Fotó: Tuchiluș Alex
A világ egyik legveszélyesebb hegyeként számontartott, 8126 méter magas Nanga Parbat meghódításáról tartott élménybeszámolót Varga Csaba nagyváradi hegymászó a héten a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a jelenlévők bepillantást nyerhettek a hegymászás világába és egy kisfilmet is megtekintettek a tavalyi expedícióról.
2024. március 02., 17:522024. március 02., 17:52
Bevezetőjében Varga Csaba felidézte, furcsán kezdődött számára a 2023-as év, hiszen pár hónap leforgása alatt két hegymászótársát is elvesztette. Március végén a marosvásárhelyi származású Győrffy Ákos tűnt el az olaszországi Monte Rosán, majd májusban Suhajda Szilárd vesztette életét a Mount Everest megmászása közben. „Másfél héttel később eléggé vegyes érzésekkel indultam el a saját expedíciómra. Pakisztánban öt nyolcezres található, ebből hármat sikerült megmásznom, maradt a K2 és Nanga Parbat, de úgy éreztem, hogy az utóbbi elérhetőbb cél számomra” – fogalmazott.
Az előadó elmondta, a Nanga Parbat a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, meredek hegyoldala miatt nagyon veszélyes és nehéz magaslatnak számít. „Igazi különlegessége az, hogy
Az alaptábor nagyon mélyen, 4200 méteren található, míg a csúcs 8126 méteren, így a különbség közel négyezer méter, ami nagyobb, mint az Everest esetében” – magyarázta Varga Csaba.
Elhangzott, a Nanga Parbat a Himalája-hegylánc legnyugatibb csúcsa, először 1953-ban sikerült megmásznia Hermann Buhl osztrák hegymászónak, akkoriban még oxigénpalack használatával. A dél-tiroli Reinhold Messner volt az első, aki 1970-ben pótlólagos oxigén nélkül hódította meg a csúcsot, ezáltal új standardot állítva be a szakmában.
amely a csíkszeredai hegymászó első nyolcezrese volt. Oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül teljesítette a kihívást, de mivel nem rendelkezett csúcsengedéllyel, eredménye nem hivatalosan elismert.
Fotó: Tuchiluș Alex
2013-ban egy román expedíció keretében az aradi Török Zsoltnak is sikerült megmásznia a hegyet, azonban 2023-ban Varga Csaba volt az első, aki magyar állampolgárként ért fel – hivatalosan elismerve – a 8126 méteres magasságba.
Az egyhónapos expedícióra június 6-án indult el Budapestről, és másnapra meg is érkezett Iszlámábádba. Pakisztán fővárosából 12 órát buszoztak társaival az alaptárborhoz legközelebb fekvő településig, majd további 4–5 órát utaztak terepjáróval, végül két napnyi járást követően érték el az alaptábort.
„Nagyon közel van a civilizáció. Az Everest, a K2, vagy egyéb nyolcezresek esetében körülbelül egy hét túrázás vár az emberre, míg eléri az alaptábort, ám itt másfél nap is elegendő. Emiatt 2013-ban egy terrortámadás is történt: muszlim szélsőségesek felmentek az alaptáborba és ott tizenegy hegymászót lőttek le” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba.
Fotó: Tuchiluș Alex
Az alaptáborba való megérkezés után elkezdte az akklimatizációt, vagyis a szervezet hozzászoktatását az oxigénhiányos környezethez. „Az ember felmegy különböző magasságokba, ott alszik egy éjszakát, vagy csak ott hagy kisebb dolgokat, majd lemegy az alaptáborba pihenni. Ennek célja, hogy a szervezet több vörösvérsejtet kezdjen termelni, ezáltal pedig az oxigént hatékonyabban eljuttassa az izmokhoz” – hangsúlyozta.
A csúcson a levegő oxigéntartalma 70–75 százalékkal alacsonyabb a tengerszinthez képest, emiatt
ezért is jelent különleges kihívást az oxigénpalack nélküli mászás. „Ez adja hozzá az igazi sportértéket egy magas hegy megmászásához. Amikor az ember oxigénpalackot használ, olyan, mintha egy buborékban lenne, ezáltal pár ezer méterrel »lecsökkenti« a hegy magasságát. A szervezet így is észlel öt-hatezer métert, viszont arra sokkal könnyebb akklimatizálódni, sokkal könnyebb mászni. Az igazi kihívást egy nyolcezresben az oxigénpalack nélküli feljutás jelenti” – húzta alá az előadó.
