Válogatós szülők vagy jogos igény?

A magyar oktatás legnagyobb problémája a csökkenő gyereklétszám, ami sajnos természetes módon is elvezet egyes csoportok, osztályok, óvodák, iskolák megszűnéséhez. Az Iskolák veszélyben program például kifejezetten azokat a településeket monitorizálja, ahol valamilyen ‒ többnyire demográfiai ‒ okból magyar oktatási intézmények kerültek fenyegetett helyzetben. Az iskolakveszelyben.ro honlapon is elérhető listán szerepel többek közt a Nagyvárad közeli Fugyivásárhely, ahol napjainkban csak elemi szinten oktatnak magyarul egy összevont osztályban, óvodai csoport pedig több mint tizenöt éve nincs. Nagyvárad elszívó hatása jelentős – nem csupán a város közelségének, hanem az ottani iskolák toborzásának köszönhetően is –,10–11 fugyivásárhelyi magyar gyerek tanul váradi magyar elemi tagozatokon, de egyes szülők már óvodába is a városba viszik gyerekeiket. Ez a fugyivásárhelyi oktatás minőségére is kihat, hiszen a jobb képességű gyerekeket többnyire Nagyváradra viszik, helyben a gyengébb képességű gyerekek maradnak. A faluban lenne annyi magyar gyerek, hogy a Fugyiról járó gyerekekkel közösen akár kéttanítós elemi fenntartható volna. Ez azonban a jelenlegi helyzetben illúziónak tűnik, sőt, néhány éven belül az egytanítós elemi működése is veszélybe kerülhet. A fenti megállapítások a Fugyivásárhelyről szóló jelentésben olvashatók, amelyben az is áll, hogy ha netán teljesen megszűnik a magyar oktatás a településen, a gyerekek egy része Nagyváradon tanulhatna, más részük a helyi román tagozaton folytathatná tanulmányait.

Kolozs megye már erősen a szórványosodás jeleit mutatja. Erre a Közpolitikai Elemző Központ, a Kisebbségkutató Intézet és a nyelvijogok.ro kezdeményezésére létrejött programban is felhívják a figyelmet, kiemelve, hogy csak az elmúlt évtizedben 12 településen szűnt meg a magyar oktatás. „Kolozs megyében Szászfenes és Kisbács olyan helyszínek, ahol nem létezik magyar elemi oktatás, holott a demográfiai adottságok ezt lehetővé tennék” ‒ olvasható a megyei összesítőben. Az egyre inkább Kolozsvár külvárosaként funkcionáló Kisbács alpolgármesterét, Deák Ferencet arról kérdeztük: mi történt a magyar gyerekekkel és az iskolával?

„Kisbácsban a 2003/2004-es tanévben szűnt meg az öt-nyolc osztály. Ötödikes gyerek már nem volt, hatodikos mindössze öt, hetedikesek négyen voltak, nyolcadikosok tizenegyen. A képességvizsga pedig, sajnos, kevés nyolcadikosnak sikerült. Ez persze nem azt jelenti, hogy nem volt gyerek Bácsban, de a többség már jóval azelőtt Kolozsvárra járt. Bács nem szegény település, és mivel a szülők nagy része is városon dolgozik, jobbnak tartották ezt a megoldást. Az 1-4. osztály a 2004/2005-ös tanévben szűnt meg, az egyetlen tanítóra is nagyon kevés diák jutott” ‒ ismerteti a közelmúltat az RMDSZ-es elöljáró.

A teljes írás az Erdélyi Napló március 5-én megjelenő 9. lapszámában olvasható.