
A megyei címertervezetből két elemet emeltek át a csendőrség címerébe. Montázs: Székelyhon
Új címere van a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőségnek: „megkoronázták” a sast, illetve átvettek két elemet Hargita megye címertervezetéből – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján az intézmény vezetője, Dan Iamandi, illetve szóvivője, Suciu Gheorghe.
2018. október 29., 22:362018. október 29., 22:36
A Hivatalos Közlönyben való pénteki megjelenése után hivatalossá vált a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség új címere. Dan Iamandi elmondása szerint,
Dan Iamandi
Fotó: Gábos Albin
Ez nem ismeretlen Hargita Megye Tanácsa számára sem, hiszen Hargita megyének a többéves huzavona ellenére sincs még ma sem hivatalos címere. A megye címertervezetét még 2012-ben utasította el az illetékes bizottság azzal az indokkal, hogy túldíszített, illetve túlzsúfolt. A címertervezet két eleme azonban most hivatalosan is elfogadottá vált, hiszen a megyei csendőrség új címerébe is belefoglalták ezeket. Pontosabban a kis Jézust karjában tartó Szűz Máriáról, illetve az erdőket szimbolizáló fenyőfákról van szó, ez a
A másik fontos változás a csendőrség új címerében a sas fejére visszahelyezett Acélkorona.
A királyi szimbólum körül, amely Románia címerének alapját is képezi, többször is vita folyt megalakulása óta. Az első világháború utáni új címert (a mai alapját) I. Ferdinánd román király személyes megbízására köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus tervezte 1921-ben, akkor a sas fején megjelent a korona. A címert azonban 1992-ben módosították, akkor távolították el a koronát a címerképről arra hivatkozva, hogy az a Hohenzollern-ház jelképe. Két évvel ezelőtt aztán ismét változás következett: a képviselőház döntő házként elfogadta az országcímert módosító törvénytervezetet, így a korona újra felkerült a sas fejére. Az előírások továbbá azt is kimondták, hogy
Szinte két évbe tellett az új címer elkészítése
Fotó: Gábos Albin
Ennek az előírásnak tett eleget a Hargita megyei csendőrség is új címerük megalkotásakor. Az Acélkorona egyébként Románia királyi koronája, amelyet az 1877–1878-as román függetlenségi háború grivițai csatájában, 1877. augusztus 30-án szerzett oszmán ágyú csövéből öntöttek – olvasható a Wikipédia internetes enciklopédiában. Jelenleg része a román nemzeti kulturális örökségnek és Bukarestben, a Román Nemzeti Történeti Múzeumban van kiállítva.
A hétfői sajtótájékoztatón a Hargita megyei csendőrség magalakulásának november elsejei emléknapjáról is szó esett.
17 órától a Folkușor nevű folkegyüttes koncertjére várják az érdeklődőket a Csíki Játékszínben. A belépés díjtalan.
Csatlakozva az országos szintű energiatakarékossági mozgalomhoz – amelyre az energiaügyi minisztérium kérte fel a lakosságot és a nagyfogyasztókat –, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat is visszafogja energiafogyasztását.
Magyar Menyasszony címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, ahol nem csak az elmúlt 500 év menyasszonyi ruháit, levelezéseket tekinthetik meg az érdeklődők, hanem történetekkel is gazdagodnak.
Elkezdődött a pótérettségi írásbeli szakasza: Székelyföldön majdnem kétezer diák vizsgázik. Hétfőn a román írásbelivel kezdik. Egy romántanár tanácsokat is ad a román nyelv gyakorlásához, amelyhez elengedhetetlen az élő román beszéd gyakorlása.
Nicușor Dan államfő pénteken visszaküldte a parlamentnek újratárgyalásra a 2026-ban 859 barnamedve megelőző célú kilövését lehetővé tevő törvényt.
A kormány pénteken megteremtette a jogalapot arra, hogy a Transelectrica az országos villamosenergia-diszpécserszolgálaton keresztül augusztus 31-éig biztonsági intézkedéseket rendeljen el, ha ezt a villamosenergia-rendszer helyzete indokolja.
Medvebiztos hulladéktárolókat helyezett ki Gyergyószentmiklós önkormányzata a 4-es kilométerként ismert üdülőövezetben. Ezzel már jól bevált példát követnek, és a medvék mellett az illegális hulladéklerakást is visszaszorítanák.
A helyreállítási forrásokból elkülönített összeg kimerüléséig ingyenes marad az első elektronikus személyi igazolvány kiállítása. Az erről szóló határozatot pénteki ülésén fogadta el a kormány.
A Richter-skála szerint 3,2-as erősségű földrengés történt pénteken 14 óra 23 perckor Buzău megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Újabb harminc nappal meghosszabbította a bányakatasztrófa miatti vészhelyzetet Parajdon a helyi katasztrófavédelmi bizottság.
A Duna vízhozama Báziásnál, ahol a folyam belép Romániába, pénteken továbbra is 1400 köbméter másodpercenként, amely az 1985-ben jegyzett történelmi mélypontnak felel meg – közölte pénteken az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA).
3 hozzászólás