Vállaljuk magyar identitásukat!

Zilahon teltházas kampányzárót tartott az Erdélyi Magyar Néppárt

A népszámlálás eredményei alapul szolgálnak a területfejlesztéssel, a regionális politikával, a lakással, a családdal, a szociális helyzettel, a munkanélküliséggel kapcsolatos szakpolitika alakításához – hívta fel a figyelmet a hétvégén minden kampányoló romániai magyar párt és szervezet. Kiemelik, a népszámlálás az elkövetkező tíz évre meghatározza a magyar nyelv használatának, a magyar iskolák, egyetemek, egyházak, kulturális intézmények sorsát. Mindez attól függ, hogy október végén hány magyart számolnak össze.

Az erdélyi magyarság felelőssége, hogy vállalja identitását a hamarosan kezdődő romániai népszámláláson, és ne folytatódjék számbeli apadása – mondta szombaton este Zilahon Tőkés László.

Az EMNT elnöke az EP alelnöke az EMNT és EMNP közös népszámlálási kampányának zárórendezvényén fejtette ki gondolatait.

A koncerttel egybekötött ünnepségen Tőkés László az MTI-nek elmondta: az erdélyi magyar politikai és közélet túlságosan Kolozsvárra és Székelyföldre összpontosította a figyelmet, Magyarországon egyenesen azt hiszik sokan, hogy Erdély és Székelyföld egymás szinonimája. Ezért tartották a Szilágyságban, Zilahon a kampányzáró rendezvényt – mondta –, mert ez a helyszín tipikus áldozata volt a Ceauşescu-rendszer homogenizációs politikájának. Ennek nyomán fokozatosan elrománosították a Szilágyságot, Zilahra valóságos demográfiai csapást mértek – véli az EMNT elnöke, emlékeztetve: 1910-ben az ottani magyar lakosság még 75 százalékot, 1992-ben viszont már csak 20 százalékot tett ki. Eközben a román lakosság létszáma jelentősen nőtt, nagyrészt a betelepítések eredményeként, vagyis a demográfiai arányok mesterséges megváltoztatásának európai normákba ütköző folyamata ment végbe – állapította meg Tőkés László.

A rendezvényen elhangzott beszédében az EMNT elnöke hangsúlyozta: a mostani népszámlálás idején „össze kell gyűjteni az erdélyi magyarság maradékát”, amely nagy veszteségeket szenvedett az elmúlt két évtizedben is. „Saját felelősségünk, hogy vállaljuk-e identitásunkat, vagy a magyarság kivándorol, beolvad, és folytatódik e közösség természetesnek egyáltalán nem mondható apadása” – mondta. A mostani népszámlálásnak Tőkés szerint az az eszmei célja, hogy felmérhessék: Erdélyben a magyarság képes lesz-e az önépítkezés útján újból talpra állni, kiharcolni a jövőjét.

Mindenki büszkén és bátran vállalja magyarságát

Fontos, hogy mindenki büszkén és bátran vállalja magyarságát a romániai népszámláláson, hiszen ez a magyar közösség csak így tudja ismét bebizonyítani, hogy erős és egységes – emelte ki szombaton Medgyesen Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke a Szeben Megyei Magyar Napok megnyitóján mondott ünnepi beszédében arra biztatta az összegyűlteket, hogy vállalják bátran nemzetiségüket, anyanyelvüket. „Nekünk, magyaroknak sokkal fontosabb ez az összeírás, mint másoknak. Tudnunk kell, hogy hányan vagyunk, hányan élünk itt, Erdélyben, szerte az országban” – hangsúlyozta a politikus. Szerinte ettől függ majd, hogy a magyar közösség a jövőben is élhet-e az eddig megszerzett jogaival, és az is, hogy szerezhet-e e jogok mellé újabbakat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy teljes életet éljen szülőföldjén.

„Fontos tehát, hogy mindenki büszkén és bátran vállalja magyarságát, hiszen csak így tudjuk ismét bebizonyítani, hogy itt vagyunk, erősen és egységesen, magyarként” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.

Az RMDSZ elnöke beszámolt a kampányukról is, mely a népszámlálás fontosságát kívánja tudatosítani a romániai magyar emberekben, és arra bátorítja őket, hogy büszkén, bátran vállalják fel identitásukat. Az ezt célzó népszámlálási karaván eddig 4250 kilométert tett meg, útja során 20-30 önkéntes segítségével 10 megye több mint száz településére jut el. Továbbá 200 000 szétosztott szórólap, 15 ezer plakát, számos rádiós reklám, videó, valamint a nepszamlalas.ro oldal segíti elő azt, hogy minél több magyar emberhez eljussanak a népszámlálással kapcsolatos tudnivalók.

A székelyek vallják magukat magyarnak a népszámláláson

A székelység a letéteményese a legősibb és legtisztább magyar hagyományoknak, ezért fontos, hogy a székelyek az október 20. és 31. között tervezett romániai népszámláláson magyarnak vallják magukat – erre hívja fel a figyelmet hétvégi közleményében Izsák Balázs, az SZNT elnöke.

Ez különösen fontos Székelyföldön, hiszen a kérdezőbiztosok olyan űrlappal jelennek majd meg a lakosoknál, amelyek a „magyar” meghatározás mellett a „székely” megnevezést is tartalmazza.

Izsák Balázs közleményében tisztázni próbálja a két fogalom közötti összefüggést. Utal az 1941-ben Marosvásárhelyen tartott Székely Nagygyűlés határozatára, amely harmincezer székely akaratából mondta ki: „Ha mi magunkat székelyeknek mondjuk – vagy valaki csak így emleget minket – ezzel csak arra az erkölcsi, nemzeti és népi jelentésre teszünk külön hangsúlyt, amelyet nekünk ez a szent név jelent: Magyar”.

A székelységnek pontosan meg kell értenie, miért jelenik meg külön nemzetiségként a romániai népszámlálás során a székely – folytatja gondolatmenetét az SZNT elnöke. A Nicolae Iorga és követői által erőltetett, a történelmi valósággal ellentétes elméletet, amely szerint a székelyek nem magyarok, Nicolae Ceauşescu próbálta átültetni a népszámlálások gyakorlatába 1977-ben – olvasható az SZNT dokumentumában. Izsák Balázs a múlt örökségének tekinti azt a törekvést, hogy a mostani népszámlálás során is „leválasszák a székelységet a magyar nemzetről”.