolcad szeretetvendégséggel zárult.