
Fotó: Gergely Imre
A szónokok rendre párhuzamot vontak az 1848-as fiatalok céljai és tettei, illetve a mai kor kihívásai között az idei, március 15-ei gyergyószentmiklósi ünnepségen. Mintegy 300-350-en vettek részt a magyar nemzeti ünnep helyi rendezvényén, a Petőfi szobornál.
2023. március 15., 17:232023. március 15., 17:23
2023. március 15., 17:252023. március 15., 17:25
Az utóbbi években szokásos forgatókönyv szerint zajlott a gyergyószentmiklósi megemlékezés, történelmi visszatekintéssel, szavalatokkal, szónoklatokkal, a kórusok és a fúvószenekar által előadott énekművekkel, zenével. Az ünneplő közösség jelentős részét a középiskolákból kivonult diákság alkotta, illetve az idősebbek, a nyugdíjas korosztályhoz tartozók, akik a hétköznap déli időpontban időt tudtak erre szakítani.
Elsőként Erdős Nándor, a Fogarassy Mihály Általános Iskola történelem szakos tanára kapott szót, aki visszatekintőjében említést tett az 1848-1849-es forradalom fontosabb történéseiről, nagyobb teret szentelve a március 15-i eseményeknek. Ebben Erdős a 12 pontból kettőt emelt ki: „Törvény előtti egyenlőséget, polgári és vallási tekintetben”, „Közös teherviselést”.
Ahogy az említett 6. pontban le van írva – „Közös teherviselést” –, most is együtt kell, összefogva küzdjünk és elérjük céljainkat. Itt nincs helye a személyes érdekeknek, személyeskedéseknek, szeszélyeknek, egyéni szimpátiáknak, 2023-ban nem engedhetjük meg magunknak az ilyen jellegű felelőtlen magatartást, hiszen a »bresciai hiénákhoz« hasonló személyek napjainkban is arra várnak, hogyan tudnak lecsapni a magyar nemzetre” – hangzottak Erdős Nándor szavai.
Fotó: Gergely Imre
Ezt követően Csergő Tibor polgármester, Vincze Lóránt európai parlamenti képviselő, Bende Sándor parlamenti képviselő, Barti Tihamér, az RMDSZ Gyergyó-területi szervezetének elnöke, és Tusa Szilárd, az EMSZ gyergyószentmiklósi szervezetének elnöke mondott beszédet.
Csergő szavai szerint csak az szabad, aki biztonságban érzi magát. Ma úgy tűnhet, hogy minden rendben van, de ez a biztonság, stabilitás törékeny, magyarságunkat rengeteg veszély fenyegeti ma is. Látjuk, mi zajlik az Úzvölgyében, jelképeink folyamatosan támadásoknak vannak kitéve. Jogainkért harcolunk ugyan, de felvetődik a kérdés, hogy mi értelme, ha közben lassan elfogyunk.
– mondta.
A székely szabadság nem olyan, amilyent a hatalom engedélyez nekünk, hanem amilyent mi szeretnénk. Ne csak megtűrjön minket az ország, hanem legyünk egyenrangú polgárok, ismerje el és támogassa az értékeinket, nyelvünket, hagyja, hogy mi döntsünk a minket illető dolgokról – fogalmazott Vincze Lóránt.
Fotó: Gergely Imre
Barti Tihamér szerint 1848 üzenete az, hogy nincs lehetetlen, csupán nem akarjuk elhinni, hogy lehetséges. Valószínű, hogy a 48-as fiatalok között is voltak olyanok, akik úgy gondolták, hogy céljaikat lehetetlen megvalósítani, de cselekedtek. Utalt a Bagossy Brothers Company példájára, akik pár napja 20 ezer ember előtt koncerteztek Budapesten. Ők néhány éve még kis emelvényeken próbálták megszólítani az embereket a városban, vagy közeli falvakban. Volt, aki megállt, mások legyintettek. A fiúk nem adták fel, és ma ők az egyik legsikeresebb magyar nyelvű zenekar, akik egyben az erdélyi, székely értékek zászlóvivői.
– fogalmazott Barti Tihamér.
Tusa Szilárd arról beszélt, hogy az elmúlt 30 évben ugyan nem kellett sem háborút, sem forradalmat átélnünk, viszonylag kényelmes életünk volt. De a történelem nem csak megkímélt, de szépen el is altatott, hagyta, hogy elhiggyük, a megoldás magától megszületik. Ezalatt pedig barátok, családtagok kezdtek hiányozni itthonról, az unokák már Londonban, Svájcban születnek meg. „A történelem kapui mozdulni látszanak.
– fejtette ki a felszólaló.
Fotó: Gergely Imre
Az eseményen szavalatok hangzottak el Cine Henrik, Lőrincz Eszter, vitéz Szilágyi Árpád és Gál Kristóf előadásában. Katonadalokat adott elő az Ipartestület Férfikara, és a Gyergyószentmiklósi Fúvószenekar is alkalomhoz illő zenével színesítette a programot. Az ünnepség legmegragadóbb pontja azonban – ezúttal is – a Salamon Ernő kórusának előadása volt.
Az esemény végén Gál Hunor plébános és Mátyás István református tiszteletes mondtak áldást.
Véget ért a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülése Bukarestben, a román sajtó pedig máris kiszivárogtatta, hogy mint kérhettek az amerikaiak a Konstanca megyei légibázissal kapcsolatban.
Huszonötezer lej értékben róttak ki pénzbírságot, és jelentős mennyiségű faanyagot koboztak el a Hargita megyei rendőrök egy keddi ellenőrzés alkalmával.
Gyergyószentmiklóson jogosítvány nélkül vezető, Székelykeresztúron pedig vezetéstől eltiltott sofőrt füleltek le kedden a rendőrök. Mindkettőjük ellen büntetőeljárás indult.
Noha csak egy-két banival, de szerdán is magasabb árakat függesztettek ki egyes székelyföldi kutaknál, mint ami volt kedden.
Traian Băsescu a közel-keleti események kapcsán kijelentette, hogy Nicușor Dan államfőnek és Romániának „gyorsan, halogatás és habozás nélkül kell cselekednie”, annál is inkább, mert a jelek szerint az USA-nak szüksége van a konstancai támaszpontra.
A tél folyamán kialakult úthibák, kisebb-nagyobb kátyúk javítását hidegaszfalttal végzik az országutakon Hargita megyében. A nagyobb javításokra várni kell, és mivel nincs még költségvetés, egyelőre nem lehet tudni, hogy mire lesz pénz.
Nicușor Dan államfő összehívta szerdára a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését.
Meghalt egy katonai pilóta kedden a borceai légi támaszponton.
A csapadékmennyiséget tekintve az elmúlt öt év legjobb telén vagyunk túl, a környezeti adottságok jók a mezőgazdasági szezonkezdéshez. Gazdasági szempontból azonban ez már kevésbé mondható el, több okból sem.
A 2026-os költségvetés tervezetében a helyi közösségek fejlesztésére több mint 86,4 milliárd lejt irányoznak elő, 7,4 milliárd lejjel többet, mint 2025-ben, és ez az eddigi legnagyobb összeg, amit a helyi önkormányzatok támogatására szánnak.
szóljon hozzá!