
Fotó: Boda L. Gergely
Giorgio Basta császári generális ostromai következtében rommá vált a mai vár helyén akkor még meglévő kisebb erődítmény és sorozatos rajtaütések, gyilkolások nyomán az akkor még mezőváros szegényebb polgárai a környező erdőkbe, a tehetősebbek a nagyobb, erődített városokba menekültek. A város akkori főbírája, Borsos Tamás és néhány tanácsos-társa Brassóban keresett menedéket. Látva az ottani erős falakat, megfogant a gondolat: Székelyvásárhelyen is ilyet kellene építeni.
2010. április 29., 01:112010. április 29., 01:11
2010. május 04., 19:432010. május 04., 19:43
Fotó: Boda L. Gergely
A menekülésből 1602-ben hazatérve meggyőzték a város polgárait az erődítmény fontosságáról.
A tulajdonképpeni nagyobb építkezés 1612 táján kezdődött. A támadásnak leginkább kitett nyugati részen kezdték a munkálatokat. Itt „kétszeres, földdel töltött palánkot és bástyákat csináltak”, azaz kettős védőfalat emeltek a vár nyugati, Vargák-bástyájától észak fele húzódó szakaszán, amely magába foglalta a korábbi Kisbástyát, valamint az 1613-ban befejezett, új Kapubástyát is.
Mert állt már a falak és bástyák egy része, s mert a török portyázása is reális veszélyt jelentett, no meg a tény, hogy a város jelentős kereskedelmi utak kereszteződésében volt, Bethlen Gábor fejedelem az országgyűlés elé terjesztette a városnak szabad királyi városi rangra való emelését. Az országgyűlés ezt egyhangúlag elfogadta. A hivatalos okiratot erről 1616. április 29-én írta alá a fejedelem, aki engedélyezte egyúttal a már 1602-ben megkezdett várépítkezéseket. A várost hivatalosan Marosvásárhelynek nevezi, és jóváhagyja a már korábban is használatos címerét (páncélba vont emberi kart ábrázol, kezében kivont, kétélű karddal, melyre medvefej és szív van feltűzve). A székely városok közül Marosvásárhely (korábban Novum Forum Siculorum, utána Székelyvásárhely) volt az egyetlen, amely szabad királyi városi rangot kapott.
Személyautót sodort el a vonat a Maros megyei Bánffytanya településnél szerda délután. A szerencsés kimenetelű vasúti balesetben senki sem sérült meg.
Tűzesethez vonultak ki a szászrégeni hivatásos tűzoltók csütörtök délután a Maros megyei Görgényoroszfaluba, miután egy faipari vállalkozás fűrészportároló silójában tűz keletkezett.
Tűz ütött ki szerdán egy koronkai irodaházban. Az épületből 19 személy időben kijutott, két füstöt belélegzett embert pedig a helyszínen láttak el a mentősök.
Mintegy húsz négyzetméteren égett egy lakóház tetőszerkezete szerda reggel Maroskeresztúron. Az épületben négy ember tartózkodott, köztük egy fogyatékkal élő ember is, akiket a helyszínen lévő lakosok még biztonságban kimenekítettek.
Az A8-as autópálya Marosvásárhely és Nyárádszereda közti szakasza mintegy 50 százalékban elkészült, a 24 kilométeres sztrádát 2027 első felében adhatják át a forgalomnak – jelentette be kedden Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára.
A korábbinál gyorsabban és pontosabban vizsgálhatják a szövetmintákat a Maros Megyei Klinikai Kórház patológiai laboratóriumában. Az intézményben évente már akár negyvenezer mintát is elemezhetnek Maros, Hargita és Beszterce megyei páciensektől is.
Bár a szovátai tanuszodát még tavaly decemberben átadták, a létesítmény azonban csak most nyitja meg kapuit a nagyközönség előtt. A városvezetés bejelentése szerint az első hónapban ingyenesen vehetik birtokba a látogatók az uszodát.
Haszongépjárműre dőlt fa, úttestre esett állványok és két elárasztott pince – viharkárok elhárításán dolgoztak a marosvásárhelyi tűzoltók hétfőn délután.
Ettől a héttől ismét lehet óvodába íratni a gyerekeket a megmaradt férőhelyek számának függvényében, ám Marosvásárhelyen idén még nem indulhat el a katolikus óvoda, ugyanis tavaly túl későn jött létre a líceum, így várni kell még egy évet az óvodára.
Újra kivizsgálják a Maros megyei sérült gyermekeket gondozó központokban történteket, ellenőrizve, hogy valóban megfelelő ellátásban részesültek-e a kiskorúak. Az igazgató szerint a központokban mindenki megfelelően járt el.