Ünnepel a gyergyószentmiklósi református közösség. 125 éve épült a templomuk, amely az akkori Csík vármegye első protestáns temploma volt. Az egyhetes ünnepségsorozat nyitó istentiszteletén Balog Zoltán püspök a 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét.
2024. augusztus 25., 20:082024. augusztus 25., 20:08
2024. augusztus 26., 10:412024. augusztus 26., 10:41
Fotó: Gergely Imre
Ünnepel a gyergyószentmiklósi református közösség. 125 éve épült a templomuk, amely az akkori Csík vármegye első protestáns temploma volt. Az egyhetes ünnepségsorozat nyitó istentiszteletén Balog Zoltán püspök a 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét.
2024. augusztus 25., 20:082024. augusztus 25., 20:08
2024. augusztus 26., 10:412024. augusztus 26., 10:41
Az istentisztelet kezdetén Páll Attila-Csaba, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese mondott imát a hívők által megtöltött templomban, majd Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke lépett a szószékre.
Fotó: Gergely Imre
A 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét. Születésnapi ajándéknak szánta e zsoltár választását a 125 éves templom számára.
– hangzott el. A gyergyói egyházközség most kezdődött egyhetes ünnepségsorozatának mottója: „Az Ige ereje” – mintegy erre utalva beszélt a munka és az ima sorrendjének fontosságáról is.
Fotó: Gergely Imre
„Mi, emberek, és különösen mi, reformátusok az aktivitás emberei vagyunk, úgy gondoljuk, hogy van erőnk nekivetjük a vállunkat a munkának, létrehozzuk, amit létre kell hozni, aztán majd imádsággal megköszönjük az adott erőt az Úristennek. De fordítva kell, lelki döntéssel kell kezdeni a munkát, akár a családban a döntéseket, ha ezzel kezdjük, lesz rajta áldás is.
– mondta Balog Zoltán.
Fotó: Gergely Imre
Az igehirdetést követően Ősz Sándor, a gyergyószentmiklósi egyházközség főgondnoka mondott beszédet.
„Öröm számunkra, hogy most itt lehetünk. 125 éve épült egy templom. Ezt megelőzően a maroknyi gyergyói protestáns vallású, többségükben református vallást gyakorló hívő arról álmodott, hogy saját templomuk legyen.
A városi rangra vágyó községben már állt három torony, tetejükön pedig kereszt hirdette a megváltást. Úgy adódott, hogy ez a kicsi templom a keresztessel került szembe, és az első évtizedekben ez a szemben állás gyakran jelentett szembenállást is, előfordult, hogy feleseltek is egymásnak. Azóta már nem felesel egymásnak a csillagos és a keresztes torony. A csillag a karácsony, a születés jelképe a kereszt a negypénteké, a megváltó haláláé.
– hangzott el Ősz Sándor beszédében.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepi istentisztelet résztvevői egy rendhagyó előadásnak is részesei lehettek. A Mátyás István lelkész által összeállított, és több egyháztag által előadott kis jelenetben arra világítottak rá, hogy
Ez egy olyan vállalkozás lenne, amit tényleg érdemes lenne reklámozni – hangzott el.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepségen fellépett a Grádics, a gyülekezet kórusa is. Köszöntőt mondott Nagy Éva, a vallásügyi államtitkárság részéről, Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere, Kántor Boglárka megyei tanácsos, Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Dézsi Csaba lelkész is, aki az ünnepségre tért haza ausztráliai szolgálati helyéről.
Fotó: Gergely Imre
A vasárnapi eseménysor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban folytatódott, ahol Balázs József méltatta a kiállító képzőművész, Funkenhauzer Zsófi alkotásait és munkásságát. Később pedig a marosvécsi Kiscsillagok együttes lépett fel.
A záró istentiszteleten, szeptember 1-jén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdet igét.
Az események részletes programja megtalálható a Gyergyószentmiklósi Református Egyházközség Facebook-oldalán.
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Az április 6. és május 8. között kibocsátott 1, 3 és 5 éves futamidejű állampapírok évi 6,5, 7 és 7,5 százalékot kamatoznak.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
szóljon hozzá!