
Nincsenek pontos adatok arra vonatkozóan, hogy mennyire elterjedt a cigarettázás a diákok körében. Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Több dohányzó diákot is tetten értek azon az ellenőrzésen, amelyet a Hargita Megyei Prefektusi Hivatal irányításával végzett egy vegyes – a tanfelügyelőség, a tanintézetek, a rendőrség és a csendőrség képviselőiből álló – ellenőrző bizottság a megye iskoláiban.
2020. január 17., 15:382020. január 17., 15:38
A múlt hónapban lezajlott ankét során az ellenőrök meglepetésszerű látogatást tettek a Hargita megyében működő középiskolák egy részében – tájékoztatta a Székelyhont Demeter Levente főtanfelügyelő. Az erről szóló jegyzőkönyv tartalmát felidézve közölte,
A dohányzás közterületeken való betiltása óta ugyanis nemcsak fegyelmi eljárást, hanem szabálysértési bírságot is maga után von az iskolák területén történő cigarettázás.
Az ellenőrzés eredménye egy pillanatnyi állapotot tükröz, ennek alapján nem lehet következtetéseket levonni arra vonatkozóan, hogy milyen mértékben elterjedt a dohányzás az iskolákban – válaszolta kérdésünkre a főtanfelügyelő. Úgy fogalmazott, hogy
Nincsenek pontos információi arról, hogy az iskolai dohányzás tekintetében javult-e a helyzet Hargita megyében vagy romlott, azt viszont korábbi iskolaigazgatóként is tudja, hogy valószínűleg minden középiskolában vannak cigiző diákok, az pedig, hogy hányan, tanintézetenként változik, mivel néhol jobban, máshol kevésbé figyelnek oda erre.
Nem hiszi, hogy lenne olyan iskola, ahol szemet hunynak a cigarettázás fölött, ugyanis a törvény is előírja, hogy minden oktatási egység belső rendszabályzatában szerepelnie kell annak, hogy a dohányzás tilos az iskola területén. Éppen emiatt a cigiző diákok egy része nem az iskola területén dohányzik, hanem a kapun kívül, valahol a közelben.
– fogalmazott a cigarettázó diákokról Demeter Levente.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás