
Miközben a Kelet-Ukrajnában hivatali épületeket megszálló oroszpárti szakadárok a kijevi kormány által adott hétfő reggeli határidőig nem tették le a fegyvert, ami miatt Kijev „terrorellenes” intézkedéseket helyezett kilátásba, Olekszandr Turcsinov ukrán ügyvivő államfő nem zárja ki azt, hogy Ukrajnában a május végi elnökválasztással egy időben népszavazást tartsanak az ország föderalizációjáról.
2014. április 14., 18:162014. április 14., 18:16
Turcsinov erről a parlamenti frakcióvezetők és bizottsági elnökök tanácskozásán beszélt – jelentette az UNIAN hírügynökség. Meggyőződését fejezte ki, hogy egy ilyen referendumon az ukránok többsége „az oszthatatlan, független, demokratikus és egységes Ukrajnára” fogja adni a szavazatát.
Turcsinov arra figyelmeztetett, hogy Kelet-Ukrajnában a hadsereg bevetésével kezdetét veszi a terrorellenes művelet, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert. Szerinte hamarosan stabilizálódik a helyzet a Donyec-medencében.
A CNN hírtelevízió donyecki tudósítója hétfő délelőtt még azt jelentette, nyoma sem volt annak, hogy Kelet-Ukrajnában terrorellenes műveletek kezdődtek volna. Azt mondta, Kelet-Ukrajnában legalább kilenc városban oroszbarát erők szálltak meg közigazgatási épületeket. A tudósító kommentárja szerint az erők nagyon jól szervezettek, ami „arra enged következtetni, hogy nem helyi erőkről van szó”.
Olekszandr Turcsinov vasárnap este közölte: Kelet-Ukrajnában terrorellenes művelet kezdődik, ha a lázadók nem teszik le a fegyvert. Eközben az oroszbarát fegyveresek újabb sikert értek el: délelőtt elfoglalták a kelet-ukrajnai Horlivka városában a városházát.
Oroszok irányítják a felkelőket?
Eközben több jel mutat arra, hogy jelzés nélküli egyenruhát viselő orosz katonák irányítják a Donyeck megyei épületfoglalásokat, akik nagy valószínűséggel a Krím félszigetről szivárogtak át a kelet-ukrajnai területre.
A helyi belügyi szervek tájékoztatása szerint például Kramatorszkban a támadók AK100-as gépkarabélyt használtak, amely csak az orosz hadseregben van rendszeresítve. Jurij Lucenko volt belügyminiszter az ukrán Ötös tévécsatornának nyilatkozva kijelentette, hogy a kelet-ukrajnai rendőri vezetés még mindig a posztjáról eltávolított Viktor Janukovics volt elnök és „családja” ellenőrzése alatt van, és rájuk alapozva valósítják meg az orosz titkosszolgálatok az országrész elszakítására irányuló tervüket. A politikus szerint ezzel magyarázta a Donyeck megyei rendőrök tömeges átállását a szakadárok mellé.
Janukovics amúgy vasárnap este azt mondta: Ukrajnában kitört a polgárháború, amelyben az Egyesült Államok keze is benne van.
Lavrov: A nyugatiak álszentsége „túlmegy minden határon”
Ahogyan a Nyugat reagál az ukrajnai eseményekre, az „túlmegy az álszentség minden határán” – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. „Emlékezhetünk arra, hogy a Majdanon (az Európa-párti tiltakozó akciók kijevi központjában) történt erőszakot, amely halottak tucatjaival járt, demokráciának minősítették (Nyugaton), míg a délkeleten jelenleg folyó békés tüntetéseket illetően erőszakról beszélnek” – szemléltette nézetét az orosz külügyminiszter.
Lavrov több információt sürgetett az ideiglenes ukrán elnök által szóba hozott kelet-ukrajnai népszavazás lehetőségéről. Oroszország érdekében állónak nevezte, hogy Ukrajna egyben maradjon. Megjegyezte, hogy az új ukrán alkotmány kidolgozásába a keleti országrészek lakosait is be kell vonni.
Amúgy semmit sem közeledtek az álláspontok a nyugati államok és Ukrajna, illetve Oroszország között vasárnap éjjel az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülésén, amely határozat nélkül ért véget. A tanácskozás Oroszország kérésére ült össze az ukrán ultimátum nyomán.
Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet arra sürgette a nyugati államok vezetőit, hogy – ugyanúgy, mint korábban az Oroszországba menekült ukrán elnök, Viktor Janukovics esetében – most is vessék latba befolyásukat a kijevi vezetésnél az erőszak alkalmazása ellen.
A diplomata szerint teljes egészében a Nyugaté a felelősség, hogy megakadályozzon egy polgárháborús vérontást Ukrajnában. Jurij Szergejev ukrán ENSZ-nagykövet azt hangsúlyozta, hogy hazája ellen egy Oroszországból irányított terrorista művelet folyik, amit kormánya nem nézhet tétlenül.
Bekérették a külügyminisztériumba pénteken a bukaresti orosz nagykövetet, miután az ukrán célpontok ellen november 10-én indított támadás során egy orosz drón behatolt Románia légterébe.
Az amerikai Kongresszus alsóháza elfogadta a szövetségi intézmények finanszírozásáról szóló, így a kormányzati működés újraindulását lehetővé tevő átmeneti költségvetési törvényt szerdán.
Bukarest és Kijev egyaránt tagadta kedden Moszkva vádjait, miszerint Ukrajna és Nagy-Britannia egy közös titkosszolgálati akcióval el akart téríteni egy orosz vadászrepülőgépet – írja az Agerpres az AFP hírügynökségre hivatkozva.
Lezuhant egy török katonai teherszállító repülőgép kedden Georgia légterében, az Azerbajdzsánnal közös határ közelében. A zuhanást szemtanúk filmezték le.
Elfogták hétfőn Olaszországban az itthon börtönbüntetésre ítélt, de szökésben lévő maneleénekes Dani Mocanut és a testvérét.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kormányközi nukleáris energetikai együttműködési megállapodást ír alá amerikai kollégájával, Marco Rubióval – közölte a tárcavezető pénteken Washingtonban.
Intercity vonat ütközött személyautóval a Pest vármegyei Szentmártonkátán, a Vasútsoron lévő vasúti átjárónál kedd este romániai idő szerint tíz óra után, a járműben utazó hat ember közül öten életüket vesztették.
Elhunyt Dick Cheney, az Egyesült Államok korábbi alelnöke, védelmi minisztere és republikánus kongresszusi képviselője – jelentette be családja kedden.
A római belvárosban hétfőn összeomlott középkori torony romjai alá szorult román munkás meghalt a kórházban, miután több mint tíz órával a baleset után élve kiemelték a romok közül.
A magyar miniszterelnök november 7-én Donald Trump amerikai elnök vendége lesz a Fehér Házban, a találkozón energetikai, gazdasági, pénzügyi együttműködésről és a béke lehetséges kimenetéléről is tárgyalnak majd.
szóljon hozzá!