
A tervezett tiltakozások egyik fő oka az egészségügyi személyzetet hátrányosan érintő bérpótlékszámítási mód
Fotó: Gecse Noémi
Az egészségügyben dolgozók béreit érintő problémák miatt készül tiltakozássorozatra az ágazat alkalmazottainak érdekeit védő szakszervezet. A Sanitas március elejétől három héten át sztrájkőrségeket tart, majd április 3-ára egy nagyobb tüntetést szervez, amennyiben nem teljesülnek követelései.
2019. február 22., 08:292019. február 22., 08:29
A Sanitas szakszervezetnek főként a bérpótlékok kiszámításának módjával kapcsolatban vannak kifogásai, azok ugyanis hátrányosan érintik az ágazatban dolgozókat, többségükben a kisegítő személyzetet. Tiltakozásképpen sztrájknaptárt dolgozott ki az érdekvédelmi tömörülés:
Követeléseiket hét pontban foglalták össze. A legfontosabb ezek között talán a bérpótlékok esetében megszabott felső értékkel kapcsolatos. Ugyanis a december végén megjelent 114-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a kórházak fő hitelutalványozójának szintjén az alapbérek értékének 30 százalékában meghatározott maximális értékbe belefoglalták az étkezési pótlék értékét.
Így viszont csökkentek az alkalmazottak egyéb bérpótlékai, hiszen azoknak továbbra is bele kell férniük a béralap 30 százalékos maximális értékében meghatározott keretbe – tájékoztatott Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője. Megjegyezte, annyit el tudtak érni kedden a szakszervezet központi gyűlésén, hogy az egészségügyi miniszter ígéretet tett arra, kiveszik az említett 30 százalékos értékből az étkezési pótlékok költségét. A szakszervezetnek azonban emellett több más követelése is van.
„Az egyik kezükkel adnak, a másikkal elveszik” – fogalmazott a bérszámításokra vonatkozó előírásokról a megyei szakszervezeti vezető, rámutatva, hogy várakozásaikkal ellentétben a korábbi előírás is csak még nagyobb zűrzavart eredményezett a bérek esetében, az említett 114-es sürgősségi rendelet pedig még azt is fokozta. A szakszervezet az igazságtalan szabályozások korrekcióját követeli. Nyulas Emma elmondta, mivel a januári bérekre vonatkozó fizetéslapokat néhány napja kapták kézhez az egészségügyben dolgozók, még nem tudni, hogy a személyzet mekkora hányadát érinti hátrányosan az említett előírások alkalmazása, de a szakszervezetnél már dolgoznak ennek kiszámításán.
Fotó: Gecse Noémi
Az érdekvédelmi tömörülésnél ugyanakkor tartanak attól is, hogy az egészségügyi minisztérium ágyszámcsökkentést rendel el a kórházakban. A közelmúltban ugyanis az egészségügyi minisztérium honlapján megjelent az egészségügyi szolgáltatások általános regionális terve az északkeleti régió esetében, és abban már hasonló intézkedési terv szerepel – ismertette az aggodalmak okát Nyulas Emma.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
szóljon hozzá!