Több mint hatszáz objektumot tártak fel Csíksomlyón a régészek
Fotó: Veres Nándor
Zömében 3–4. századi gót településnek a létesítményeit tárták eddig fel a Csíki-medence legnagyobb régészeti ásatása során az egyik csíksomlyói lelőhelyen. Ugyanakkor találtak 5–7. századi, korai szláv és 11–13. századi Árpád-kori leleteket is. Egyik legfontosabb eredménye a kéthektáros területen zajló ásatásnak, hogy bizonyítja, a Csíki-medencében már az 1100-as években létezett lakott település templommal, házakkal – ehhez képest az első írásos források az 1330-as évekből származnak.
2022. szeptember 24., 21:592022. szeptember 24., 21:59
Botár Istvánnak, a Csíki Székely Múzeum régészének vezetésével egy kéthektáros csíksomlyói területen, a Csobotfalvi Szent Péter és Pál-plébániatemplom közelében nagyszabású feltárás zajlik – a munkálatoknak augusztusban láttak hozzá. Azóta a tervezett 9000 négyzetméterből 6800 négyzetméteren nyitottak szelvényeket és ástak le az érintetlen talajig.
– magyarázta Botár, amikor a helyszínre látogattunk. Hozzátette, digitális űrlapokat készítenek minden tárgyról, és sokat segíti a munkájukat a csíkszeredai Laczkó Nándor, a Cloudscale Digital vezetője, akinek drónfelvételei és 3D-s rekonstrukciója a lelőhelyről gyorsítja az adatfeldolgozást. Terveik szerint a fagyok beállta előtt, október végéig szeretnék befejezni a feltárást, amely nagyban függ az elkövetkező időszak időjárásától.
A kutatás eddigi eredményeiről érdeklődve a vezető régész elmondta, ennek a lelőhelynek egy részén már 2011-ben, 2015-ben, 2016-ban és 2017-ben is végeztek ásatást, így tudták, hogy ez egy több rétegű, több korszakot magába foglaló lelőhely. A jelenlegi feltárás során zömében 3–4. századi gót (germán törzs) településnek az objektumai kerültek elő, azonban találtak 5–7. századi, korai szláv, illetve Árpád-kori leleteket is a 11–13. századból. Ezeken kívül néhány 14. századi objektum, illetve késő-középkori vagy kora-újkori kőházak alapfalai is előbukkantak.
– magyarázta a szakember, hozzátéve, a Csíki-medencében valaha zajlott legnagyobb feltárást végzik most, egy olyan korszakról, amelyről nagyon keveset tudtunk.
Fotó: Veres Nándor
„Teljes képet kaphatunk a népvándorlás koráról, az Árpád-korról és 14. századról, azaz az Anjou-korról is” – foglalta össze.
A lelőhelyen talált leletek 90 százaléka 3–4. századi gót-germán (szakmai nevén Marosszentanna-Csernyahov kultúra) eredetű. „Tőlük érdekes módon házat nem találtunk, viszont feltártunk néhány jellegzetes, méhkas alakú tárolóvermet, közülük akadt félméteres, a legnagyobb 2,2 méter mélységű verem. Ezek többségében találtunk salakot, amelyből arra következtettünk, hogy akik itt éltek a 3–4. században, a Somlyó-patak közelében, intenzív vasolvasztást végeztek, ez volt a szakmájuk, itt egy iparostársadalomra utaló jelek vannak” – részletezte a régész.
Gabonát tároltak a gótok a földbe ásott vermekben. A legmélyebb feltárt verem 2,2 méter mély
Fotó: Veres Nándor
Hozzátette,
Érdekességként megtudtuk, hogy az egyik gödörből egy emberi koponyatöredék is előkerült. „Ez abból a szempontból érdekes, hogy a gótoknak meg lehet találni a nyomait az egész Csíki-medencében, de a sírjaikat, a temetkezési helyüket még nem fedezték fel” – jegyezte meg Botár. A 4. század második felében a gótok eltűnnek innen, nincsenek rájuk utaló további nyomok. A szénizotópos kormeghatározás (C14-es vizsgálat) alapján a leletek legkésőbb 380-as keltezésűek lehetnek.
– magyarázta. Ezt követően egy ideig nincs nyoma emberi életnek a helyszínen.
