A hegymászó, akinek sikere még Szoboszlai Dominik átigazolását is lekörözte
Fotó: Tuchiluș Alex
A világ egyik legveszélyesebb hegyeként számontartott, 8126 méter magas Nanga Parbat meghódításáról tartott élménybeszámolót Varga Csaba nagyváradi hegymászó a héten a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a jelenlévők bepillantást nyerhettek a hegymászás világába és egy kisfilmet is megtekintettek a tavalyi expedícióról.
Farkas Áron
2024. március 02., 17:522024. március 02., 17:52
Bevezetőjében Varga Csaba felidézte, furcsán kezdődött számára a 2023-as év, hiszen pár hónap leforgása alatt két hegymászótársát is elvesztette. Március végén a marosvásárhelyi származású Győrffy Ákos tűnt el az olaszországi Monte Rosán, majd májusban Suhajda Szilárd vesztette életét a Mount Everest megmászása közben. „Másfél héttel később eléggé vegyes érzésekkel indultam el a saját expedíciómra. Pakisztánban öt nyolcezres található, ebből hármat sikerült megmásznom, maradt a K2 és Nanga Parbat, de úgy éreztem, hogy az utóbbi elérhetőbb cél számomra” – fogalmazott.
Az előadó elmondta, a Nanga Parbat a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, meredek hegyoldala miatt nagyon veszélyes és nehéz magaslatnak számít. „Igazi különlegessége az, hogy
Az alaptábor nagyon mélyen, 4200 méteren található, míg a csúcs 8126 méteren, így a különbség közel négyezer méter, ami nagyobb, mint az Everest esetében” – magyarázta Varga Csaba.
Az első magyar állampolgár, aki elérte a csúcsot
Elhangzott, a Nanga Parbat a Himalája-hegylánc legnyugatibb csúcsa, először 1953-ban sikerült megmásznia Hermann Buhl osztrák hegymászónak, akkoriban még oxigénpalack használatával. A dél-tiroli Reinhold Messner volt az első, aki 1970-ben pótlólagos oxigén nélkül hódította meg a csúcsot, ezáltal új standardot állítva be a szakmában.
amely a csíkszeredai hegymászó első nyolcezrese volt. Oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül teljesítette a kihívást, de mivel nem rendelkezett csúcsengedéllyel, eredménye nem hivatalosan elismert.
Fotó: Tuchiluș Alex
2013-ban egy román expedíció keretében az aradi Török Zsoltnak is sikerült megmásznia a hegyet, azonban 2023-ban Varga Csaba volt az első, aki magyar állampolgárként ért fel – hivatalosan elismerve – a 8126 méteres magasságba.
Terrortámadás is történt már a helyszínen
Az egyhónapos expedícióra június 6-án indult el Budapestről, és másnapra meg is érkezett Iszlámábádba. Pakisztán fővárosából 12 órát buszoztak társaival az alaptárborhoz legközelebb fekvő településig, majd további 4–5 órát utaztak terepjáróval, végül két napnyi járást követően érték el az alaptábort.
„Nagyon közel van a civilizáció. Az Everest, a K2, vagy egyéb nyolcezresek esetében körülbelül egy hét túrázás vár az emberre, míg eléri az alaptábort, ám itt másfél nap is elegendő. Emiatt 2013-ban egy terrortámadás is történt: muszlim szélsőségesek felmentek az alaptáborba és ott tizenegy hegymászót lőttek le” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba.
Fotó: Tuchiluș Alex
Az alaptáborba való megérkezés után elkezdte az akklimatizációt, vagyis a szervezet hozzászoktatását az oxigénhiányos környezethez. „Az ember felmegy különböző magasságokba, ott alszik egy éjszakát, vagy csak ott hagy kisebb dolgokat, majd lemegy az alaptáborba pihenni. Ennek célja, hogy a szervezet több vörösvérsejtet kezdjen termelni, ezáltal pedig az oxigént hatékonyabban eljuttassa az izmokhoz” – hangsúlyozta.
A külső oxigén nélküli mászás jelenti az igazi kihívást
A csúcson a levegő oxigéntartalma 70–75 százalékkal alacsonyabb a tengerszinthez képest, emiatt
ezért is jelent különleges kihívást az oxigénpalack nélküli mászás. „Ez adja hozzá az igazi sportértéket egy magas hegy megmászásához. Amikor az ember oxigénpalackot használ, olyan, mintha egy buborékban lenne, ezáltal pár ezer méterrel »lecsökkenti« a hegy magasságát. A szervezet így is észlel öt-hatezer métert, viszont arra sokkal könnyebb akklimatizálódni, sokkal könnyebb mászni. Az igazi kihívást egy nyolcezresben az oxigénpalack nélküli feljutás jelenti” – húzta alá az előadó.
Fotó: Tuchiluș Alex
Elmondta, ő maga két akklimatizációs kört tett meg, majd visszatért az alaptáborba és várta az úgynevezett jóidő-ablakot, hogy megkezdhesse a csúcstámadást. Végül június 29-én indult útnak az alaptáborból, és a kettes, illetve a hármas tábor érintésével
„Az elején minden rendben volt, szépen haladtam. Induláskor nagyon hideg volt, de erre fel voltam készülve, a szél se volt annyira erős. Aztán ahogy egyre feljebb értem, egyre melegebb lett, viszont a szél is egyre jobban fújt. Nagyon kimerítő volt, de végül
– idézte fel Varga Csaba.
