
Reagáltak a román támadásokra az Európai Parlamentben kedden délután a Székelyföld Brüsszeli Képviselete megnyitásának alkalmából adott fogadáson. A rendezvény házigazdái a három romániai magyar EP-képviselő, Tőkés László európai parlamenti alelnök, valamint Sógor Csaba és Winkler Gyula képviselők voltak.
2011. június 01., 17:162011. június 01., 17:16
2011. június 03., 13:102011. június 03., 13:10
Tőkés: az „egység a többféleségben” elvére és értékeire épülő Európánkban nincs helye az olyan kijelentéseknek, hogy Székelyföld nem létezik
A román Külügyminisztérium korábban aggodalmát fejezte ki az iroda megnyitásával kapcsolatban, sőt, Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövetet is behívatta. Ugyanakkor Cătălin Ivan, a román szocialista frakció vezetője durva támadást intézett nem csupán a képviselet, hanem Tőkés László alelnök ellen is. A román képviselő az EP-elnökségéhez intézett levelében, arra hivatkozva, hogy Székelyföld a román Alkotmány által nem elismert régió, azt állította, az iroda megnyitása sérti Románia egységét és egyben az EP méltóságát. Hasonló tiltakozásnak adott hangot Crin Antonescu, a Román Liberális Párt elnöke, amikor egy május 30-i sajtótájékoztatón kijelentette: „Székelyföld nem létezik!”. A román néppárti delegáció vezetője, Teodor Stolojan levélben kereste meg Tőkés Lászlót, amelyben az iroda státusára és tevékenységének jellegére kérdezett rá.
Tőkés László EP-irodája levélben kereste meg Joseph Dault, az Európai Néppárt elnökét, egyben válaszolt Stolojannak, és levelet intézett Mihnea Motoc nagykövethez, a Román Állandó Képviselet vezetőjéhez. Tőkés rámutatott, a román ellenzék pártpolitikai fegyvert kovácsol a székelyföldi képviselet megnyitásából, és egyértelmű célja a jelenlegi román kormány megbuktatása a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és az RMDSZ megosztása révén.
Az eseményt felvezető székelyföldi zene- és táncbemutatót követően Tőkés László erdélyi képviselő megnyitó beszédében az iroda megnyitását örömteli és számos lehetőség előtt utat nyitó kezdeményezésnek nevezte, amelyre mind a román, mind pedig a magyar közösség és állam büszke lehet. „Megdöbbentő az utóbbi napokban tapasztalt erőteljes támadás-sorozat, amelyet a román politikai szféra egyes szereplői mind Brüsszelben, az Európai Parlamentben, mind odahaza a képviseleti iroda megnyitása ellen indítottak. A román ellenzék országunk európai lejáratásától sem riad vissza, hogyha belpolitikai érdekei ezt diktálják” – fejtette ki Tőkés László.
A megnyitón arra is rámutatott, hogy az „egység a többféleségben” elvére és értékeire épülő Európánkban nincs helye az ilyen jellegű politikai attitűdnek. Székelyföld igenis létezik, ugyanúgy mint például a Mócföld, Barcaság vagy Dobrudzsa. Végezetül javasolta, Románia is zárkózzon fel azon tagállamokhoz, amelyeknek számos régiója már régóta sikeres képviseleti irodát működtet Brüsszelben.
Sógor Csaba EP-képviselő felszólalásában Székelyföld történelmi híd-szerepéről beszélt, kiemelve, hogy egy olyan gazdasági és kulturális régióról van szó, amelynek napjainkban is összekötő szerepet kell játszania a magyar és román nép és állam között. A megnyíló irodának is hasonló feladatot kell majd betöltenie, mondotta, hiszen hidat alkot majd Brüsszel és az otthoni közösség között.
Székelyföldet Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke, valamint Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke képviselte. Az eseményt számos európai parlamenti képviselő tisztelte meg jelenlétével, többek között Szájer József, a Néppárti Frakció alelnöke, Milan Zver (szlovén) néppárti, Hannu Takkula (finn) liberális, Tabajdi Csaba szocialista, Tatjana Zdanoka (lett) EFA/Zöld képviselők, valamint Budapest képviseletében Csomós Miklós főpolgármester-helyettes, Bundula Csaba és Óváry Gyula, a VI. kerület alpolgármesterei és Bencsik Dávid, a magyar főváros brüsszeli képviseleti irodájának vezetője.
Tamás Sándor és Borboly Csaba megyei tanácselnökök az iroda megnyitásának szükségességét és időszerűségét hangsúlyozták, és kiemelt céljaként az uniós források eredményes lehívásának segítését, valamint Székelyföld gazdasági és turisztikai adottságainak és a benne rejlő lehetőségeknek az ismertetését határozták meg.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!