A kutatás során felfedezett leletek arra utalnak, hogy az 5. század végén megjelennek itt a szlávok. „Ez Erdély területén az egyik legkorábbi szláv település lehetett, úgy tűnik, hogy Moldvából szivárognak, költöznek át ide. Házaikból hatot fedeztünk fel,
Nagyon primitív kezes kerámiájuk van, így egyértelmű, hogy a két társaság nem találkozott” – fejtette ki.
Fotó: Veres Nándor
Ugyanakkor ők sem maradnak itt sokáig, nem jelenik meg náluk a korongolt edény, a díszítés, amely a késői szláv anyagokra jellemzővé válik; a C14-es vizsgálatok is megerősítették, hogy a 700-as évek után már élnek ezen a helyszínen.
A harmadik réteg az Árpád-kori, azaz 11–13. századi időszakból származó magyarok objektumait takarta. Ebből az időszakból feltártak 2–3 lakóházat, ettől kezdve folyamatos a lakottság ezen a területen. Szénégető kemencét fedeztek fel, a talált edényeket pedig helyi mesterek égették, földbe mélyítve kovácsműhelyre is bukkantak.
Fotó: Veres Nándor
Az Árpád-kori leletek eredetét kormeghatározós vizsgálattal is megerősítették. A szomszédságban található csobotfalvi plébániatemplomot is ebben az időszakban építették.
– vonta le az egyik legfontosabb következtetést a szakember.
Késő középkori leletet nem találtak, azonban előkerültek kora újkori, 17–18. századi falak, ami már valószínű valamelyik betelepült háromszéki nemesnek, vagy módos helyi parasztnak a kőháza, illetve 18–19. századi érmék is előbukkantak.
Fotó: Veres Nándor
Az ásatáson részt vettek a Csíki Székely Múzeum munkatársai és önkéntesek mellett többek között egyetemisták Budapestről és Kolozsvárról, egy jelenleg Németországban tevékenykedő, valamint egy nyíregyházi múzeumban dolgozó régész.
Nem szokványos látvány ami egy jégeső után maradt július 12-én a Neamț megyei Vânători-Neamț faluban és környékén.
A koalíciós pártoknak tárgyalóasztalhoz kell ülniük és sokkal komolyabban meg kell vitatniuk, hogy kinek mekkora részt kell vállalnia a deficitcsökkentés terhéből – véli a Szociáldemokrata Párt (PSD) főtitkára, Paul Stănescu.
Bármilyen nőgyógyászati műtétet el tudnak végezni a csíkszeredai kórházban, hiszen rendelkezésre áll a tudás és a felszereltség. A nőgyógyászat kérdéseiről, a szűrővizsgálatokról és a műtéti lehetőségekről dr. Horvát Zalán szakorvos beszélt.
Múlt héten elhagyta a bűvös 1 milliós nézőszámot a Hogyan tudnék élni nélküled?. Ehhez a számhoz az erdélyi nézők, mint egy 120 ezer nézővel járultak hozzá.
Megválasztották Ilie Bolojant a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnökévé az alakulat szombati rendkívüli tisztújító kongresszusán.
Sok romániai alkalmazott nemcsak a pénz, hanem a lelki nyugalom miatt váltana munkahelyet. Egy friss felmérés szerint többségük elégedetlen a jelenlegi fizetésével, és komoly pszichés nyomás nehezedik rájuk.
Az elnök a Nemzeti Liberális Párt (PNL) rendkívüli tisztújító kongresszusán mondott beszédében rámutatott, Romániának van jövője, és ez nem 20-30 év múlva, hanem várhatóan 2-3 évig tartó korrekciós időszak lejártával érezhető lesz.
Egy 32 éves motoros életét vesztette, és egy 15 éves fiatalkorú megsérült egy súlyos közúti balesetben szombat hajnalban a Kolozs megyei Magyarkapus településen.
Több útszakaszon is forgalomkorlátozásokra kell számítani Maros és Hargita megyében, az ott zajló útjavítási munkálatok miatt, a Brassói Regionális Út- és Hídügyi Igazgatóság (DRDP) tájékoztatása szerint.
Szombaton 1200 küldött részvételével rendkívüli tisztújító kongresszust tart a parlament épületében a Nemzeti Liberális Párt (PNL).
1 hozzászólás