
Fotó: Pinti Attila
Festői környezet, madárcsicsergés és egy mosolygó kisbaba fogadott a szépvízi víztározó szomszédságában. A Szikszai házaspár lassan két hete, hogy maga mögött hagyta a várost, és itt találta meg a helyét a járvány idejére.
2020. május 09., 11:322020. május 09., 11:32
2020. május 09., 11:452020. május 09., 11:45
„Mi normál esetben bent lakunk Csíkszeredában, egy háromszobás tömbházlakásban. Ez így rendben is volt, egészen a járvány kirobbanásáig” – kezdte beszámolóját Tamás. Az ügyvédként dolgozó családfő elmondta,
Elsőként a felesége vetette fel a várostól való eltávolodás ötletét, amely a bezártság negyedik hetén szárba is szökkent. „Egy helyi cég, az Eco Tiny House alapjában véve lakókocsi típusú házakat kínál eladásra, azokat is leginkább külföldön értékesítik. Mi meguntuk már a tömbház körüli sétákat, és fordítottunk egyet az elképzelésen: mi lenne, ha bérbe vennénk egy ilyen házat?” – mesélte Kinga.
Fotó: Pinti Attila
A lakóház helyszínéül a családfő dédnagyszülei által lakott területet választották a szépvízi víztározó közelében. Családjaik elsőre vonakodva fogadták az ötletüket, de a családfő szülei a közeli Szépvízen laknak, így még közelebb is kerültek egymáshoz.
Tamás bevallotta, az a nagyságrendű munka, amit a járvány előtt bevállalt, már nem volt egészséges. „Minden olyan munkát, ami személyes találkozást igényel, lemondtam. A cégbírósághoz sem kell már személyesen bejárni, így én is nyugodtabban tudtam meghozni ezt a döntést”. Az otthonról való munkát meg tudta oldani telefonos internettel,
– magyarázta. A kiköltözés sokat javított a kettejük kapcsolatán, jobban odafigyelnek egymásra, és a gyereknevelésből is mindketten ki tudják venni a részüket. Tamásban a költözés a „vissza a természetbe” életérzést hozta fel. „Minden ismerősünk és barátunk ámul és gratulál, amikor meglátják az itt készült fotókat. Bevallom, sokan szeretnének cserélni most velünk” – méltatta döntésüket a családapa.
Fotó: Pinti Attila
A pihenésükre is jó hatással van a csendes környezet. Velük egyetemben a tíz hónapos kislány is sokkal többet tud itt aludni. „Általában este 8–9 körül takarodó van, reggel 6-kor pedig kelünk Sarolt jóvoltából. Tíz óra alvást korábban el sem tudtam képzelni ezzel az életvitellel” – jegyezte meg viccesen Tamás, hozzátéve, hogy nem nomád életstílusra szerettek volna váltani. A mindennapi kondíciókat mindenképp fenn szerették volna tartani, ami ebben a házban ötvöződik is. A villanyáramot áramfejlesztővel állítják elő, a területhez tartozó forrásvizet is sikerült rákapcsolniuk a lakóház vízrendszerére,
Mint megjegyezték, a ruhákon és a konyhai eszközökön kívül semmit nem kellett hozzanak magukkal. A házikóban padlófűtés van, így a kis felület hamar kimelegszik, de ez a megoldás a kislány szempontjából is nagyon előnyös.
Fotó: Pinti Attila
„Határozottan tetszik Saroltnak ez az új lakás. Otthon mindig kell vigyázzunk, hogy merre mászkál, például tisztítószerek közelébe ne kerüljön. Itt, hogy ha nem működik a generátor, akkor a konnektoroktól sem kell tartani. Az egész házikóban mindenfelé mászkálhat, az udvaron már megkóstolta a füvet is” – fakadtak mosolyra a fiatal házasok. A hosszú sétáik mellett facsemetéket is ültettek a területen, a szomszédos házak pedig szintén üresen állnak, így nincs, aki és ami megzavarja a mindennapjaikat.
Terveik szerint a május közepén érvénybe lépő enyhítésekig laknak a házikóban. „Ez az életforma számomra visszahozta azokat a régi időket, amikor nem rohantunk mindenhová: például babatornára, babaúszásra, miközben főzni, mosni, takarítani is kellett otthon. Itt felkelünk és tudjuk, hogy mi osztjuk be az időnket minden nap. Főzünk, sétálunk és élvezzük ezt a hatalmas csendet körülöttünk” – áradozott Kinga.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
1 hozzászólás