A Csíki-medence legnagyobb régészeti feltárása zajlik Csíksomlyón

– magyarázta Botár, amikor a helyszínre látogattunk. Hozzátette, digitális űrlapokat készítenek minden tárgyról, és sokat segíti a munkájukat a csíkszeredai Laczkó Nándor, a Cloudscale Digital vezetője, akinek drónfelvételei és 3D-s rekonstrukciója a lelőhelyről gyorsítja az adatfeldolgozást. Terveik szerint a fagyok beállta előtt, október végéig szeretnék befejezni a feltárást, amely nagyban függ az elkövetkező időszak időjárásától.

{A}

A kutatás eddigi eredményeiről érdeklődve a vezető régész elmondta, ennek a lelőhelynek egy részén már 2011-ben, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is végeztek ásatást, így tudták, hogy ez egy több rétegű, több korszakot magába foglaló lelőhely. A jelenlegi feltárás során zömében 3–4. századi gót (germán törzs) településnek az objektumai kerültek elő, azonban találtak 5–7. századi, korai szláv, illetve Árpád-kori leleteket is a 11–13. századból. Ezeken kívül néhány 14. századi objektum, illetve késő-középkori vagy kora-újkori kőházak alapfalai is előbukkantak.

– magyarázta a szakember, hozzátéve, a Csíki-medencében valaha zajlott legnagyobb feltárást végzik most, egy olyan korszakról, amelyről nagyon keveset tudtunk.

Érdekességként megtudtuk, hogy az egyik gödörből egy emberi koponyatöredék is előkerült. „Ez abból a szempontból érdekes, hogy a gótoknak meg lehet találni a nyomait az egész Csíki-medencében, de a sírjaikat, a temetkezési helyüket még nem fedezték fel” – jegyezte meg Botár. A 4. század második felében a gótok eltűnnek innen, nincsenek rájuk utaló további nyomok. A szénizotópos kormeghatározás (C14-es vizsgálat) alapján a leletek legkésőbb 380-as keltezésűek lehetnek.

– magyarázta. Ezt követően egy ideig nincs nyoma emberi életnek a helyszínen.

Szláv objektumok

A kutatás során felfedezett leletek arra utalnak, hogy az 5. század végén megjelennek itt a szlávok. „Ez Erdély területén az egyik legkorábbi szláv település lehetett, úgy tűnik, hogy Moldvából szivárognak, költöznek át ide. Házaikból hatot fedeztünk fel,

Nagyon primitív kezes kerámiájuk van, így egyértelmű, hogy a két társaság nem találkozott” – fejtette ki.

– vonta le az egyik legfontosabb következtetést a szakember.  

További leletek

Késő középkori leletet nem találtak, azonban előkerültek kora újkori, 17–18. századi falak, ami már valószínű valamelyik betelepült háromszéki nemesnek, vagy módos helyi parasztnak a kőháza, illetve 18–19. századi érmék is előbukkantak.