
A tervezett tiltakozások egyik fő oka az egészségügyi személyzetet hátrányosan érintő bérpótlékszámítási mód
Fotó: Gecse Noémi
Az egészségügyben dolgozók béreit érintő problémák miatt készül tiltakozássorozatra az ágazat alkalmazottainak érdekeit védő szakszervezet. A Sanitas március elejétől három héten át sztrájkőrségeket tart, majd április 3-ára egy nagyobb tüntetést szervez, amennyiben nem teljesülnek követelései.
2019. február 22., 08:292019. február 22., 08:29
A Sanitas szakszervezetnek főként a bérpótlékok kiszámításának módjával kapcsolatban vannak kifogásai, azok ugyanis hátrányosan érintik az ágazatban dolgozókat, többségükben a kisegítő személyzetet. Tiltakozásképpen sztrájknaptárt dolgozott ki az érdekvédelmi tömörülés:
Követeléseiket hét pontban foglalták össze. A legfontosabb ezek között talán a bérpótlékok esetében megszabott felső értékkel kapcsolatos. Ugyanis a december végén megjelent 114-es sürgősségi kormányrendelet értelmében a kórházak fő hitelutalványozójának szintjén az alapbérek értékének 30 százalékában meghatározott maximális értékbe belefoglalták az étkezési pótlék értékét.
Így viszont csökkentek az alkalmazottak egyéb bérpótlékai, hiszen azoknak továbbra is bele kell férniük a béralap 30 százalékos maximális értékében meghatározott keretbe – tájékoztatott Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei vezetője. Megjegyezte, annyit el tudtak érni kedden a szakszervezet központi gyűlésén, hogy az egészségügyi miniszter ígéretet tett arra, kiveszik az említett 30 százalékos értékből az étkezési pótlékok költségét. A szakszervezetnek azonban emellett több más követelése is van.
„Az egyik kezükkel adnak, a másikkal elveszik” – fogalmazott a bérszámításokra vonatkozó előírásokról a megyei szakszervezeti vezető, rámutatva, hogy várakozásaikkal ellentétben a korábbi előírás is csak még nagyobb zűrzavart eredményezett a bérek esetében, az említett 114-es sürgősségi rendelet pedig még azt is fokozta. A szakszervezet az igazságtalan szabályozások korrekcióját követeli. Nyulas Emma elmondta, mivel a januári bérekre vonatkozó fizetéslapokat néhány napja kapták kézhez az egészségügyben dolgozók, még nem tudni, hogy a személyzet mekkora hányadát érinti hátrányosan az említett előírások alkalmazása, de a szakszervezetnél már dolgoznak ennek kiszámításán.
Fotó: Gecse Noémi
Az érdekvédelmi tömörülésnél ugyanakkor tartanak attól is, hogy az egészségügyi minisztérium ágyszámcsökkentést rendel el a kórházakban. A közelmúltban ugyanis az egészségügyi minisztérium honlapján megjelent az egészségügyi szolgáltatások általános regionális terve az északkeleti régió esetében, és abban már hasonló intézkedési terv szerepel – ismertette az aggodalmak okát Nyulas Emma.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
szóljon hozzá!