
Fotó: Magyari Hunor
A Vándorbölcső mozgalom Magyarországról indult útjára 2012-ben azzal a céllal, hogy felelevenítse azt a régi hagyományt, amikor a kisbabákat még bölcsőkben ringatták, és a kiságyak több nemzedéken keresztül családról családra jártak. Székelyföldön is terjedőben a hagyományőrző-szociális szolgáltatás, Székelyudvarhelyen a minap adták át az első vándorbölcsőt, mely egy negyedik gyerekét váró családhoz került félévre.
2018. április 07., 08:502018. április 07., 08:50
Az ötletet a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom karolta fel, de magánkezdeményezések is állnak a háttérben. 2015-ben a bölcsők vándoroltatását a határokon túlra is kiterjesztették. Az Erdély-szerte szórványosan működő programot a Gyarapodó magyarság mozgalom, pontosabban annak elindítói, az Úz-völgyi havasi tanyán, Csinódon élő Sepsi-Nagy Balázsék vették kézbe.
„Mivel mi is a harmadik gyerekünket várjuk, rendeltünk az asztalostól egy bölcsőt, akinek meséltünk a vándorbölcső mozgalmakról, és ő erre felajánlott még egyet ajándékba.
Lappangó bölcső is került elő így, mely kiszolgált két-három gyereket egy családon belül, majd felkerült a padlásra. Most pedig előszedik, így nem egy elfekvő, porosodó, muzeális tárgy lesz... Az igénylések is sokasodnak” – nyilatkozta Sepsi-Nagy Balázs, aki maga is jelen volt az első székelyudvarhelyi ünnepélyes bölcsőátadáson, melyre a hét elején került sor a szombatfalvi református templomban.
Fotó: Magyari Hunor
A szombatfalvi református egyházközség gondnoka, Zólya Attila a felesége révén értesült a Vándorbölcső mozgalomról, aki viszont egy Mária Rádióban elhangzó riportból szerzett tudomást róla. Közösen döntötték el, hogy a gyülekezet kórusvezetőjét meglepik egy bölcsővel.
„Van nekünk egy aranyos karnagyunk, aki most van abban a stádiumban, hogy hamarosan születik a negyedik gyereke, és mindig olyan szerény volt, hogy soha nem akart elfogadni semmit. Bevontam két-három kórustagot és a tiszteletes urat, felvettem a kapcsolatot Balázsékkal, hogy érdeklődjek a lehetőségekről. Örömmel közölték, hogy a meglévő ötből ennek az egynek nincs még gazdája, és mivel eddig nem volt példa arra, hogy közösség adományozná,
– közölte a gondnok.
Fotó: Magyari Hunor
Mivel a kórus beavatott tagjai teljes titokban tartották az ajándékot és magát az ünnepélyt is, a csoportképre berendelt Szakács Annamária igencsak meglepődött a gesztuson. „Addig nem is hallottam a mozgalomról, és mikor szembesültem az adománnyal, nagyon meghatódtam. Eddig nem merült fel a bölcső ötlete, mert mózeskosarunk volt, de most, hogy adódott ez a lehetőség, természetesen ki fogjuk használni.
– mondta a kedvezményezett, akinek még három hete van hátra kisfia megérkezéséig. A vándorbölcsők félévre kerülnek a családokhoz, ilyenkor ingyenes a használatuk. A rendelésre gyártott bölcső matracostól 300 lejbe kerül. Az elképzelés szerint
Amint Sepsi-Nagy Balázs tájékoztatott, Udvarhelyszéken jelenleg Zetelakán már használatban van egy vándorbölcső, de vannak igénylések a városból és Oroszhegyről is.
Fotó: Magyari Hunor
Bölcsőtörténelem
A néprajzi szakirodalom szerint a bölcső kezdetben a szállítás megoldására szolgált, és a társadalmi különbségek is tükröződtek a más-más formájú babahordozók használatában. A lakásbeli bölcsőt a földre állították, vagy a mennyezetre függesztették (függő- vagy hintabölcső). Az indiánok lap alakú bölcsőt használtak, a görögök és a rómaiak teknőbölcsőt (pólát), a különféle természeti népek fakéregből varrt kéreg- és kosárbölcsőt. A talpasbölcső az antik csecsemőágyból fejlődött ki. Az állványos bölcső valószínűleg közel-keleti eredetű. A házon kívül használt változatnak, az ún. mezei bölcsőnek összecsukható állványa volt, és a fekhelyet könnyű rácsszerkezetből vagy lepelből alakították ki. A magyarság a honfoglalás előtt török közvetítéssel ismerte meg a fekvőalkalmatosságot, eleink a 18–19. századig a teknőbölcsőt használták hathetes korig. A díszítésre faragás vagy festett virágozás volt jellemző, ritkábban a felirat és vallási jelkép. A datálás a 19. század második felétől jött divatba. Számos hiedelem fűződik hozzá: a csecsemőt szemveréstől óvó tárgyakat helyeztek el benne; hogy nem szabad üresen ringatni, mert az gyerekhalált jelent. Ami tény, hogy a hintamozgás ösztönös igény, hiszen a születés előtti időszakot idézi fel a babákban, megnyugszanak tőle, sőt fontos szerepe van az idegrendszer fejlődésében, az egyensúlyérzék kialakulásában. A bölcső csak addig ajánlott, míg a baba nem tud felülni, négykézlábra emelkedni – ilyenkor váltani kell a gyermekágyra.
A Maros Megyei Tanács szeptemberi ülésén az egészségügy, a szociális ellátás és a kultúra területét érintő fontos döntéseket hozott, és több megyei intézmény költségvetését is kiegészítette.
Több mint 4,2 millió lej értékben szabott ki bírságot a szeptember 21-25. közötti ellenőrzései során az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC).
Februárban szűnt meg a Csejdet és Tófalvát Marosvásárhellyel összekötő buszjárat, és bár most sokan hiányolják, korábban kevesen vették igénybe a csejdi buszjáratot. Körvonalazódik a megoldás, de a bürokrácia miatt ez jócskán elhúzódhat.
Egy 27 éves férfit 30 napra előzetes letartóztatásba helyezett pénteken a Temes megyei törvényszék gyermekpornográfia és kiskorú elleni nemi erőszak gyanúja miatt.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) is döntöttek arról, hogy kik lennének a minisztereik a Siegfried Mureșan által vezetett kormányban.
Az előválogatás során 1003 filmet nézett meg az előzsűri, amely 44 alkotást választott be az Alter-Native Nemzetközi Rövidfilm Fesztivál nemzetközi versenyprogramjába.
Rendhagyó megemlékezést és lovas napot tartanak szeptember 26-án, szombaton a bekecsi csata 110. évfordulója tiszteletére.
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) tájékoztatása szerint az egészségbiztosítások informatikai platformja (PIAS) pénteken 22 órától 2026. szeptember 28-án, hétfőn 2 óráig nem lesz elérhető.
Nicușor Dan államelnök pénteken kihirdette a törvényt, amely eltörli annak lehetőségét, hogy a középiskolák külön felvételi vizsgát szervezzenek a kilencedik osztályba lépőknek.
Tavaly 8716 lej volt a havi bruttó átlagbér Romániában, 655 lejjel, azaz 8,1 százalékkal nagyobb, mint egy évvel korábban; a nettó átlagbér 2024-hez képest 307 lejjel (6,2 százalékkal) 5266 lejre nőtt 2025-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!