
A megyei címertervezetből két elemet emeltek át a csendőrség címerébe. Montázs: Székelyhon
Új címere van a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőségnek: „megkoronázták” a sast, illetve átvettek két elemet Hargita megye címertervezetéből – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján az intézmény vezetője, Dan Iamandi, illetve szóvivője, Suciu Gheorghe.
2018. október 29., 22:362018. október 29., 22:36
A Hivatalos Közlönyben való pénteki megjelenése után hivatalossá vált a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség új címere. Dan Iamandi elmondása szerint,
Dan Iamandi
Fotó: Gábos Albin
Ez nem ismeretlen Hargita Megye Tanácsa számára sem, hiszen Hargita megyének a többéves huzavona ellenére sincs még ma sem hivatalos címere. A megye címertervezetét még 2012-ben utasította el az illetékes bizottság azzal az indokkal, hogy túldíszített, illetve túlzsúfolt. A címertervezet két eleme azonban most hivatalosan is elfogadottá vált, hiszen a megyei csendőrség új címerébe is belefoglalták ezeket. Pontosabban a kis Jézust karjában tartó Szűz Máriáról, illetve az erdőket szimbolizáló fenyőfákról van szó, ez a
A másik fontos változás a csendőrség új címerében a sas fejére visszahelyezett Acélkorona.
A királyi szimbólum körül, amely Románia címerének alapját is képezi, többször is vita folyt megalakulása óta. Az első világháború utáni új címert (a mai alapját) I. Ferdinánd román király személyes megbízására köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus tervezte 1921-ben, akkor a sas fején megjelent a korona. A címert azonban 1992-ben módosították, akkor távolították el a koronát a címerképről arra hivatkozva, hogy az a Hohenzollern-ház jelképe. Két évvel ezelőtt aztán ismét változás következett: a képviselőház döntő házként elfogadta az országcímert módosító törvénytervezetet, így a korona újra felkerült a sas fejére. Az előírások továbbá azt is kimondták, hogy
Szinte két évbe tellett az új címer elkészítése
Fotó: Gábos Albin
Ennek az előírásnak tett eleget a Hargita megyei csendőrség is új címerük megalkotásakor. Az Acélkorona egyébként Románia királyi koronája, amelyet az 1877–1878-as román függetlenségi háború grivițai csatájában, 1877. augusztus 30-án szerzett oszmán ágyú csövéből öntöttek – olvasható a Wikipédia internetes enciklopédiában. Jelenleg része a román nemzeti kulturális örökségnek és Bukarestben, a Román Nemzeti Történeti Múzeumban van kiállítva.
A hétfői sajtótájékoztatón a Hargita megyei csendőrség magalakulásának november elsejei emléknapjáról is szó esett.
17 órától a Folkușor nevű folkegyüttes koncertjére várják az érdeklődőket a Csíki Játékszínben. A belépés díjtalan.
Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök csütörtökön a Cotroceni-palotában kijelentette, hogy nem politikusokból, hanem szakemberekből álló kormányt terjeszt a parlament elé.
Nicușor Dan államfő csütörtökön bejelentette, hogy Eugen Tomac európai parlamenti képviselőt bízta meg kormányalakítással.
A magyar történelem legfájdalmasabb napjára, a trianoni békediktátum 106. évfordulójára emlékeztek Csíksomlyón csütörtökön a Székely Hadosztály emlékművénél. Ez a nap a magyar megmaradás ünnepe is egyben.
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) az új közalkalmazotti bértörvény tervezetének azonnali visszavonását követeli.
A Nagyszeben-Pitești (A1) autópálya Tigveni-Curtea de Argeș szakasza a szerződésben foglalt 2027 februári határidőnél körülbelül hat hónappal korábban nyitható meg a forgalom előtt.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el csütörtökön az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) több folyó vízgyűjtő területére.
Mindenki magyar, aki magyarnak vallja magát, magyarul gondolkodik, álmodik és aki szeret magyarnak lenni, éljen bárhol a nagyvilágban – jelentette ki Magyar Péter a Nemzeti összetartozás napján, csütörtökön Budapesten, a Kossuth téren.
Csütörtökön délelőtt 10 és éjjel 11 óra között elsőfokú, sárga jelzésű meteorológiai riasztás van érvényben légköri instabilitás és jelentős mennyiségű záporok miatt – közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hegyimentők és a határrendészek kimentettek két eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon; egyikük válságos állapotban van.
„Bűzlő” problémáról tettek panaszt a Szemerja negyed lakói a sepsiszentgyörgyi RMDSZ legutóbbi lakossági konzultációján, amely a városjáró program része. Az illetékesek rövid időn belül helyszíneltek és döntöttek.
3 hozzászólás