
Fotó: Boda L. Gergely
Giorgio Basta császári generális ostromai következtében rommá vált a mai vár helyén akkor még meglévő kisebb erődítmény és sorozatos rajtaütések, gyilkolások nyomán az akkor még mezőváros szegényebb polgárai a környező erdőkbe, a tehetősebbek a nagyobb, erődített városokba menekültek. A város akkori főbírája, Borsos Tamás és néhány tanácsos-társa Brassóban keresett menedéket. Látva az ottani erős falakat, megfogant a gondolat: Székelyvásárhelyen is ilyet kellene építeni.
2010. április 29., 01:112010. április 29., 01:11
Fotó: Boda L. Gergely
A menekülésből 1602-ben hazatérve meggyőzték a város polgárait az erődítmény fontosságáról.
A tulajdonképpeni nagyobb építkezés 1612 táján kezdődött. A támadásnak leginkább kitett nyugati részen kezdték a munkálatokat. Itt „kétszeres, földdel töltött palánkot és bástyákat csináltak”, azaz kettős védőfalat emeltek a vár nyugati, Vargák-bástyájától észak fele húzódó szakaszán, amely magába foglalta a korábbi Kisbástyát, valamint az 1613-ban befejezett, új Kapubástyát is.
Mert állt már a falak és bástyák egy része, s mert a török portyázása is reális veszélyt jelentett, no meg a tény, hogy a város jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében volt, Bethlen Gábor fejedelem az országgyűlés elé terjesztette a városnak szabad királyi városi rangra való emelését. Az országgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A hivatalos okiratot erről 1616. április 29-én írta alá a fejedelem, aki engedélyezte egyúttal a már 1602-ben megkezdett várépítkezéseket. A várost hivatalosan Marosvásárhelynek nevezi, és jóváhagyja a már korábban is használatos címerét (páncélba vont emberi kart ábrázol, kezében kivont, kétélű karddal, melyre medvefej és szív van feltűzve). A székely városok közül Marosvásárhely (korábban Novum Forum Siculorum, utána Székelyvásárhely) volt az egyetlen, amely szabad királyi városi rangot kapott.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
Alig másfél óra alatt 52 szabálysértési bírságot szabtak ki sofőrökre a rendőrök Marosvásárhelyen egy átfogó ellenőrzés alkalmával csütörtökön. Több jogosítványt és forgalmi engedélyt is bevontak, ugyanakkor autókat is lefoglaltak.
Az alvásra fókuszál a marosvásárhelyi Szent Balázs Alapítvány idei multidiszciplináris konferenciája, amely az alvás-ébrenlét aktualitásait mutatja be magyar nyelven, neves hazai és külföldi előadók közreműködésével február 20–22. között.
Másodpercenként két köbméternyi vizet engednek le a bözödújfalusi gyűjtőtóból, hogy elérjék azt a telítettséget, ami biztonságos.