A dohányzás továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi kockázat

– írták.

A PTE ÁOK a WHO 2023-ban készült felmérésére hivatkozva közölte: az Európai Unióban 24 százalék a dohányzók aránya a 15 év feletti lakosság körében, míg Magyarországon e felmérés alapján a 15 év felettiek 26 százaléka használt hagyományos dohányterméket. A férfiak 32, a nők 21 százaléka dohányzik, míg a 40-54 évesek körében a legmagasabb – 36 százalékos – a dohányzók aránya, és a 15-24 évesek közül is majdnem minden 3. fiatal rendszeresen rágyújt.

A közleményben rámutattak, hogy a dohányzás visszaszorítását az új termékek és technológiák sem segítik, hiszen ezek – amellett, hogy agresszív marketing tevékenységgel célozzák meg az embereket, különösen a fiatalabb korosztályt – sem tekinthetők ártalmatlanoknak, számos vizsgálat számol be egészségkárosító hatásaikról.

Magyarországon is riasztóak az adatok, egy 2022-es kutatás szerint az 5-11. osztályos tanulók körében – bár a rendszeres dohányzók aránya 2010 és 2018 között csökkent –, 2022-ben újra növekedés volt tapasztalható, emellett az új termékek térnyerése is kimutatható: 2022-ben a 9. évfolyamon tanulók 34-35 százaléka, a 11. évfolyamon tanulók 38-39 százaléka használt e-cigarettát, a hevített dohánytermékek használatáról a 11. osztályosok 33 százaléka számolt be.

Balogh Erikát, a PTE ÁOK Orvosi Népegészségtani Intézet egyetemi adjunktusát idézve felhívták a figyelmet arra, hogy a dohányzásnak nincs biztonságos módja, a dohányzás minden formája káros, ráadásul a dohányzás különösen nagy népegészségügyi terhet jelent Magyarországon: évente több mint 27 ezer ember halála hozható összefüggésbe vele.

A dohányzás

• szinte valamennyi szervet képes károsítani,

• kiemelt szerepe van a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában,

• károsítja a légzőrendszert,

• jelentősen növeli a krónikus obstruktív tüdőbetegség (COPD) előfordulását,

• és számos rosszindulatú daganatos betegség kialakulását.

Az új típusú dohány- és nikotintartalmú termékek egészségkárosító hatásaival kapcsolatban is egyre több tudományos ismeret áll rendelkezésre a szakember szerint, így azok használata összefüggésbe hozható légzőszervi, szív- és érrendszeri problémákkal és betegségekkel, a nikotinfüggőség kialakulásával és fenntartásával.

Balogh Erika szerint a dohányzás abbahagyása az egyik legfontosabb lépés, amit a dohányzók tehetnek egészségük javítása érdekében, hiszen a a dohányzás elhagyásával a szervezet elkezd regenerálódni. A kedvező hatások közül van, ami már röviddel a leszokás után észlelhető, van, amihez hosszabb időre van szüksége a szervezetnek.

Már az első nap

• csökken a pulzus és a vérnyomás,

• a vér szén-monoxid szintje visszatér a normális szintre,

• egy-kilenc hónap elteltével mérséklődik a köhögés és a légszomj,

• majd 1-2 éven belül drasztikusan, felére csökken a szívroham kockázata a dohányzókéhoz képest.

A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a leszokás eredményességét jelentősen növelheti a szakemberi támogatás, a viselkedésváltozást segítő magatartásorvoslási módszerek, valamint szükség esetén a gyógyszeres segítség.