Fotó: Boda L. Gergely
Giorgio Basta császári generális ostromai következtében rommá vált a mai vár helyén akkor még meglévő kisebb erődítmény és sorozatos rajtaütések, gyilkolások nyomán az akkor még mezőváros szegényebb polgárai a környező erdőkbe, a tehetősebbek a nagyobb, erődített városokba menekültek. A város akkori főbírája, Borsos Tamás és néhány tanácsos-társa Brassóban keresett menedéket. Látva az ottani erős falakat, megfogant a gondolat: Székelyvásárhelyen is ilyet kellene építeni.
2010. április 29., 01:112010. április 29., 01:11
Fotó: Boda L. Gergely
A menekülésből 1602-ben hazatérve meggyőzték a város polgárait az erődítmény fontosságáról.
A tulajdonképpeni nagyobb építkezés 1612 táján kezdődött. A támadásnak leginkább kitett nyugati részen kezdték a munkálatokat. Itt „kétszeres, földdel töltött palánkot és bástyákat csináltak”, azaz kettős védőfalat emeltek a vár nyugati, Vargák-bástyájától észak fele húzódó szakaszán, amely magába foglalta a korábbi Kisbástyát, valamint az 1613-ban befejezett, új Kapubástyát is.
Mert állt már a falak és bástyák egy része, s mert a török portyázása is reális veszélyt jelentett, no meg a tény, hogy a város jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében volt, Bethlen Gábor fejedelem az országgyűlés elé terjesztette a városnak szabad királyi városi rangra való emelését. Az országgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A hivatalos okiratot erről 1616. április 29-én írta alá a fejedelem, aki engedélyezte egyúttal a már 1602-ben megkezdett várépítkezéseket. A várost hivatalosan Marosvásárhelynek nevezi, és jóváhagyja a már korábban is használatos címerét (páncélba vont emberi kart ábrázol, kezében kivont, kétélű karddal, melyre medvefej és szív van feltűzve). A székely városok közül Marosvásárhely (korábban Novum Forum Siculorum, utána Székelyvásárhely) volt az egyetlen, amely szabad királyi városi rangot kapott.
Számos érettségiző előtt homályos még a jövőkép, a Gyulafehérvári Caritas marosvásárhelyi ifjúsági mentorai rajtuk segítenének pályaorientációs és karriertervező tréningükkel. De a karrierváltást fontolgató felnőttek előtt is nyitva áll az ajtajuk.
Egy anyamedve és két bocs sétált péntek reggel Nyárádtő utcáin, mielőtt a gyerekek iskolába indultak volna. A lakosságot Ro-Alert üzenetben riasztották az esetről.
Gyorsabb ügyintézést, az uniós pénzalapok jobb felhasználását reméli Cseke Attila fejlesztési miniszter az építkezések engedélyeztetésére vonatkozó új jogszabálytól.
Különleges élményben lehet részük mindazoknak, akik ellátogatnak szombaton a Marosvásárhelyi Állatkertbe, hiszen a Múzeumok Éjszakája rendezvénysorozat részeként az intézmény egyedülálló programokkal várja látogatóit.
Egy román–török cégtársulás nyerte az Erdélyt Moldvával összekötő A8-as autópálya Nyárádszereda és Sóvárad közötti szakaszának megépítésére kiírt közbeszerzési eljárást – tájékoztatott szerdán a szállításügyi miniszter.
Csónakkal, drónnal és kutyával is keresik a Hargita és Maros megyei tűzoltócsapatok, valamint a hegyimentők azt a férfit, aki még vasárnap tűnt el a Maros folyóban Maroshévízen.
Csütörtökön elkezdődnek az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti szakaszának építési munkálatai – jelentette be a közúti infrastruktúráért felelős társaság (CNAIR) igazgatója.
Hivatalosan átadták, nyáron már filmvetítés is lesz a szászrégeni Patria moziban, ahol a kétezres évek elején a Titanicot vetítették az utolsók között. Az átadón jelen volt Cseke Attila fejlesztési miniszter is.
Országszerte egyedinek számít a marosvásárhelyi Múzeumok éjszakája, hiszen a városban működő minden kulturális intézmény bekapcsolódik a rendezvénybe május 17-én. Idén is izgalmas programokkal várják a látogatókat délelőtt 11 órától éjjel kettőig.
Háromszáz munkással dolgozik a kiválasztott török cég a Marosvásárhely és Nyárádszereda közötti autópálya-szakasz megépítésén – tudta meg a Moldva autópályát akar elnevezésű civil szervezet, amelynek önkéntesei a terepen tájékozódtak a munkálatokról.