
Fotó: Boda L. Gergely
Giorgio Basta császári generális ostromai következtében rommá vált a mai vár helyén akkor még meglévő kisebb erődítmény és sorozatos rajtaütések, gyilkolások nyomán az akkor még mezőváros szegényebb polgárai a környező erdőkbe, a tehetősebbek a nagyobb, erődített városokba menekültek. A város akkori főbírája, Borsos Tamás és néhány tanácsos-társa Brassóban keresett menedéket. Látva az ottani erős falakat, megfogant a gondolat: Székelyvásárhelyen is ilyet kellene építeni.
2010. április 29., 01:112010. április 29., 01:11
Fotó: Boda L. Gergely
A menekülésből 1602-ben hazatérve meggyőzték a város polgárait az erődítmény fontosságáról.
A tulajdonképpeni nagyobb építkezés 1612 táján kezdődött. A támadásnak leginkább kitett nyugati részen kezdték a munkálatokat. Itt „kétszeres, földdel töltött palánkot és bástyákat csináltak”, azaz kettős védőfalat emeltek a vár nyugati, Vargák-bástyájától észak fele húzódó szakaszán, amely magába foglalta a korábbi Kisbástyát, valamint az 1613-ban befejezett, új Kapubástyát is.
Mert állt már a falak és bástyák egy része, s mert a török portyázása is reális veszélyt jelentett, no meg a tény, hogy a város jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében volt, Bethlen Gábor fejedelem az országgyűlés elé terjesztette a városnak szabad királyi városi rangra való emelését. Az országgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A hivatalos okiratot erről 1616. április 29-én írta alá a fejedelem, aki engedélyezte egyúttal a már 1602-ben megkezdett várépítkezéseket. A várost hivatalosan Marosvásárhelynek nevezi, és jóváhagyja a már korábban is használatos címerét (páncélba vont emberi kart ábrázol, kezében kivont, kétélű karddal, melyre medvefej és szív van feltűzve). A székely városok közül Marosvásárhely (korábban Novum Forum Siculorum, utána Székelyvásárhely) volt az egyetlen, amely szabad királyi városi rangot kapott.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából egész napos rendezvénysorozattal emlékezett meg a fejedelemről Marosvásárhely magyar közössége. Az ünnepség emlékeztetett a város szabadságharcban betöltött meghatározó szerepére is.
Az utóbbi években ismétlődő jelenség Székelyföldön, hogy a márciusi-áprilisi felmelegedést hirtelen visszatérő fagyok váltják. Ezek komoly károkat okozhatnak a gyümölcsösökben, teljesen el is veszhet az adott évi termés.
Elutasította a marosvásárhelyi önkormányzat a Postarétre tervezett egészségügyi központ megépítésére vonatkozó határozattervezetet. Az RMDSZ-es tanácsosok szerint a dokumentáció nem felelt meg a zöldövezetekre és a műemlékvédelemre vonatkozó előírásoknak.
A helyi érdekeltségű vasúti szolgáltatás előkészítéséről, a földrengésveszélyes tömbházakról és a várbeli vendéglők bérbeadásáról is döntöttek csütörtökön. A marosvásárhelyi képviselő-testület csaknem ötven napirendi pontot tárgyalt.
Újraválasztották Kovács Mihály Leventét az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnökévé a csütörtöki tisztújító küldöttgyűlésen.
Több mint két napja dolgoznak a tűzoltók a ludasi hulladéklerakónál keletkezett tűz megfékezésén. A lángokat már eloltották, de a területen továbbra is vannak tűzfészkek, amelyek folyamatos felügyeletet igényelnek.
Óriáskivetítőn lesz megtekinthető csütörtök este a világbajnoki pótselejtező elődöntője a marosvásárhelyi várban.
Átadták szerdán Héjjasfalván az országos bölcsődeépítési program keretében felhúzott legújabb intézményt – ez már az 55. „zsiráfos” bölcsőde, amely jellegzetes arculatához tartozik egy foltos hosszúnyakú is a bejáratnál.
Hivatalból indítottak eljárást egy közösségi médiában megjelent bejelentés nyomán a Maros megyei rendőrök március 24-én, amely szerint egy segesvári férfi nem megfelelő körülmények között tartja kutyáját.
II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulója alkalmából március 27-én, pénteken egész napos rendezvénysorozattal emlékeznek meg a fejedelemről Marosvásárhelyen.