„Töretlen” érdeklődés az állampolgárság iránt

A helyettes államtitkár (képünkön) kitért arra is: az államreform program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban.

Wetzel Tamás tájékoztatása szerint a magyar állampolgárság iránt töretlen az érdeklődés, de már elsősorban a külképviseleteken és a kihelyezett konzuli napokon nyújtanak be kérelmeket. A régiókat tekintve sincs változás, Erdélyből érkezik a legtöbb kérelem.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé. A törvény értelmében magyar állampolgárságot azok az emberek vagy leszármazottaik kérhetnek, akik 1920 előtt vagy 1938 és 1945 között magyar állampolgárok voltak, beszélnek magyarul, és esetükben nincs valamilyen kizáró közbiztonsági vagy nemzetbiztonsági ok.

A törvény a határon túli magyaroknak nem szabja az állampolgárság megszerzése feltételéül a bejelentett magyarországi lakóhelyet, a magyarországi lakhatás és megélhetés igazolását és az alkotmányos alapismeretek vizsgát.

Wetzel Tamás beszámolt arról is, hogy az államreform II. program részeként egyszerűsítések várhatók az állampolgársághoz kapcsolódó közigazgatási eljárásokban. Ezek az anyakönyvezéstől a diplomahonosításig terjedhetnek – jelezte, hozzátéve: ez a következő év nagy feladata lesz.

Megjegyezte: a tervek között szerepel, hogy a lehető legegyszerűbben lehessen majd pályázatokat benyújtani a különböző támogatásokra. Kitért továbbá arra, hogy bővítenék a külképviseleteket azokon a helyszíneken, ahol erre igény van, példaként Kárpátalját említette.

Egyébként a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) külügyi és jogi szakbizottságának pénteki budapesti ülésén a külhoni magyarság részére készített választási űrlapok és kérelmek egyszerűsítése is szóba került. 

Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda (NVI) elnöke a 2014-es választások tapasztalatairól számolt be az ülésen. Kiemelte, hogy „emberfeletti munkával” sikerült az NVI-nek lebonyolítani az idei voksolásokat.

A 2014-es választásokra külhonból több mint 235 ezren regisztráltak, ezek közül mintegy 37 ezret el kellett utasítani. A regisztráltak közül 158 ezren szavaztak, az érvényes szavazatok száma 128 ezer volt. Elmondta, hogy a tapasztalatok alapján szükséges lehet az űrlapok és kérelmek egyszerűsítése, valamint a jogszabályi környezet korszerűsítése.

A külhoni magyar pártok vezetőit Pálffy Ilona arra kérte, hogy a levélszavazással kapcsolatban osszák meg tapasztalataikat és módosítási javaslataikat. 

Kovács Ádám Zoltán, a Külgazdasági és Külügyminisztérium nemzetközi együttműködésért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy a külgazdaság kiemelt szerepe mellett fontos a külügy klasszikus feladatainak ellátása, a külhoni magyarság érdekeinek hatékonyabb érvényesítése a nemzetközi fórumokon.

A szomszédos országokkal való kapcsolatokra áttérve kiemelte, hogy a tárgyalások során minden esetben a külhoni magyarság érdekeit tartják szem előtt és különös figyelmet fordítanak a határ menti együttműködések élénkítésére, valamint a külképviseletek külgazdasági tevékenységének fokozására.

A Máért idei ülését november 20-án tartják.