Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:11

A tervezésnél tart a csíkszeredai idősotthon létrehozása

19:56

Október elején kezdenek a hokis lányok

19:43

Megvan, hogy miként tárolnák a radiológiai hulladékot Romániában, ez azonban nem a közeljövőben fog megvalósulni

18:58

Két új állás Csíkszeredában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Egy autóroncs, egy megrongált ház és egy rejtély Szentegyházán: még az utas sem tudja, ki vezette a kocsit

Meggyilkolták honfitársukat Dániában, majd holttestét egy akkumulátorhoz kötözve dobták a folyóba

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Jogosítvány nélkül száguldottak a halálba: két 16 éves fiú égett bent az autóban

Kétfajta támogatást igényelhetnek a hátrányos helyzetű diákok

Kelemen Hunor: Antal Lóránt szenátornak semmi keresnivalója nem volt a Bukarest-Míkonosz útvonalon közlekedő magánrepülőn

Gőzerő a Hargita megyében épülő első autópálya-szakaszon – videóval

Legalább száz tonna aranyat lehetne kitermelni egy erdélyi lelőhelyről, egy kanadai cég szemet is vetett rá

RMDSZ-es politikus reagált az AUR „zászlócsókolós” tervezetére

Magyar Péter: nincs rendben, hogy Magyarország napi egymillió eurót fizet, hogy megvédje Európa közös határait

A hegymászó, akinek sikere még Szoboszlai Dominik átigazolását is lekörözte

Fotó: Tuchiluș Alex

A világ egyik legveszélyesebb hegyeként számontartott, 8126 méter magas Nanga Parbat meghódításáról tartott élménybeszámolót Varga Csaba nagyváradi hegymászó a héten a kézdivásárhelyi Kanta Szakképző Központban. A Mathias Corvinus Collegium által szervezett rendezvényen a jelenlévők bepillantást nyerhettek a hegymászás világába és egy kisfilmet is megtekintettek a tavalyi expedícióról.

Farkas Áron

2024. március 02., 17:522024. március 02., 17:52

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

Bevezetőjében Varga Csaba felidézte, furcsán kezdődött számára a 2023-as év, hiszen pár hónap leforgása alatt két hegymászótársát is elvesztette. Március végén a marosvásárhelyi származású Győrffy Ákos tűnt el az olaszországi Monte Rosán, majd májusban Suhajda Szilárd vesztette életét a Mount Everest megmászása közben. „Másfél héttel később eléggé vegyes érzésekkel indultam el a saját expedíciómra. Pakisztánban öt nyolcezres található, ebből hármat sikerült megmásznom, maradt a K2 és Nanga Parbat, de úgy éreztem, hogy az utóbbi elérhetőbb cél számomra” – fogalmazott.

Az előadó elmondta, a Nanga Parbat a világ kilencedik legmagasabb hegycsúcsa, meredek hegyoldala miatt nagyon veszélyes és nehéz magaslatnak számít. „Igazi különlegessége az, hogy

nagyon nagy a szintkülönbség az alaptábor és a csúcs között.

Az alaptábor nagyon mélyen, 4200 méteren található, míg a csúcs 8126 méteren, így a különbség közel négyezer méter, ami nagyobb, mint az Everest esetében” – magyarázta Varga Csaba.

Az első magyar állampolgár, aki elérte a csúcsot

Elhangzott, a Nanga Parbat a Himalája-hegylánc legnyugatibb csúcsa, először 1953-ban sikerült megmásznia Hermann Buhl osztrák hegymászónak, akkoriban még oxigénpalack használatával. A dél-tiroli Reinhold Messner volt az első, aki 1970-ben pótlólagos oxigén nélkül hódította meg a csúcsot, ezáltal új standardot állítva be a szakmában.

1999-ben Erőss Zsolt volt az első magyar, aki elérte a Nanga Parbat csúcsát,

amely a csíkszeredai hegymászó első nyolcezrese volt. Oxigénpalack és magashegyi teherhordók nélkül teljesítette a kihívást, de mivel nem rendelkezett csúcsengedéllyel, eredménye nem hivatalosan elismert.

Fotó: Tuchiluș Alex

2013-ban egy román expedíció keretében az aradi Török Zsoltnak is sikerült megmásznia a hegyet, azonban 2023-ban Varga Csaba volt az első, aki magyar állampolgárként ért fel – hivatalosan elismerve – a 8126 méteres magasságba.

Terrortámadás is történt már a helyszínen

Az egyhónapos expedícióra június 6-án indult el Budapestről, és másnapra meg is érkezett Iszlámábádba. Pakisztán fővárosából 12 órát buszoztak társaival az alaptárborhoz legközelebb fekvő településig, majd további 4–5 órát utaztak terepjáróval, végül két napnyi járást követően érték el az alaptábort.

