
Fotó: Tuchiluș Alex
A világ egyik legveszélyesebb hegyeként számontartott, 8126 méter magas Nanga Parbat meghódításáról tartott élménybeszámolót Varga Csaba nagyváradi hegymászó a héten a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a jelenlévők bepillantást nyerhettek a hegymászás világába és egy kisfilmet is megtekintettek a tavalyi expedícióról.
2024. március 02., 17:522024. március 02., 17:52
Bevezetőjében Varga Csaba felidézte, furcsán kezdődött számára a 2023-as év, hiszen pár hónap leforgása alatt két hegymászótársát is elvesztette. Március végén a marosvásárhelyi származású Győrffy Ákos tűnt el az olaszországi Monte Rosán, majd májusban Suhajda Szilárd vesztette életét a Mount Everest megmászása közben. „Másfél héttel később eléggé vegyes érzésekkel indultam el a saját expedíciómra. Pakisztánban öt nyolcezres található, ebből hármat sikerült megmásznom, maradt a K2 és Nanga Parbat, de úgy éreztem, hogy az utóbbi elérhetőbb cél számomra” – fogalmazott.
Az előadó elmondta, a Nanga Parbat a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, meredek hegyoldala miatt nagyon veszélyes és nehéz magaslatnak számít. „Igazi különlegessége az, hogy
Az alaptábor nagyon mélyen, 4200 méteren található, míg a csúcs 8126 méteren, így a különbség közel négyezer méter, ami nagyobb, mint az Everest esetében” – magyarázta Varga Csaba.
Elhangzott, a Nanga Parbat a Himalája-hegylánc legnyugatibb csúcsa, először 1953-ban sikerült megmásznia Hermann Buhl osztrák hegymászónak, akkoriban még oxigénpalack használatával. A dél-tiroli Reinhold Messner volt az első, aki 1970-ben pótlólagos oxigén nélkül hódította meg a csúcsot, ezáltal új standardot állítva be a szakmában.
amely a csíkszeredai hegymászó első nyolcezrese volt. Oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül teljesítette a kihívást, de mivel nem rendelkezett csúcsengedéllyel, eredménye nem hivatalosan elismert.
Fotó: Tuchiluș Alex
2013-ban egy román expedíció keretében az aradi Török Zsoltnak is sikerült megmásznia a hegyet, azonban 2023-ban Varga Csaba volt az első, aki magyar állampolgárként ért fel – hivatalosan elismerve – a 8126 méteres magasságba.
Az egyhónapos expedícióra június 6-án indult el Budapestről, és másnapra meg is érkezett Iszlámábádba. Pakisztán fővárosából 12 órát buszoztak társaival az alaptárborhoz legközelebb fekvő településig, majd további 4–5 órát utaztak terepjáróval, végül két napnyi járást követően érték el az alaptábort.
„Nagyon közel van a civilizáció. Az Everest, a K2, vagy egyéb nyolcezresek esetében körülbelül egy hét túrázás vár az emberre, míg eléri az alaptábort, ám itt másfél nap is elegendő. Emiatt 2013-ban egy terrortámadás is történt: muszlim szélsőségesek felmentek az alaptáborba és ott tizenegy hegymászót lőttek le” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba.
Fotó: Tuchiluș Alex
Az alaptáborba való megérkezés után elkezdte az akklimatizációt, vagyis a szervezet hozzászoktatását az oxigénhiányos környezethez. „Az ember felmegy különböző magasságokba, ott alszik egy éjszakát, vagy csak ott hagy kisebb dolgokat, majd lemegy az alaptáborba pihenni. Ennek célja, hogy a szervezet több vörösvérsejtet kezdjen termelni, ezáltal pedig az oxigént hatékonyabban eljuttassa az izmokhoz” – hangsúlyozta.
A csúcson a levegő oxigéntartalma 70–75 százalékkal alacsonyabb a tengerszinthez képest, emiatt
ezért is jelent különleges kihívást az oxigénpalack nélküli mászás. „Ez adja hozzá az igazi sportértéket egy magas hegy megmászásához. Amikor az ember oxigénpalackot használ, olyan, mintha egy buborékban lenne, ezáltal pár ezer méterrel »lecsökkenti« a hegy magasságát. A szervezet így is észlel öt-hatezer métert, viszont arra sokkal könnyebb akklimatizálódni, sokkal könnyebb mászni. Az igazi kihívást egy nyolcezresben az oxigénpalack nélküli feljutás jelenti” – húzta alá az előadó.
