
Fotó: Gergely Imre
A szónokok rendre párhuzamot vontak az 1848-as fiatalok céljai és tettei, illetve a mai kor kihívásai között az idei, március 15-ei gyergyószentmiklósi ünnepségen. Mintegy 300-350-en vettek részt a magyar nemzeti ünnep helyi rendezvényén, a Petőfi szobornál.
2023. március 15., 17:232023. március 15., 17:23
2023. március 15., 17:252023. március 15., 17:25
Az utóbbi években szokásos forgatókönyv szerint zajlott a gyergyószentmiklósi megemlékezés, történelmi visszatekintéssel, szavalatokkal, szónoklatokkal, a kórusok és a fúvószenekar által előadott énekművekkel, zenével. Az ünneplő közösség jelentős részét a középiskolákból kivonult diákság alkotta, illetve az idősebbek, a nyugdíjas korosztályhoz tartozók, akik a hétköznap déli időpontban időt tudtak erre szakítani.
Elsőként Erdős Nándor, a Fogarassy Mihály Általános Iskola történelem szakos tanára kapott szót, aki visszatekintőjében említést tett az 1848-1849-es forradalom fontosabb történéseiről, nagyobb teret szentelve a március 15-i eseményeknek. Ebben Erdős a 12 pontból kettőt emelt ki: „Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben”, „Közös teherviselést”.
Ahogy az említett 6. pontban le van írva – „Közös teherviselést” –, most is együtt kell, összefogva küzdjünk és elérjük céljainkat. Itt nincs helye a személyes érdekeknek, személyeskedéseknek, szeszélyeknek, egyéni szimpátiáknak, 2023-ban nem engedhetjük meg magunknak az ilyen jellegű felelőtlen magatartást, hiszen a »bresciai hiénákhoz« hasonló személyek napjainkban is arra várnak, hogyan tudnak lecsapni a magyar nemzetre” – hangzottak Erdős Nándor szavai.
Fotó: Gergely Imre
Ezt követően Csergő Tibor polgármester, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, Bende Sándor parlamenti képviselő, Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnöke, és Tusa Szilárd, az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke mondott beszédet.
Csergő szavai szerint csak az szabad, aki biztonságban érzi magát. Ma úgy tűnhet, hogy minden rendben van, de ez a biztonság, stabilitás törékeny, magyarságunkat rengeteg veszély fenyegeti ma is. Látjuk, mi zajlik az Úzvölgyében, jelképeink folyamatosan támadásoknak vannak kitéve. Jogainkért harcolunk ugyan, de felvetődik a kérdés, hogy mi értelme, ha közben lassan elfogyunk.
– mondta.
A székely szabadság nem olyan, amilyent a hatalom engedélyez nekünk, hanem amilyent mi szeretnénk. Ne csak megtűrjön minket az ország, hanem legyünk egyenrangú polgárok, ismerje el és támogassa az értékeinket, nyelvünket, hagyja, hogy mi döntsünk a minket illető dolgokról – fogalmazott Vincze Lóránt.
Fotó: Gergely Imre
Barti Tihamér szerint 1848 üzenete az, hogy nincs lehetetlen, csupán nem akarjuk elhinni, hogy lehetséges. Valószínű, hogy a 48-as fiatalok között is voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy céljaikat lehetetlen megvalósítani, de cselekedtek. Utalt a Bagossy Brothers Company példájára, akik pár napja 20 ezer ember előtt koncerteztek Budapesten. Ők néhány éve még kis emelvényeken próbálták megszólítani az embereket a városban, vagy közeli falvakban. Volt, aki megállt, mások legyintettek. A fiúk nem adták fel, és ma ők az egyik legsikeresebb magyar nyelvű zenekar, akik egyben az erdélyi, székely értékek zászlóvivői.
– fogalmazott Barti Tihamér.
Tusa Szilárd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben ugyan nem kellett sem háborút, sem forradalmat átélnünk, viszonylag kényelmes életünk volt. De a történelem nem csak megkímélt, de szépen el is altatott, hagyta, hogy elhiggyük, a megoldás magától megszületik. Ezalatt pedig barátok, családtagok kezdtek hiányozni itthonról, az unokák már Londonban, Svájcban születnek meg. „A történelem kapui mozdulni látszanak.
– fejtette ki a felszólaló.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen szavalatok hangzottak el Cine Henrik, Lőrincz Eszter, vitéz Szilágyi Árpád és Gál Kristóf előadásában. Katonadalokat adott elő az Ipartestület Férfikara, és a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar is alkalomhoz illő zenével színesítette a programot. Az ünnepség legmegragadóbb pontja azonban – ezúttal is – a Salamon Ernő kórusának előadása volt.
Az esemény végén Gál Hunor plébános és Mátyás István református tiszteletes mondtak áldást.
Erdőcsinádon, de más Maros-menti településen is húsvét szombatján szalaggal díszített fenyőágak kerülnek a lányos házak kerítéseire. De nemcsak kedveskednek a fiatalok, huncutságból éjszaka elviszik a kapukat, az udvaron levő mozdítható tárgyakat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
szóljon hozzá!