
A megyei címertervezetből két elemet emeltek át a csendőrség címerébe. Montázs: Székelyhon
Új címere van a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőségnek: „megkoronázták” a sast, illetve átvettek két elemet Hargita megye címertervezetéből – számolt be hétfői sajtótájékoztatóján az intézmény vezetője, Dan Iamandi, illetve szóvivője, Suciu Gheorghe.
2018. október 29., 22:362018. október 29., 22:36
A Hivatalos Közlönyben való pénteki megjelenése után hivatalossá vált a Hargita Megyei Csendőr-felügyelőség új címere. Dan Iamandi elmondása szerint,
Dan Iamandi
Fotó: Gábos Albin
Ez nem ismeretlen Hargita Megye Tanácsa számára sem, hiszen Hargita megyének a többéves huzavona ellenére sincs még ma sem hivatalos címere. A megye címertervezetét még 2012-ben utasította el az illetékes bizottság azzal az indokkal, hogy túldíszített, illetve túlzsúfolt. A címertervezet két eleme azonban most hivatalosan is elfogadottá vált, hiszen a megyei csendőrség új címerébe is belefoglalták ezeket. Pontosabban a kis Jézust karjában tartó Szűz Máriáról, illetve az erdőket szimbolizáló fenyőfákról van szó, ez a
A másik fontos változás a csendőrség új címerében a sas fejére visszahelyezett Acélkorona.
A királyi szimbólum körül, amely Románia címerének alapját is képezi, többször is vita folyt megalakulása óta. Az első világháború utáni új címert (a mai alapját) I. Ferdinánd román király személyes megbízására köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus tervezte 1921-ben, akkor a sas fején megjelent a korona. A címert azonban 1992-ben módosították, akkor távolították el a koronát a címerképről arra hivatkozva, hogy az a Hohenzollern-ház jelképe. Két évvel ezelőtt aztán ismét változás következett: a képviselőház döntő házként elfogadta az országcímert módosító törvénytervezetet, így a korona újra felkerült a sas fejére. Az előírások továbbá azt is kimondták, hogy
Szinte két évbe tellett az új címer elkészítése
Fotó: Gábos Albin
Ennek az előírásnak tett eleget a Hargita megyei csendőrség is új címerük megalkotásakor. Az Acélkorona egyébként Románia királyi koronája, amelyet az 1877–1878-as román függetlenségi háború grivițai csatájában, 1877. augusztus 30-án szerzett oszmán ágyú csövéből öntöttek – olvasható a Wikipédia internetes enciklopédiában. Jelenleg része a román nemzeti kulturális örökségnek és Bukarestben, a Román Nemzeti Történeti Múzeumban van kiállítva.
A hétfői sajtótájékoztatón a Hargita megyei csendőrség magalakulásának november elsejei emléknapjáról is szó esett.
17 órától a Folkușor nevű folkegyüttes koncertjére várják az érdeklődőket a Csíki Játékszínben. A belépés díjtalan.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
3 hozzászólás