
Fotó: Veres Nándor
A béke megteremtésének fontosságáról beszélt az immár korlátozások nélkül tartott csíksomlyói pünkösdi búcsú ünnepi szentmiséjén Udvardi György veszprémi érsek, az esemény szónoka. Mint fogalmazott: „a Krisztus szerinti békét az Istenhez való megtérés adja, ezért Krisztus a mi békénk és kiengesztelődésünk”. Az ünnepi szentmise kezdetén Urbán Erik ferences szerzetes és Kovács Gergely érsek is köszöntötte a búcsúra egybegyűlteknek.
2022. június 04., 14:072022. június 04., 14:07
2022. június 04., 14:112022. június 04., 14:11
„A Szentlélek kiáradásának megünneplése gyűjt egybe minket ezen az ősi Mária- kegyhelyen. (…) Különböző helyekről érkeztünk, akár különböző motivációval is:
– fogalmazott ünnepi prédikációjában Udvardi György, veszprémi érsek.
Mint részletezte, ünneplésünket pünkösd-várásban, a Lélek adományainak a kiáradásában, Máriához való ragaszkodásunkban, tőle való tanulásunkban, a nemzeti összetartozás méltóságában éljük meg.
– emelte ki az ünnepi szónok. „Várjuk, hogy a Szentlélek betöltsön és megerősítsen, megújítson bennünket, mert igencsak rászorulunk segítségére, mert nagyon vágyakozunk erre” – tette hozzá.
Az érsek szerint a Szentlélek indít bennünket, hogy a Föltámadás hitében és örömében éljük életünket.
Krisztushoz tartozásunk, keresztségünk ténye adja meg identitásunkat, jelöli ki azokat az örök értékeket, melyek biztos pontként vannak jelen életünkben, melyektől nem akarunk sem eltérni, sem alkuba bocsátani, sem lemondani, mivel ez a halálunkat jelentené. Mint fogalmazott,
Fotó: Veres Nándor
„Ha hisszük, hogy Jézus Krisztus föltámadott, akkor hisszük, hogy Ő az Élet Ura. (…) Hisszük: Jézus Krisztus tanítása, parancsai megtartása nélkül meggyengül az ember, elveszíti örömét, rossz döntéseket hoz. Végső soron elszakítja magát az Élet Istenétől, magától az élettől. Kitalálhat magának új törvényt, odébb rakhatja a „mezsgye kövét”, álmodozhat maga teremtette új teremtményekről, „új emberről”, maga alkotta új rendről, „a szép új világról”, az életet nem tudja megnyerni, csak vesztes lehet.
A búcsús szentmise szónoka szerint hisszük, hogy keresztségben nyerjük el azt az identitást, akik valójában vagyunk. A keresztség segít érteni, értelmezni, értékként tekinteni a néphez, a magyar nemzethez tartozásunkat. Így sem a nemzet gondolatának az elvetése, megvetése, sem a szélsőséges – mások fölé helyezése – nem a mi gondolatunk.
„Ez az embernek jót akaró Isten, az Atya az, aki üdvösséget, békét akar az embernek, és az emberben. Még akkor is, ha az ember mindig találkozik a háború és a békétlenség különböző formáival, abban reménykedik, hogy sorsa nem a háború, hanem a béke.
– hangzott el a szentbeszédben. A szónok arról is beszélt, hogy a Krisztus szerinti békét az Istenhez való megtérés adja, ezért Krisztus a mi békénk és kiengesztelődésünk.
– fejtette ki a búcsús szónok.
Fotó: Veres Nándor
Szerinte a keresztény hit a békét nem az emberektől, hanem az Istentől várja. A béke teremtésnek azonban kockázata is van. „Aki kockáztat, azt az Isten nem hagyja magára!” – idézte Ferenc pápa, 2019-ben, Csíksomlyón elhangzott szavait.
Hogyan munkálhatjuk a békét? – tette fel a kérdést Udvardi György, majd válaszolt is rá: „úgy, hogy tesszük a jót!”
Hozzátette: megszoktuk, elvárjuk, követeljük, hogy a béke, a jóság nekünk jár, bennünket megillet. Pedig a jóért – mint a békéért – meg kell küzdeni. (...)
A megszokott életrend, amit kialakítottunk, ami körülvesz bennünket sok esetben meggyengítette a küzdelemre való készséget. Könnyű feladni, lemondani hagyományról, ünnepről, ünneplésről, találkozásról, családról, házasságról, gyermekről, idős szülőről, igazságról, kultúráról, nemzetről, a hit szerinti mindennapokról. A pápa szavaival ez nem más, mint lelki korrupció, ami gyengíti örökéletre irányuló vágyunkat, elhomályosítja a végső ítélet valóságát. Az érsek szerint küzdeni kell a jóért, azért ami az ember, a közösség, az Egyház, a nemzet javát szolgálja.
Ismerjük föl, különböztessük meg mi a jó és a rossz, mi az igaz és a hamis, és merjünk ennek megfelelően dönteni. Mint a szónok buzdít: akarjuk a békét és a jót minden embertestvérünknek, kiemelten a ránk bízottaknak, akikkel összeköt együvé tartozásunk, akikért különös felelősséggel tartozunk.
– hangzott el a szentbeszédben.
Fotó: Veres Nándor
„A Szentlélekkel való életünkben hathatós példánk van a Boldogságos Szűz Mária személyében. Segítőnk, oltalmazónk a csíksomlyói Szűzanya, Égi Édesanyánk. Őseink, elődeink hite, példája, ragaszkodása is megjelenik mai közös ünneplésünkben, Máriához való könyörgésünkben.
Mária a Szentlélekkel eltelt Asszony, akinek vágya, hogy az Úr igéje szerint történjék minden az ő életében, mivel mindvégig bízik az Isten igazmondásában és hűségében. (...) Az ő magasztaló hálaadó énekében megjelenik az isteni béke, az isteni jóakarat fölfedezésének öröme. Az isteni új rend, az isteni újjáteremtés. Az Istentől kapott béke, az Istennek a jósága” – emelte ki a csíksomlyói pünkösdi búcsú meghívott szónoka.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
1 hozzászólás