Fotó: Tuchiluș Alex
Elmondta, ő maga két akklimatizációs kört tett meg, majd visszatért az alaptáborba és várta az úgynevezett jóidő-ablakot, hogy megkezdhesse a csúcstámadást. Végül június 29-én indult útnak az alaptáborból, és a kettes, illetve a hármas tábor érintésével
„Az elején minden rendben volt, szépen haladtam. Induláskor nagyon hideg volt, de erre fel voltam készülve, a szél se volt annyira erős. Aztán ahogy egyre feljebb értem, egyre melegebb lett, viszont a szél is egyre jobban fújt. Nagyon kimerítő volt, de végül
– idézte fel Varga Csaba.
A hegy tetején nagyon erős szél tombolt, ezért a hideg és a fáradtság miatt alig várta, hogy visszatérhessen a hármas táborba, ahol a sátra és a hálózsákja volt. Mivel lámpája elemei lemerültek, a csillagok és hold fényénél érte el úti célját.
– emlékezett vissza.
Másnap, már az alaptábor felé tartva értesült róla, hogy egy lengyel hegymászó, akivel egyszerre érték el a csúcsot, a lefelé tartó úton a kimerültség miatt rosszul lett és elhunyt. „Habár feljött a csúcsra és akkor úgy tűnt, hogy rendben van, úgy látszik, mégis olyan szinten elfáradt, hogy a szervezete nem tudta ezt feldolgozni” – vélekedett.
Fotó: Tuchiluș Alex
Varga Csaba felidézte, Suhajda Szilárd tragédiája után nagy médiaérdeklődés övezte az ő expedícióját is, sikere pár órán át vezető hír volt. „Amikor leértem a városba és elküldtem a Hazajáró Facebook-oldalnak a csúcsvideókat, az állítólag nagyobb hír volt, mint Szoboszlai Dominiknak a Liverpoolba való átigazolása, amit szintén akkor jelentettek be. Külön öröm számomra, hogy legalább ennyiben sikerült megelőzni őt” – jegyezte meg viccesen.
Az előadást követően Varga Csaba levetítette az expedícióról készült kisfilmet, amelyben megörökítette az extrém kaland legfontosabb mozzanatait, végül pedig a közönség kérdéseire válaszolt.
Varga Csaba nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta. Kisegítő oxigén és serpák segítsége nélkül mászik. 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt – valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcs megmászását magáénak tudó, élő magyar hegymászó.
Bukarest negyedik kerületi bírósága kedden elrendelte annak a 20 éves fiatalembernek az előzetes letartóztatását, aki hétfő délután halálra gázolt egy babakocsit toló 35 éves nőt a főváros Berceni nevű sugárútjának egyik gyalogátjáróján.
A Hargita Megyei Törvényszéken kezdődött meg annak a pernek a tárgyalása, amely hivatali visszaélés miatt indult Gálfi Árpád, Székelyudvarhely volt polgármestere, és négy városházi alkalmazott ellen. Az első tárgyalást elnapolták.
Égettműanyag-szagot érzett a rendőrautóban a járőregység, és amikor ki akartak szállni a szolgálati Polóból, beragadt a központi zár. Amit pedig ezután tapasztaltak, elmenne egy bohózatba is – szellőztette meg a sztorit az Europol szakszervezet.
Az a cél, hogy még idén helyreállítsák a székelyudvarhelyi Vár utcában elbontott fémszerkezetű hidat, amely balesetveszélyessé vált az elmúlt években. Hamarosan forgalmi változásokat iktatnak be, hogy enyhítsék a munkálatok miatti torlódásokat.
Korábban elkezdte idén az előző évekhez képest a téli útjelzések felszerelését a brassói regionális útügyi igazgatóság. Az időjárással magyarázzák.
3 millió eurós uniós finanszírozással létesít adatbankot az Egnosis informatikai cég és a Pro Vitam Klinika az autoimmun és ritka betegségek kutatásához. Az egyedülálló projekt célja, hogy strukturált adatokkal segítse a diagnosztizálást és a kezelést.
A Belügyminisztérium közvitára bocsátott egy közlekedésbiztonságra irányuló törvénytervezetet, amely alapjaiban alakítaná át a közúti ellenőrzéseket és a büntetések rendszerét Romániában.
Több ember is megsebesült október 11-én Gelencén, miután két férfi késsel randalírozott a községben. A polgármester leszögezte: egyedi esetről van szó, mert az erőszak nem jellemző a településen, ugyanakkor a közbiztonság sincs veszélyben.
A Román Hírszerző Szolgálatnak (SRI) jogilag jól megalapozott, alkotmányos eszközökkel hozzá kell járulnia a korrupció felszámolásához – írta kedden az államfő az X közösségimédia-platformon.
Kárpát-medence szerte szükség van olyan fiatalokra, akik a hagyományos eljárásokat a modern fejlesztésekkel ötvözik és így állnak helyt állatorvosként, tájépítészként, mezőgazdászként – hangzott el az agrárium ösztöndíjak kiosztásán.
szóljon hozzá!