
Csak a járdán és a prefektúra előtti kis parkosított téren lehet tüntetni. Archív
Fotó: Boda L. Gergely
Megkapta az írásos engedélyt is az Erdélyi Római Katolikus Státus Alapítvány a szerdai marosvásárhelyi tüntetéshez, és bár négy-ötezres tömegre kaptak jóváhagyást, az utat nem fogják lezárni az autósforgalom elől, csak a járdán és a prefektúra előtti kis parkosított téren tartózkodhatnak a demonstrálók – tájékoztatta lapunkat Holló László, a Státus elnöke.
2017. szeptember 05., 17:232017. szeptember 05., 17:23
„Mivel nincs lehetőségünk arra, hogy ismét kérjünk engedélyt az útlezáráshoz, mert akkor még három napot kellene várni a válaszra, ezért reméljük, hogy híveink, illetve támogatóink fegyelmezetten fognak részt venni a megmozduláson” – fogalmazott Holló László. A 18 órakor kezdődő tüntetésen a tervek szerint Jakubinyi György érsek és a szülők egyik képviselője szólal fel.
Zsigmond Imola, a szülői közösség egyik képviselője lapunknak elmondta, nem lényeges, hogy csak a járdán lehetnek a tüntetés ideje alatt. Mint fogalmazott, „az a lényeg, hogy elérjük, hogy gyerekeink sorsa rendeződjön, és megmutassuk, hogy nem hagyjuk az iskolát, és
A tüntetés megszervezését egy közös megbeszélés előzte meg, amelyre Holló László vezetésével – a szülők kérésének eleget téve – elmentek a magyar politikai pártok és a civil szervezetek képviselői is. Itt született döntés a tiltakozó megmozdulásról. A szerdai tüntetésen a megszüntetés szélén álló marosvásárhelyi felekezeti iskola tanulói sorsának megnyugtató módon való rendezését, és a legrövidebb időn belül a tanintézet jogi helyzetének tisztázását követelik az illetékes intézményektől.
A Státus által szervezett tüntetést az összes magyar politikai, illetve nem politikai szervezet és egyház felkarolta, támogatja. A szülők közleményben úgy fogalmaztak, „azt gondoljuk, történelmi pillanat született szeptember elsején Marosvásárhelyen, amikor gyermekeink ügyének érdekében összefog minden politikai és nem politikai, magyar és nem magyar szervezet, tiszteletben tartva a szülők kérését, segít nekik, téve mindezt a kereszténység szellemében, ökumenikus összefogással, a Római Katolikus Teológiai Gimnázium diák és tanárközössége érdekében”.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
szóljon hozzá!