A hegy tetején nagyon erős szél tombolt, ezért a hideg és a fáradtság miatt alig várta, hogy visszatérhessen a hármas táborba, ahol a sátra és a hálózsákja volt. Mivel lámpája elemei lemerültek, a csillagok és hold fényénél érte el úti célját.
– emlékezett vissza.
Lengyel társa nem jutott le a hegyről
Másnap, már az alaptábor felé tartva értesült róla, hogy egy lengyel hegymászó, akivel egyszerre érték el a csúcsot, a lefelé tartó úton a kimerültség miatt rosszul lett és elhunyt. „Habár feljött a csúcsra és akkor úgy tűnt, hogy rendben van, úgy látszik, mégis olyan szinten elfáradt, hogy a szervezete nem tudta ezt feldolgozni” – vélekedett.
Fotó: Tuchiluș Alex
Varga Csaba felidézte, Suhajda Szilárd tragédiája után nagy médiaérdeklődés övezte az ő expedícióját is, sikere pár órán át vezető hír volt. „Amikor leértem a városba és elküldtem a Hazajáró Facebook-oldalnak a csúcsvideókat, az állítólag nagyobb hír volt, mint Szoboszlai Dominiknak a Liverpoolba való átigazolása, amit szintén akkor jelentettek be. Külön öröm számomra, hogy legalább ennyiben sikerült megelőzni őt” – jegyezte meg viccesen.
Az előadást követően Varga Csaba levetítette az expedícióról készült kisfilmet, amelyben megörökítette az extrém kaland legfontosabb mozzanatait, végül pedig a közönség kérdéseire válaszolt.
Varga Csaba nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta. Kisegítő oxigén és serpák segítsége nélkül mászik. 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt – valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcs megmászását magáénak tudó, élő magyar hegymászó.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet
Romániában a tartós, kemény fagyok idején csak korlátozottan növelhető a belföldi földgáz-kitermelés és a tartalékok kitárolási üteme, ezért az import – elsősorban Magyarország felől – elengedhetetlenné válik – figyelmeztetett a szakértő.
Szakértő: ilyen hidegben Románia gázellátása döntően Magyarországtól függhet
Három nap kemény fagyra van kilátás
Az Országos Meteorológiai Szolgálat szombaton egy figyelmeztető előrejelzést, valamint több, szerda reggelig érvényben lévő sárga jelzésű riasztást adott ki kemény fagy és rendkívül alacsony hőmérsékletek miatt Románia legnagyobb részére.
Három nap kemény fagyra van kilátás
Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók
Robbanás történt szombaton reggel egy gyulafehérvári tömbházban, amelynek következtében egy férfi súlyos égési sérüléseket, egy fiatal nő pedig lábsérülést szenvedett, és huszonkét lakót kellett ideiglenesen kiköltöztetni az épületből.
Bejutottak a robbanás után a tömbházlakásba, és megmutatták, mit találtak – fotók
Holtan találtak egy embert a hegyimentők
A Salvamont ötvenkét emberen segített az elmúlt huszonnégy órában, egyvalaki életét azonban nem tudták megmenteni.
Holtan találtak egy embert a hegyimentők
Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál
A korkedvezménnyel nyugdíjba vonult romániai bírák és ügyészek átlagosan 4000 eurónak megfelelő nettó szolgálati nyugdíjat kapnak kézhez havonta, ami csaknem kilencszerese a közalkalmazotti átlagnyugdíjnak.
Megdöbbentő számok a nyilvánosságra hozott különnyugdíjaknál
Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21
Szombat reggel Gyergyóalfaluban mérték a legalacsonyabb hőmérsékletet az országban: a Hargita megyei településen mínusz 22 Celsius-fok volt.
Meg sem közelítette a csíki hidegrekordot a mai mínusz 21
Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu
Mínusz 21 fok alá esett a hőmérséklet szombatra virradóan Csíkszeredában és Gyergyóalfaluban is. Ez volt a leghidegebb az országban.
Az idei tél leghidegebb napja: mínusz 21 fok alatt Csíkszereda és Gyergyóalfalu
Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt
Megelégelték a magyarázkodást, őszinte válaszokat várnak a városvezetéstől az adóemelések kapcsán a sepsiszentgyörgyiek. Egy felhívásban arra buzdítják a lakókat, ne csak az online térben adjanak hangot az elégedetlenségüknek.
Utcára vonulnának Sepsiszentgyörgyön az adóemelés miatt
Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán
Nyolc évig volt használaton kívül a szentegyházi Bartók Béla Művelődési Ház, amelyet most, egy nagyszabású felújítást követően ismét birtokba vehettek a lakók. Az avatóünnepségen a közösség gyűjtőpontjának nevezték az épületet.
Felújított otthona van a kultúrának és a közösségnek Szentegyházán
Vizsgálatot indít a craiovai egyetem az igazságügyi miniszter doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében
A Craiovai Egyetem etikai bizottsága pénteken úgy döntött, hogy vizsgálatot indít az igazságügyi miniszter, Radu Marinescu doktori disszertációjával kapcsolatos plágiumgyanú ügyében.
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!