„Nagyon közel van a civilizáció. Az Everest, a K2, vagy egyéb nyolcezresek esetében körülbelül egy hét túrázás vár az emberre, míg eléri az alaptábort, ám itt másfél nap is elegendő. Emiatt 2013-ban egy terrortámadás is történt: muszlim szélsőségesek felmentek az alaptáborba és ott tizenegy hegymászót lőttek le” – hívta fel a figyelmet Varga Csaba.

Fotó: Tuchiluș Alex

Az alaptáborba való megérkezés után elkezdte az akklimatizációt, vagyis a szervezet hozzászoktatását az oxigénhiányos környezethez. „Az ember felmegy különböző magasságokba, ott alszik egy éjszakát, vagy csak ott hagy kisebb dolgokat, majd lemegy az alaptáborba pihenni. Ennek célja, hogy a szervezet több vörösvérsejtet kezdjen termelni, ezáltal pedig az oxigént hatékonyabban eljuttassa az izmokhoz” – hangsúlyozta.

A külső oxigén nélküli mászás jelenti az igazi kihívást

A csúcson a levegő oxigéntartalma 70–75 százalékkal alacsonyabb a tengerszinthez képest, emiatt

az emberi szervezet sokkal jobban fárad, minden lépés sokkal nehezebb, mint normál környezetben,

ezért is jelent különleges kihívást az oxigénpalack nélküli mászás. „Ez adja hozzá az igazi sportértéket egy magas hegy megmászásához. Amikor az ember oxigénpalackot használ, olyan, mintha egy buborékban lenne, ezáltal pár ezer méterrel »lecsökkenti« a hegy magasságát. A szervezet így is észlel öt-hatezer métert, viszont arra sokkal könnyebb akklimatizálódni, sokkal könnyebb mászni. Az igazi kihívást egy nyolcezresben az oxigénpalack nélküli feljutás jelenti” – húzta alá az előadó.

Fotó: Tuchiluș Alex

Elmondta, ő maga két akklimatizációs kört tett meg, majd visszatért az alaptáborba és várta az úgynevezett jóidő-ablakot, hogy megkezdhesse a csúcstámadást. Végül június 29-én indult útnak az alaptáborból, és a kettes, illetve a hármas tábor érintésével

július 1-jén kezdte meg az utolsó mászást a Nanga Parbat csúcsa felé.

„Az elején minden rendben volt, szépen haladtam. Induláskor nagyon hideg volt, de erre fel voltam készülve, a szél se volt annyira erős. Aztán ahogy egyre feljebb értem, egyre melegebb lett, viszont a szél is egyre jobban fújt. Nagyon kimerítő volt, de végül

július 2-án, délután negyed négy körül elértem a csúcsot”

– idézte fel Varga Csaba.

A hegy tetején nagyon erős szél tombolt, ezért a hideg és a fáradtság miatt alig várta, hogy visszatérhessen a hármas táborba, ahol a sátra és a hálózsákja volt. Mivel lámpája elemei lemerültek, a csillagok és hold fényénél érte el úti célját.

Több mint 30 órás hosszú, kimerítő csúcstámadás volt a hármas táborból a csúcsig és vissza

– emlékezett vissza.

Lengyel társa nem jutott le a hegyről

Másnap, már az alaptábor felé tartva értesült róla, hogy egy lengyel hegymászó, akivel egyszerre érték el a csúcsot, a lefelé tartó úton a kimerültség miatt rosszul lett és elhunyt. „Habár feljött a csúcsra és akkor úgy tűnt, hogy rendben van, úgy látszik, mégis olyan szinten elfáradt, hogy a szervezete nem tudta ezt feldolgozni” – vélekedett.

Fotó: Tuchiluș Alex

Varga Csaba felidézte, Suhajda Szilárd tragédiája után nagy médiaérdeklődés övezte az ő expedícióját is, sikere pár órán át vezető hír volt. „Amikor leértem a városba és elküldtem a Hazajáró Facebook-oldalnak a csúcsvideókat, az állítólag nagyobb hír volt, mint Szoboszlai Dominiknak a Liverpoolba való átigazolása, amit szintén akkor jelentettek be. Külön öröm számomra, hogy legalább ennyiben sikerült megelőzni őt” – jegyezte meg viccesen.

Az előadást követően Varga Csaba levetítette az expedícióról készült kisfilmet, amelyben megörökítette az extrém kaland legfontosabb mozzanatait, végül pedig a közönség kérdéseire válaszolt.

Varga Csaba nagyváradi építész, aki magyarként, a nagyváradi magyar kisebbség képviselőjeként kezdett el hegyeket mászni. Az első expedíciókba egyedül vágott bele, a mászásokat szinte kizárólag az építész szakmájából félretett pénzéből finanszírozta. Kisegítő oxigén és serpák segítsége nélkül mászik. 2023-ig összesen hat, nyolcezer méternél magasabb hegycsúcs tetején állt – valamennyin kisegítő oxigén használata nélkül. Ezzel jelenleg ő a legtöbb nyolcezres csúcs megmászását magáénak tudó, élő magyar hegymászó.

Háromszék Magazin