Strasbourgban a MOGYE ügye

Dr. Brassai Attila Strasbourgban „harcol” az önálló magyar tagozatért. Tekintse meg fotógalériánkat!

A MOGYE önálló magyar tagozatának ügyétől nem egyszer volt hangos már a helyi és országos sajtó, Strasbourgban a csütörtök délelőtti Őshonos Kisebbségek Frakcióközi Munkacsoportjának keretében a nemzetközi politikum figyelmét is felhívták a marosvásárhelyi egyetemen zajló diszkriminációra és törvénytelenségre.

Nem egyedi diszkrimináció a romániai oktatásban

A Gál Kinga néppárti politikus társelnöksége alatt működő kisebbségi munkacsoport (Minority Intergroup) célja, hogy az őshonos nemzeti kisebbségek, a regionális és kisebbségi nyelvek, illetve az alkotmányos régiók érdekeinek képviseletét megjelenítse az európai politizálásban, a közösségek hangját úgymond felerősítse, rávilágítson az őket ért gyakori diszkriminációra és a közösségek támogatásáért lépjen fel. A közel 40 főt számláló tagság soraiban többek között finnországi svéd, németországi lengyel, lettországi orosz, erdélyi és felvidéki magyar, katalán, baszk, korzikai, dél-tiroli, szlovén, magyar, német, lengyel, svéd és francia képviselők sorakoznak.

A marosvásárhelyi felsőoktatási intézmény kálváriáját előbb Tőkés László EP-alelnök ismertette, aki szerint kritikus pillanatban van az intézmény, ahol a törvény adta lehetőségek ellenére sem hozzák létre az önálló magyar tagozatokat. A parlamenti alelnök felemlegette, hogy az efféle diszkrimináció nem egyedi eset a román oktatásban, sőt ez is csak egy példája az elrománosítási politikának. Megtörtént már az is, hogy a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetem két tanárát – Hantz Pétert és Kovács Lehelt – bocsátották el, mert azok saját pénzükön magyar feliratokat helyeztek el a kétnyelvű egyetem homlokzatára – jegyezte meg a képviselő. Tőkés László szerint az orvosi egyetem magyar tagozatának kérdése azért is fontos a másfél milliós erdélyi magyarságnak, mert a magyar betegek magyar orvoshoz való jogáról is szól.

Ritka történelmi pillanat adódott

Dr. Brassai Attila, aki az egyetem professzori minősége mellett a Bolyai Kezdeményező Bizottság elnökségi tisztségét is betölti, az egyetem történetét ismertette, amelyből kiderült, hogy 1947-ben kizárólag magyar nyelvű orvosképzés kezdett működni Marosvásárhelyen, a román tagozatot Ceauşescu telefonutasítására hozták létre, attól kezdve vegyes nyelven zajlott az oktatás, a románosítás azonban a \'80-as években vált brutálissá. A rendszerváltás után voltak próbálkozások az önálló magyar tagozat megalakítására, de az 1990. februári–márciusi sikertelen tárgyalásokat és ülősztrájkot követő marosvásárhelyi pogrom ezt a törekvést befagyasztotta, és a magyar orvosok, illetve orvostanoncok tömeges elvándorlását eredményezte.

Az önálló magyar tagozat megalakítására a 2011 februárjában megszületett tanügyi törvény ad lehetőséget, ugyanis előírja a magyar tagozat létrehozását az ország három kinevezett multikulturális felsőoktatási intézményében –  BBTE, MOGYE és Marosvásárhelyi Művészeti Egyete –, azonban ennek gyakorlatba ültetését az egyetemi szenátus jogkörébe utalja. A MOGYE szenátusának kétharmados román többsége azonban ezt folyamatosan megtagadja – vezette fel Brassai. „Véleményünk szerint ritka történelmi pillanat adódott, hogy megalakuljanak az önálló magyar struktúrák a MOGYE-n. Ez hosszabb időre biztosítaná a tervezhető fejlődést, és csak ez lehet a garanciája a megfelelő szakmai színvonalú erdélyi magyar orvosképzésnek, és végső soron az erdélyi magyar ajkú lakosság egészségügyi ellátásának is” – hangsúlyozta Brassai Attila.

Tőkés László EP-alelnök szerint a román asszimilációs politika eredményei most érnek be

Az Európai Unió nem moshatja kezeit

„Úgy látszik, hogy a román asszimilációs politika eredményei most érnek be” – jegyezte meg hozzászólásában Tőkés László, aki szerint többek közt ezzel magyarázható a tömeges erdélyi magyar elvándorlás is. „Az Uniónak nem csak a világ más részein található emberjogsértéseknél kell közbe lépnie, hanem ebben az esetben is” – fogalmazott az EP-alelnök.

A kisebbségi munkacsoport ülésén jelen voltak Winkler Gyula és Sógor Csaba romániai EP-képviselők is. Winkler hangsúlyozta, hogy Románia Szlovákia magyarellenes törvényeihaz hasonlóan viselkedik. „Meg kell találjuk az egyensúlyt az intézményépítést szavataoló önrendelkezés és az ehhez társuló decentralizáció között. Előnyös megkülönböztetést igényelnek a közösségek és intézményi garanciát jogaik érvényesítésére” – jegyezte meg Winkler.

Sógor Csaba hozzászólásában más RMDSZ-es politikusokat idézett. Elmondta, hogy az oktatásért felelős miniszterelnök-helyettes, Markó Béla, kijelentette, hogy a tanügyminisztérium nem fogadja el a chartát, abban az esetben, ha nincs benne az önálló magyar tagozat, de az ügy bírósági útra való terelését is kilátásba helyezte. Sógor ugyanakkor elmondta, az RMDSZ alelnökétől, Borbély Lászlótól úgy tudja, akár az orvosi egyetem költségvetésének megvonásával is próbálkozik majd a kormány, hogy a MOGYE vezetőségét jobb belátásra bírja.

Az Európai Szabad Szövetség (FA) frakciójához tartozó korzikai képviselő, Francois Alfonsi is hozzászólt, szerinte az Európai Unió nem moshatja kezeit egy ilyen ügyben, mert a törvénytelenség az Unión belül történik.