Saját kézbe veszi az autonómia ügyét a két nemzeti tanács

A két nemzeti tanács vezetője egyben vállalta, hogy tagjai legyenek a létrehozandó állampolgári bizottságnak. Az EMNT és az SZNT további hat-hat tagot nevesített a testületbe. A nemzeti tanácsok ugyanakkor felkérik a három romániai magyar pártot, hogy nevesítsenek a felsorolt tizennégy személy mellé még egy-egy tagot a bizottságba. Minderről az EMNT és az SZNT küldöttei döntöttek a szerdán délután, Marosvásárhelyen szervezett együttes küldöttgyűlésen. A kezdeményezők annak tudatában szándékoznak lépni, hogy Románia Alkotmányának 74. szakaszának, első bekezdése, valamint az 1999/189-es számú, utólag módosított és kiegészített, az állampolgárok törvénykezdeményezésére vonatkozó törvénybe foglalt előírások lehetővé teszik az országgyűlés ily módon történő „megszólítását”.

Antidemokratikus ellenszél

Az elképzelés megvalósítása egyáltalán nem tűnik zökkenőmentesnek. Ugyanis egy állampolgári törvénykezdeményezéshez százezer aláírásra van szükség, az ország megyéinek egynegyedéből és Bukarestből, és egy megyéből, illetve a fővárosból begyűjtött aláírások száma nem lehet ötezernél kisebb. Ezeket az adatokat maga az alkotmány rögzíti, és ha az állampolgárok ezen korlátozások enyhítését akarnák az alkotmány népi kezdeményezéssel történő módosításával elérni, ahhoz már ötszázezer aláírásra lenne szükség, az ország megyéinek feléből és Bukarestből, ám ezúttal az alsó korlát nem öt-, hanem húszezer.

Az Európai Unió a Lisszaboni Szerződéssel megnyitotta a lehetőséget, hogy az uniós polgárok kezdeményezésére uniós jogi aktus szülessen. Ehhez az Unió összlakosságának 0,2 százaléka kell a kezdeményezést támogassa, míg Romániában ennek két és félszerese szükséges. Mi több, az Európai Unióban egy év áll a kezdeményezők rendelkezésére az aláírások összegyűjtésére, ez az időszak Romániában mindössze hat hónap. De példaképpen lehet felhozni a Romániánál háromszor népesebb Olaszországot is, ahol ötvenezer aláírás elegendő egy állampolgári törvénykezdeményezéshez, és az alkotmány sem tartalmaz megszorító feltételeket.

„Súlyosan diszkriminatív a román szabályozás abban a tekintetben is, hogy hiába gyűjt valaki akár százezernél is több aláírást az ország majd minden megyéjéből, ha nincs ötezer fővárosi aláírás. Ez a rendelkezés a lakhely szerint diszkriminálja Románia polgárait” – véli a két nemzeti tanács, melynek küldöttei azt is szóvá tették, hogy az a kötelezettség, miszerint az ország megyéinek minimum egynegyedéből kell aláírásokat gyűjteni, lehetetlenné teszi a regionális érdekek megjelenítését.

Sikertelen kezdeményezések

Romániában az állampolgári törvénykezdeményezésre 1999-ben nyílt meg a lehetőség – a 189-es számú törvény elfogadásával –, de az elmúlt tizenhat évben ilyen jellegű próbálkozás mindössze kétszer történt. Egyik alkalommal nem sikerült a területi kritériumot teljesíteni, másik alkalommal teljesült ugyan minden feltétel, de a kezdeményezést a törvényhozó nem tűzte napirendre a mai napig. A tizenhat év alatt pedig nem akadt olyan demokráciának elkötelezett politikai erő, amely ezen változtatni kívánt volna. „A fentiek alapján ki kell mondani: aki ma Romániában állampolgári kezdeményezéssel akar a Parlament elé törvényt terjeszteni, annak két választása van: vagy megpróbál a törvény szabta feltételeknek minden erővel megfelelni, vagy erkölcsi kötelességének eleget téve küzd minden eszközzel az immár tapasztalatból megismert, antidemokratikus, diszkriminatív szabályozás megváltoztatásáért” – állítják az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács valamint a Székely Nemzeti Tanács jogászai.

Nem engednek a megosztásnak

A két nemzeti tanács közös nyilatkozatot fogadott el a személyi elvű és a területi autonómiára, valamint a sajátos jogállású települési önkormányzatok autonómiájára vonatkozó tervezetek közös képviseletéről. Ebben rámutatnak, hogy az elmúlt évtizedben a központosított, egységes román nemzetállam egyneműsítő nemzetpolitikai programján fáradozó politikai fősodor mindent megtett azért, hogy ellehetetlenítse a magyarság autonómiatörekvéseit.

„Egyrészt azzal vádoltak minket, hogy nem tudjuk, mit akarunk, holott elképzeléseinket nem csak nyilatkozatok vagy memorandumok, hanem konkrét jogszabályok formájában is megfogalmaztuk. Másrészt attól sem riadtak vissza, hogy egymás ellen kijátsszák a különböző élethelyzetben élő, és ezért megmaradásuk garanciáját különböző autonómiaformákban látó magyar közösségi csoportokat. A szórványosodó közösségeket, akik a kulturális (személyi elvű) autonómia intézményrendszerében keresik a megoldást, vagy a többségi tengerben megmaradásra törekvő hagyományosan magyar településeik sajátos jogállású önkormányzatának elvi és gyakorlati megalapozásán fáradoznak, a székelyföldi területi autonómia jogelszívó hatásával riogatták. A területi autonómiáért harcoló székelyföldi magyarsággal pedig azt akarták elhitetni, hogy a szórványban élő magyarok akadályozzák őket céljaik elérésében” – olvasható az állásfoglalásban.

Ellenlépésként az EMNT és az SZNT együttes küldöttgyűlésének tagjai az általuk képviselt közösség nevében megerősítették, hogy nem engednek a megosztó kísérleteknek. A megoldást továbbra is a különböző autonómiák közjogi rendszerében látják, ezért az egységes háromszintű – személyi elvű, sajátos jogállású települési és területi – autonómiakoncepció megvalósítása érdekében igyekeznek cselekedni. Ennek szerves – egymással nem ellentétes, hanem azt kiegészítő – része Székelyföld területi autonómiája vagy a Partium sajátos jogállású kétnyelvű közigazgatási régió elismertetése, valamint a széles értelemben vett kulturális autonómia és a tömbmagyarság keretein kívülre került hagyományos településeink sajátos jogállásának a kialakítása.

Felszólítás a politikai szervezeteknek

„Ezen összetett, de egységes, illetve koherens autonómiafelfogás képviseletére szólítjuk fel az erdélyi magyar politikai szervezeteket, és kérjük az egész erdélyi magyar társadalom cselekvő támogatását. Az erdélyi magyarok szavazataival parlamenti mandátumhoz jutott képviselőktől elvárjuk, hogy honatyai tevékenységük során ne alternatív tervezetek kidolgozásán, majd elfektetésén fáradozzanak, hanem a közös koncepció hatékony képviseletén” – üzentek a legnagyobb erdélyi magyar párt politikusainak az EMNT és az SZNT képviselői.