
Miközben a Kelet-Ukrajnában hivatali épületeket megszálló oroszpárti szakadárok a kijevi kormány által adott hétfő reggeli határidőig nem tették le a fegyvert, ami miatt Kijev „terrorellenes” intézkedéseket helyezett kilátásba, Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő nem zárja ki azt, hogy Ukrajnában a május végi elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az ország föderalizációjáról.
2014. április 14., 18:162014. április 14., 18:16
2014. április 14., 18:162014. április 14., 18:16
Turcsinov erről a parlamenti frakcióvezetők és bizottsági elnökök tanácskozásán beszélt – jelentette az UNIAN hírügynökség. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.
Turcsinov arra figyelmeztetett, hogy Kelet-Ukrajnában a hadsereg bevetésével kezdetét veszi a terrorellenes művelet, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert. Szerinte hamarosan stabilizálódik a helyzet a Donyec-medencében.
A CNN hírtelevízió donyecki tudósítója hétfő délelőtt még azt jelentette, nyoma sem volt annak, hogy Kelet-Ukrajnában terrorellenes műveletek kezdődtek volna. Azt mondta, Kelet-Ukrajnában legalább kilenc városban oroszbarát erők szálltak meg közigazgatási épületeket. A tudósító kommentárja szerint az erők nagyon jól szervezettek, ami „arra enged következtetni, hogy nem helyi erőkről van szó”.
Olekszandr Turcsinov vasárnap este közölte: Kelet-Ukrajnában terrorellenes művelet kezdődik, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert. Eközben az oroszbarát fegyveresek újabb sikert értek el: délelőtt elfoglalták a kelet-ukrajnai Horlivka városában a városházát.
Oroszok irányítják a felkelőket?
Eközben több jel mutat arra, hogy jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák irányítják a Donyeck megyei épületfoglalásokat, akik nagy valószínűséggel a Krím félszigetről szivárogtak át a kelet-ukrajnai területre.
A helyi belügyi szervek tájékoztatása szerint például Kramatorszkban a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, amely csak az orosz hadseregben van rendszeresítve. Jurij Lucenko volt belügyminiszter az ukrán Ötös tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai rendőri vezetés még mindig a posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt elnök és „családja” ellenőrzése alatt van, és rájuk alapozva valósítják meg az orosz titkosszolgálatok az országrész elszakítására irányuló tervüket. A politikus szerint ezzel magyarázta a Donyeck megyei rendőrök tömeges átállását a szakadárok mellé.
Janukovics amúgy vasárnap este azt mondta: Ukrajnában kitört a polgárháború, amelyben az Egyesült Államok keze is benne van.
Lavrov: A nyugatiak álszentsége „túlmegy minden határon”
Ahogyan a Nyugat reagál az ukrajnai eseményekre, az „túlmegy az álszentség minden határán” – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Emlékezhetünk arra, hogy a Majdanon (az Európa-párti tiltakozó akciók kijevi központjában) történt erőszakot, amely halottak tucatjaival járt, demokráciának minősítették (Nyugaton), míg a délkeleten jelenleg folyó békés tüntetéseket illetően erőszakról beszélnek” – szemléltette nézetét az orosz külügyminiszter.
Lavrov több információt sürgetett az ideiglenes ukrán elnök által szóba hozott kelet-ukrajnai népszavazás lehetőségéről. Oroszország érdekében állónak nevezte, hogy Ukrajna egyben maradjon. Megjegyezte, hogy az új ukrán alkotmány kidolgozásába a keleti országrészek lakosait is be kell vonni.
Amúgy semmit sem közeledtek az álláspontok a nyugati államok és Ukrajna, illetve Oroszország között vasárnap éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, amely határozat nélkül ért véget. A tanácskozás Oroszország kérésére ült össze az ukrán ultimátum nyomán.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra sürgette a nyugati államok vezetőit, hogy – ugyanúgy, mint korábban az Oroszországba menekült ukrán elnök, Viktor Janukovics esetében – most is vessék latba befolyásukat a kijevi vezetésnél az erőszak alkalmazása ellen.
A diplomata szerint teljes egészében a Nyugaté a felelősség, hogy megakadályozzon egy polgárháborús vérontást Ukrajnában. Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy hazája ellen egy Oroszországból irányított terrorista művelet folyik, amit kormánya nem nézhet tétlenül.
Egy ember meghalt az Európai Parlament brüsszeli épülete előtt keddre virradóan történt lövöldözésben, egy másik brüsszeli helyszínen intézkedő rendőrt lőttek fejbe, aki belehalt a sérüléseibe.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
szóljon hozzá!