Ünnepel a gyergyószentmiklósi református közösség. 125 éve épült a templomuk, amely az akkori Csík vármegye első protestáns temploma volt. Az egyhetes ünnepségsorozat nyitó istentiszteletén Balog Zoltán püspök a 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét.
2024. augusztus 25., 20:082024. augusztus 25., 20:08
2024. augusztus 26., 10:412024. augusztus 26., 10:41
Fotó: Gergely Imre
Ünnepel a gyergyószentmiklósi református közösség. 125 éve épült a templomuk, amely az akkori Csík vármegye első protestáns temploma volt. Az egyhetes ünnepségsorozat nyitó istentiszteletén Balog Zoltán püspök a 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét.
2024. augusztus 25., 20:082024. augusztus 25., 20:08
2024. augusztus 26., 10:412024. augusztus 26., 10:41
Az istentisztelet kezdetén Páll Attila-Csaba, a Székelyudvarhelyi Református Egyházmegye esperese mondott imát a hívők által megtöltött templomban, majd Balog Zoltán, a Magyarországi Református Egyház Dunamelléki egyházkerületének püspöke lépett a szószékre.
Fotó: Gergely Imre
A 125. zsoltár szövegéből kiindulva hirdetett igét. Születésnapi ajándéknak szánta e zsoltár választását a 125 éves templom számára.
– hangzott el. A gyergyói egyházközség most kezdődött egyhetes ünnepségsorozatának mottója: „Az Ige ereje” – mintegy erre utalva beszélt a munka és az ima sorrendjének fontosságáról is.
Fotó: Gergely Imre
„Mi, emberek, és különösen mi, reformátusok az aktivitás emberei vagyunk, úgy gondoljuk, hogy van erőnk nekivetjük a vállunkat a munkának, létrehozzuk, amit létre kell hozni, aztán majd imádsággal megköszönjük az adott erőt az Úristennek. De fordítva kell, lelki döntéssel kell kezdeni a munkát, akár a családban a döntéseket, ha ezzel kezdjük, lesz rajta áldás is.
– mondta Balog Zoltán.
Fotó: Gergely Imre
Az igehirdetést követően Ősz Sándor, a gyergyószentmiklósi egyházközség főgondnoka mondott beszédet.
„Öröm számunkra, hogy most itt lehetünk. 125 éve épült egy templom. Ezt megelőzően a maroknyi gyergyói protestáns vallású, többségükben református vallást gyakorló hívő arról álmodott, hogy saját templomuk legyen.
A városi rangra vágyó községben már állt három torony, tetejükön pedig kereszt hirdette a megváltást. Úgy adódott, hogy ez a kicsi templom a keresztessel került szembe, és az első évtizedekben ez a szemben állás gyakran jelentett szembenállást is, előfordult, hogy feleseltek is egymásnak. Azóta már nem felesel egymásnak a csillagos és a keresztes torony. A csillag a karácsony, a születés jelképe a kereszt a negypénteké, a megváltó haláláé.
– hangzott el Ősz Sándor beszédében.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepi istentisztelet résztvevői egy rendhagyó előadásnak is részesei lehettek. A Mátyás István lelkész által összeállított, és több egyháztag által előadott kis jelenetben arra világítottak rá, hogy
Ez egy olyan vállalkozás lenne, amit tényleg érdemes lenne reklámozni – hangzott el.
Fotó: Gergely Imre
Az ünnepségen fellépett a Grádics, a gyülekezet kórusa is. Köszöntőt mondott Nagy Éva, a vallásügyi államtitkárság részéről, Csergő Tibor, Gyergyószentmiklós polgármestere, Kántor Boglárka megyei tanácsos, Dézsi Zoltán, az Erdélyi Református Egyházkerület főgondnoka és Dézsi Csaba lelkész is, aki az ünnepségre tért haza ausztráliai szolgálati helyéről.
Fotó: Gergely Imre
A vasárnapi eseménysor a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban folytatódott, ahol Balázs József méltatta a kiállító képzőművész, Funkenhauzer Zsófi alkotásait és munkásságát. Később pedig a marosvécsi Kiscsillagok együttes lépett fel.
A záró istentiszteleten, szeptember 1-jén Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hirdet igét.
Az események részletes programja megtalálható a Gyergyószentmiklósi Református Egyházközség Facebook-oldalán.
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
Fotó: Gergely Imre
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
Nem mindenki tudja, hogy az ökölvívó Papp László rugonfalvi gyökerekkel bírt, ahol ünnepséget terveznek születése századik évfordulója apropóján. Erről meg a sepsiszentgyörgyi kosárlabda őskoráról is beszélgettünk Oláh István egri fertálymesterrel.
szóljon hozzá!