Fotó: Tuchiluș Alex
Elmondta, ő maga két akklimatizációs kört tett meg, majd visszatért az alaptáborba és várta az úgynevezett jóidő-ablakot, hogy megkezdhesse a csúcstámadást. Végül június 29-én indult útnak az alaptáborból, és a kettes, illetve a hármas tábor érintésével
„Az elején minden rendben volt, szépen haladtam. Induláskor nagyon hideg volt, de erre fel voltam készülve, a szél se volt annyira erős. Aztán ahogy egyre feljebb értem, egyre melegebb lett, viszont a szél is egyre jobban fújt. Nagyon kimerítő volt, de végül
– idézte fel Varga Csaba.
A hegy tetején nagyon erős szél tombolt, ezért a hideg és a fáradtság miatt alig várta, hogy visszatérhessen a hármas táborba, ahol a sátra és a hálózsákja volt. Mivel lámpája elemei lemerültek, a csillagok és hold fényénél érte el úti célját.
– emlékezett vissza.
Másnap, már az alaptábor felé tartva értesült róla, hogy egy lengyel hegymászó, akivel egyszerre érték el a csúcsot, a lefelé tartó úton a kimerültség miatt rosszul lett és elhunyt. „Habár feljött a csúcsra és akkor úgy tűnt, hogy rendben van, úgy látszik, mégis olyan szinten elfáradt, hogy a szervezete nem tudta ezt feldolgozni” – vélekedett.
Fotó: Tuchiluș Alex
Varga Csaba felidézte, Suhajda Szilárd tragédiája után nagy médiaérdeklődés övezte az ő expedícióját is, sikere pár órán át vezető hír volt. „Amikor leértem a városba és elküldtem a Hazajáró Facebook-oldalnak a csúcsvideókat, az állítólag nagyobb hír volt, mint Szoboszlai Dominiknak a Liverpoolba való átigazolása, amit szintén akkor jelentettek be. Külön öröm számomra, hogy legalább ennyiben sikerült megelőzni őt” – jegyezte meg viccesen.
Az előadást követően Varga Csaba levetítette az expedícióról készült kisfilmet, amelyben megörökítette az extrém kaland legfontosabb mozzanatait, végül pedig a közönség kérdéseire válaszolt.
Varga Csaba nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta. Kisegítő oxigén és serpák segítsége nélkül mászik. 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt – valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcs megmászását magáénak tudó, élő magyar hegymászó.
A tantárgyversenyeken elért sikerekért idén is elismerésben részesíti Hargita Megye Tanácsa és a megyei tanfelügyelőség a diákokat, csapatokat, valamint felkészítő tanáraikat. A gyergyószéki díjátadón 69 diákot és 40 pedagógust díjaztak.
A fővárosi Szent Pantelimon kórház intenzív osztályának négy orvosát bíróság elé állítják minősített emberölés, minősített emberölési kísérlet és bűncselekményre való felbújtás vádjával.
Egy román állampolgár is megsérült a Bulgáriában kedden történt autópálya-balesetben, és jelenleg orvosi ellátásban részesül – közölte Dan Neculăescu külügyminiszter a X platformon.
A csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát szerdán kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre, és csütörtökön fogja elérni névleges termelési kapacitását – közölte egy jelentésben a Nuclearelectrica vállalat.
Két ember kórházba került kedden reggel, miután egy személyautó és egy motorkerékpár összeütközött Kolozsváron. A rendőrség első vizsgálatai szerint az autó vezetője meg szeretett volna fordulni, de nem biztosított megfelelően.
Bukarestbe látogatott az EB-elnök hétfőn az EU területét érintő egyre sűrűsödő hibrid fenyegetések, támadások és légtérsértések kontextusában.
Csak az ország mintegy fele részén fagyott keddre virradóan, de jól behatárolt területen: a történelmi Erdélyben és Moldvában. A leghidegebb ezúttal is Hargita megyében volt, de nem Csíkszeredában.
Három napja, mínusz fokokban maradt gázszolgáltatás nélkül egy Sepsiszentgyörgy központjában levő tömbház közel 120 lakása. És bár gőzerővel dolgozik a szerződtetett szakcég, még napok kérdése a normalitáshoz való visszatérés.
Ilie Bolojan hétfőn kijelentette, hogy azoknak a liberális képviselőknek és szenátoroknak, akik bíróságon támadták meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) döntéseit, vissza kell vonniuk kereseteiket, különben kizárják őket a PNL parlamenti frakcióiból.
Az Európai Bizottság 50 millió eurót biztosít a fekete-tengeri román-bolgár biztonsági központ létrehozására, és további 10 millió euróval támogatja a román hatóságok tengeri kutató-mentő műveleteit – jelentette be hétfőn Bukarestben az EB elnöke.
szóljon hozzá!