Sürgetik a kisebbségi nyelvi jogok érvényesülését

A Hargita megyei önkormányzat sajtóosztálya csütörtökön közleményt bocsátott ki, amely szerint Borboly Csaba, a megyei önkormányzat elnöke levélben fordult Mihai-Răzvan Ungureanu miniszterelnökhöz és az RMDSZ törvényhozóihoz. Az RMDSZ-es elöljáró azt javasolta a címzetteknek, hogy a lakossági nyilvántartási hivatalban használt formanyomtatványok is legyenek kétnyelvűek, és ezért javasolta egy kormányhatározat elfogadását. Jelenleg ugyanis a nyomtatványok kizárólag román nyelvűek, holott a helyi közigazgatási törvény előírja, hogy azokban a helységekben, ahol a kisebbség aránya meghaladja a 20 százalékot, a kisebbséghez tartozó állampolgárok anyanyelvükön érintkezhetnek a hatóságokkal írásban és szóban egyaránt.

Eközben az EMNT Bihar megyei szervezete is úgy véli, hogy a jelenleg törvény által biztosított nemzeti kisebbségi nyelvi jogok sem érvényesülnek a helyi közigazgatásban. Csomortányi István, az EMNP partiumi szervezési igazgatója csütörtökön közölte: nemrég megkeresték a nagyváradi polgármesteri hivatal illetékesét azzal a kéréssel, hogy helyezzenek el egy „Beszélünk magyarul is” feliratú táblát a hivatal minden olyan ügyintéző pultjára, ahol a magyar nyelvet is ismerő közalkalmazott dolgozik. Csomortányi szerint ezt a kezdeményezésüket azzal a „banális” érvvel utasították el, hogy az EMNP által elkészített tábla formailag nem illik az ügyfélszolgálati osztályon lévő táblák arculatához. A hivatal azért sem tartott igényt a táblákra – nyilatkozta Csomortányi –, mert állításuk szerint hasonló célt szolgálnak majd azok a matricák, amelyeket az RMDSZ által kezdeményezett „Igen, tessék” elnevezésű projekt keretében készít el a Bihar megyei önkormányzat.

Különben az EMNP alaptalannak tartja azokat az aggodalmakat, miszerint az erdélyi magyarság elveszítheti nyelvhasználati jogait azon településeken, ahol aránya a 2011-es népszámláláson 20 százalék alá csökkent. Az alakulat felhívja a figyelmet arra, hogy a nyelvhasználati jogokat szabályozó, 215-ös számú közigazgatási törvény 2001-ben lépett érvénybe, így alkalmazásakor az 1992-es népszámlálási adatok a mérvadóak. A 215-ös törvény 131. cikkelye továbbá kimondja, hogy a nyelvi jogok döntő többsége akkor is érvényben marad, ha különféle okokból a jelen törvény hatályba lépését követően az egyes nemzeti kisebbségekhez tartozó állampolgárok aránya a 19. cikkelyben előírt alá csökken.

„Ennek alapján tehát megállja a helyét az a következtetés, hogy nem csak azon települések magyar közösségei nem vesztik el a helyi közigazgatásról szóló törvény szavatolta nyelvhasználati jogaikat (kivételt képez a helyi szabályzó jellegű határozatok kétnyelvűsítése), ahol a 2011-es népszámlálás után csökkent 20 százalék alá arányuk, hanem még azon településeken is érvényben vannak ezen nyelvi jogok, ahol a 2002-es népszámláláskor derült ki a 20 százalék alá apadás” – jelentette ki csütörtökön Csomortányi István.