Semjén: a Székely himnusz harmadik nemzeti imánkká vált

Fotó: Iochom Zsolt

Gyulay Endre nyugalmazott megyés püspök felszentelte Mihalik Kálmánnak, a Székely himnusz zeneszerzőjének díszsírhelyét kedden a szegedi Belvárosi temető kegyeleti parcellájában.

2012. május 23., 19:022012. május 23., 19:02

Semjén Zsolt (KDNP) nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az ünnepségen úgy fogalmazott: a Székely himnusz a Szózat és a Himnusz mellett „harmadik nemzeti imánkká vált”, nem jogi aktussal, hanem azért, mert az egyetemes magyarság és a székelység annak fogadta el. Csanády György költő 1921-ben írta a később Székely himnuszként ismertté vált verset, amelyet még abban az évben megzenésített Mihalik Kálmán. „A dal azóta önálló életre kelt: Erdélyben a nemzeti érzés, az anyaországban a szocialista rendszerrel szembeni ellenállás szimbólumává vált” – közölte a politikus.

Semjén Zsolt emlékeztetett, a Székely himnusz nem csak Ceauşescu Romániájában volt betiltva, büntetés járt énekléséért a kádári Magyarországon is. „Úgy látszik, vannak, akiknek ma is szálka szemében ez a dal, és akadnak, akiknek nem tetszik, ha a képviselők a parlamentben is eléneklik” – mondta.

Mihalik Kálmán a bánsági Oravicabányán született 1896-ban. Kolozsvárott a piaristáknál érettségizett, ugyanott kezdte az orvosegyetemi tanulmányait, amelyeket a frontszolgálatot követően Szegeden fejezett be. Huszonhat esztendős volt, amikor tífuszban elhunyt. Sírja az azóta eltelt évtizedek során csaknem feledésbe merült, ám 1990-ben egy idős asszony megkereste Gál Imre fafaragót, akinek megmutatta, hol is nyugszik Mihalik Kálmán. Az Erdélyi Kör tagjai újra megváltották a sírhelyet és rendbe hozták a sírt. Mihalik Kálmán abból az alkalomból kapott díszsírhelyet, hogy a 2009-ben Székelyudvarhelyen, a Székely Nemzeti Tanács képviselői által hivatalosan is Székelyföld himnuszaként elfogadott dal pontosan 90 esztendeje, 1922. május 22-én Budapesten csendült fel nyilvánosan a Székely Egyetemi és Főiskolai Hallgatók Egyesületének találkozóján.