
Fotó: Veres Nándor
A béke megteremtésének fontosságáról beszélt az immár korlátozások nélkül tartott csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén Udvardi György veszprémi érsek, az esemény szónoka. Mint fogalmazott: „a Krisztus szerinti békét az Istenhez való megtérés adja, ezért Krisztus a mi békénk és kiengesztelődésünk”. Az ünnepi szentmise kezdetén Urbán Erik ferences szerzetes és Kovács Gergely érsek is köszöntötte a búcsúra egybegyűlteknek.
2022. június 04., 14:072022. június 04., 14:07
2022. június 04., 14:112022. június 04., 14:11
„A Szentlélek kiáradásának megünneplése gyűjt egybe minket ezen az ősi Mária- kegyhelyen. (…) Különböző helyekről érkeztünk, akár különböző motivációval is:
– fogalmazott ünnepi prédikációjában Udvardi György, veszprémi érsek.
Mint részletezte, ünneplésünket pünkösd-várásban, a Lélek adományainak a kiáradásában, Máriához való ragaszkodásunkban, tőle való tanulásunkban, a nemzeti összetartozás méltóságában éljük meg.
– emelte ki az ünnepi szónok. „Várjuk, hogy a Szentlélek betöltsön és megerősítsen, megújítson bennünket, mert igencsak rászorulunk segítségére, mert nagyon vágyakozunk erre” – tette hozzá.
Az érsek szerint a Szentlélek indít bennünket, hogy a Föltámadás hitében és örömében éljük életünket.
Krisztushoz tartozásunk, keresztségünk ténye adja meg identitásunkat, jelöli ki azokat az örök értékeket, melyek biztos pontként vannak jelen életünkben, melyektől nem akarunk sem eltérni, sem alkuba bocsátani, sem lemondani, mivel ez a halálunkat jelentené. Mint fogalmazott,
Fotó: Veres Nándor
„Ha hisszük, hogy Jézus Krisztus föltámadott, akkor hisszük, hogy Ő az Élet Ura. (…) Hisszük: Jézus Krisztus tanítása, parancsai megtartása nélkül meggyengül az ember, elveszíti örömét, rossz döntéseket hoz. Végső soron elszakítja magát az Élet Istenétől, magától az élettől. Kitalálhat magának új törvényt, odébb rakhatja a „mezsgye kövét”, álmodozhat maga teremtette új teremtményekről, „új emberről”, maga alkotta új rendről, „a szép új világról”, az életet nem tudja megnyerni, csak vesztes lehet.
A búcsús szentmise szónoka szerint hisszük, hogy keresztségben nyerjük el azt az identitást, akik valójában vagyunk. A keresztség segít érteni, értelmezni, értékként tekinteni a néphez, a magyar nemzethez tartozásunkat. Így sem a nemzet gondolatának az elvetése, megvetése, sem a szélsőséges – mások fölé helyezése – nem a mi gondolatunk.
„Ez az embernek jót akaró Isten, az Atya az, aki üdvösséget, békét akar az embernek, és az emberben. Még akkor is, ha az ember mindig találkozik a háború és a békétlenség különböző formáival, abban reménykedik, hogy sorsa nem a háború, hanem a béke.
– hangzott el a szentbeszédben. A szónok arról is beszélt, hogy a Krisztus szerinti békét az Istenhez való megtérés adja, ezért Krisztus a mi békénk és kiengesztelődésünk.
– fejtette ki a búcsús szónok.
Fotó: Veres Nándor
Szerinte a keresztény hit a békét nem az emberektől, hanem az Istentől várja. A béke teremtésnek azonban kockázata is van. „Aki kockáztat, azt az Isten nem hagyja magára!” – idézte Ferenc pápa, 2019-ben, Csíksomlyón elhangzott szavait.
Hogyan munkálhatjuk a békét? – tette fel a kérdést Udvardi György, majd válaszolt is rá: „úgy, hogy tesszük a jót!”
Hozzátette: megszoktuk, elvárjuk, követeljük, hogy a béke, a jóság nekünk jár, bennünket megillet. Pedig a jóért – mint a békéért – meg kell küzdeni. (...)
A megszokott életrend, amit kialakítottunk, ami körülvesz bennünket sok esetben meggyengítette a küzdelemre való készséget. Könnyű feladni, lemondani hagyományról, ünnepről, ünneplésről, találkozásról, családról, házasságról, gyermekről, idős szülőről, igazságról, kultúráról, nemzetről, a hit szerinti mindennapokról. A pápa szavaival ez nem más, mint lelki korrupció, ami gyengíti örökéletre irányuló vágyunkat, elhomályosítja a végső ítélet valóságát. Az érsek szerint küzdeni kell a jóért, azért ami az ember, a közösség, az Egyház, a nemzet javát szolgálja.
Ismerjük föl, különböztessük meg mi a jó és a rossz, mi az igaz és a hamis, és merjünk ennek megfelelően dönteni. Mint a szónok buzdít: akarjuk a békét és a jót minden embertestvérünknek, kiemelten a ránk bízottaknak, akikkel összeköt együvé tartozásunk, akikért különös felelősséggel tartozunk.
– hangzott el a szentbeszédben.
Fotó: Veres Nándor
„A Szentlélekkel való életünkben hathatós példánk van a Boldogságos Szűz Mária személyében. Segítőnk, oltalmazónk a csíksomlyói Szűzanya, Égi Édesanyánk. Őseink, elődeink hite, példája, ragaszkodása is megjelenik mai közös ünneplésünkben, Máriához való könyörgésünkben.
Mária a Szentlélekkel eltelt Asszony, akinek vágya, hogy az Úr igéje szerint történjék minden az ő életében, mivel mindvégig bízik az Isten igazmondásában és hűségében. (...) Az ő magasztaló hálaadó énekében megjelenik az isteni béke, az isteni jóakarat fölfedezésének öröme. Az isteni új rend, az isteni újjáteremtés. Az Istentől kapott béke, az Istennek a jósága” – emelte ki a csíksomlyói pünkösdi búcsú meghívott szónoka.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
1 hozzászólás