
Fotó: Boda L. Gergely
Giorgio Basta császári generális ostromai következtében rommá vált a mai vár helyén akkor még meglévő kisebb erődítmény és sorozatos rajtaütések, gyilkolások nyomán az akkor még mezőváros szegényebb polgárai a környező erdőkbe, a tehetősebbek a nagyobb, erődített városokba menekültek. A város akkori főbírája, Borsos Tamás és néhány tanácsos-társa Brassóban keresett menedéket. Látva az ottani erős falakat, megfogant a gondolat: Székelyvásárhelyen is ilyet kellene építeni.
2010. április 29., 01:112010. április 29., 01:11
2010. május 04., 19:432010. május 04., 19:43
Fotó: Boda L. Gergely
A menekülésből 1602-ben hazatérve meggyőzték a város polgárait az erődítmény fontosságáról.
A tulajdonképpeni nagyobb építkezés 1612 táján kezdődött. A támadásnak leginkább kitett nyugati részen kezdték a munkálatokat. Itt „kétszeres, földdel töltött palánkot és bástyákat csináltak”, azaz kettős védőfalat emeltek a vár nyugati, Vargák-bástyájától észak fele húzódó szakaszán, amely magába foglalta a korábbi Kisbástyát, valamint az 1613-ban befejezett, új Kapubástyát is.
Mert állt már a falak és bástyák egy része, s mert a török portyázása is reális veszélyt jelentett, no meg a tény, hogy a város jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében volt, Bethlen Gábor fejedelem az országgyűlés elé terjesztette a városnak szabad királyi városi rangra való emelését. Az országgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A hivatalos okiratot erről 1616. április 29-én írta alá a fejedelem, aki engedélyezte egyúttal a már 1602-ben megkezdett várépítkezéseket. A várost hivatalosan Marosvásárhelynek nevezi, és jóváhagyja a már korábban is használatos címerét (páncélba vont emberi kart ábrázol, kezében kivont, kétélű karddal, melyre medvefej és szív van feltűzve). A székely városok közül Marosvásárhely (korábban Novum Forum Siculorum, utána Székelyvásárhely) volt az egyetlen, amely szabad királyi városi rangot kapott.
Szombaton késő este a segesvári tűzoltók segítségét hívták, vasárnap reggel pedig a szászrégeniekét, mindkét esetben egy lakóépületben ütött ki tűz Maros megyében.
Marosvásárhely több ikonikus középületét építette, de családi házak is keze nyomát őrzik. A magyar Országház építésén is ott volt, Svájcban, Londonban is dolgozott. Csiszár Lajosról nyílt kiállítás, amely az építőmestert és az embert mutatja be.
Petícióban tiltakoznak a segesvári történelmi egyházak a középkori várban tervezett háromnapos halloween esemény ellen. Úgy értékelik, a halloween összeegyeztethetetlen a keresztény hittel, másrészt az esemény nagyon zajos. Mit mond a polgármester?
Megtartották szombaton Marosvásárhelyen a TERMOSZ – Természettudományok Oktatásmódszertani Szemléjét, ahol a magyar pedagógusok a jó tanítási gyakorlatok megosztása mellett a digitális oktatás szerepéről is értékes ismeretekkel gazdagodtak.
Székelyföld autonómiájának napján, október 25-én, a hónap utolsó vasárnapján Marosvásárhelyen is őrtüzet gyújtanak, és egy kis kiállítás is lesz a helyszínen.
Halloween estet szerveznek október 24-én, szombaton a marosvásárhelyi állatkertben. A belépés ingyenes.
Hetven évvel ezelőtt ezer jelentkező közül választották ki a legjobbakat és velük alakult meg az Állami Székely Népi Együttes. Utódjánál, a Maros Művészegyüttesnél tizenkét pár táncos viszi tovább az örökséget. Születésnapjukra mindenki hivatalos.
Hasznos házi jegyzetek. Egy erdélyi grófnő receptjei, házi praktikái és gyógyírjai 1842-ből címmel jelent meg gr. Rhédey Mária háztartási eljárásait tartalmazó jegyzet. A könyvet október 23-án 18 órától mutatják be Marosvásárhelyen.
Félmillió lejes támogatást szavazott meg a marosvásárhelyi repülőtérnek a Maros Megyei Tanács. A testület a reptér vezetőtanácsának elvárásait is elfogadta, köztük az utasforgalom növelésére és a légitársaságok számának bővítésére vonatkozó vállalásokat.
Szenvedélybetegséggel küzdők és hozzátartozóik számára szerveznek tizenkét napos, bentlakásos terápiás programot november 16. és 27. között a magyarózdi Terápiás Otthonban. Jelentkezni november 9-ig lehet.