A 112-es sürgősségi szám hívására buzdítja a románokat a magyar zászló láttán a PMP ügyvezető elnöke
Szucher Ervin •
2018. augusztus 19., 15:10
• utolsó módosítás: 2018. augusztus 19., 15:40
A 112-es, ingyenes sürgősségi segélyszám hívására biztatja a középületeken magyar vagy székely zászlót észlelő román állampolgárokat Marius Pașcan parlamenti képviselő. A szélsőséges politikus a gyulakutai községházára ideiglenes, a testvértelepülések látogatása alkalmával kitűzött magyar, székely és uniós zászlók miatt fakadt ki legutóbb.
Közösségi oldalán közzétett levelében arra szólítja fel a román állampolgárokat Marius Pașcan, a Népi Mozgalom Pártjának (PMP) Maros megyei parlamenti képviselője, hogy
amennyiben valamelyik középületen meglátnak egy kitűzött magyar vagy székely zászlót, azonnal hívják a 112-es, ingyenes sürgősségi segélyszámot.
A politikusnak azok után született az ötlete, miután kiderítette, hogy Varga József gyulakutai polgármester a falunapokra érkezett anyaországi hivatalos küldöttség tiszteletére kitűzte a román és az uniós zászló mellé a magyar lobogót. „Az idegen ország jelképe” négy napig, augusztus 9. és 12. között lobogott az épület homlokzatán: a vendégek érkezésétől a távozásukig. Ennyi viszont elég volt Pașcannak, hogy durva hangnemben kitámadja a balliberális kormányt, a község RMDSZ-es elöljáróját és a megye helyettes prefektusát, Nagy Zsigmondot.
Az RMDSZ-esekkel a kormányon, a románság nagy államférfiainak reszket a gatyájuk, és attól tartanak, nehogy elveszítsék sajnálatra méltó tisztségeiket, amikor a törvényeket kellene végrehajtaniuk és a román állammal szembeni kötelességüket kellene teljesíteniük
– írja tiltakozó levelében a magyarellenességéről elhíresült néppárti politikus, aki a haza szeretetére és megvédésére hív fel mindenkit.
Az ügyben megszólalt Pașcan egyik barátja, Ștefan V. Ciobanu is, aki a politikus közösségi oldalán megígérte, hogy
saját kezével távolítja el – az egyébként már napok óta levett – zászlókat.
A marosvásárhelyi férfi a horthysta utódok irredenta megnyilvánulásainak nevezi az efféle zászlókitűzési mozgalmakat, ugyanakkor Budapestet a nyers húsevők fővárosának titulálja. Ciobanu az a vállalkozó, aki a tavasszal azzal robbant be a köztudatba, hogy takarítócégének álláshirdetésében kikötötte, hogy a jelentkezők csak román nemzetiségűek lehetnek.
Bejelentkezett a zászlópereiről elhíresült Dan Tănasă is, aki megígérte, hogy a gyulakutai ügy miatt hamarosan a bírósághoz fordul.
A történtek után Varga József fontolóra vette az ügy jogi útra terelését, ugyanis rágalmaival Marius Pașcan keményen belegázolt a becsületébe.
A képviselő úr az én hitelemet próbálta rontani, de magát járatta le. Ha már megszólal az ügyben, egy országgyűlési képviselőtől elvárható, hogy ismerje, az 1994/75-ös zászlótörvényt és a 2001/1157-es kormányrendeletet, amely hivatalos látogatások alkalmával lehetővé teszi a más államok lobogójának kitűzését.
Ami a székely zászlót illeti, nem tudom, hogy melyik törvény tiltja a közösségünk ünnepe alatt való kitűzését? Azt meg végkép nem tudom mire vélni, miért írja azt az Európai Unió kék zászlójáról, hogy gyászlobogó?!” – nyilatkozta lapunknak Gyulakuta polgármestere.
A fenyegetések ellenére Varga József nyugodt, mert tudja, hogy szabályosan járt el. Mint hangsúlyozta, nem a hasára csapva tűzte ki a zászlókat, hanem a jogászokkal konzultálva döntött a lépés mellett.
A négy nap alatt sem a falu, sem a környék románságát egyik nemzeti jelkép sem zavarta. Utalva Pașcan prefektusi múltjára, a polgármester nem érti, miként lehetett négy éven keresztül Maros megye prefektusa egy olyan ember, aki honatyának választása után nem tartja tiszteletben saját országa törvényeit.
24h
