
A román politikai elit azért fél a székelyek kezdeményezéseitől, mert még mindig a történelmileg meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya – ezt a gondolatot bontja ki csütörtöki vezércikkében a România Liberă.
2011. június 02., 18:042011. június 02., 18:04
2011. június 03., 13:212011. június 03., 13:21
A napilap hasábjain Sabina Fati neves publicista (fotó) – aki egyben a lap társfőszerkesztője – megállapítja: 1919 óta a román politikai elitet időnként elfogja a félelem, hogy esetleg elveszíti Erdélyt, s hogy Budapest kiterjesztheti befolyását erre a „provinciára”, amely a Habsburgok idején együtt fejlődött az akkori Közép-Európa egészével.
Sabina Fati cáfolja azoknak a román politikusoknak a véleményét, akik szerint a brüsszeli székelyföldi iroda megnyitása „fölösleges provokáció”, „precedens nélküli támadás” lenne Románia szuverenitása és területi épsége ellen.
A kommentátor szerint ez a kezdeményezés Tőkés Lászlónak azt a törekvését segíti, hogy a maga oldalára állítsa az erdélyi magyarokat. Így akarja ugyanis bizonyítani számukra – írja a szerző –, hogy az a térség képes akkor is boldogulni, ha nem csupán Bukarest felé tartja kéregető tenyerét, hanem utat keres a brüsszeli intézményekhez is. A cikkíró szerint Tőkés a lehetőségek olyan új tárházát akarja megmutatni a magyaroknak, amely sokkal tágabb a két hatalmi központ – Budapest és Bukarest – által elvárhatónál.
Az a tény, hogy az irodának éppen a Magyar Régiók Háza ad otthont, inkább gazdasági, semmint politikai megfontolásból ered – véli a szerző. A székelyek pénzt akarnak vonzani Hargita és Kovászna megyékbe, amelyeket a bukaresti központi kormányzat éveken keresztül elhanyagolt – állapítja meg Sabina Fati.
Úgy véli: a székelyeknek ez az elképzelése ismét felszínre hozza a román politikai elit régi félelmeit, azt, hogy Bukarest továbbra is a történelem által meghaladott sztereotípiák és előítéletek foglya.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Anne Carson kanadai szerzőnek ítélte oda az idei irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.
Törökországban került kézre Iurie Radulov, alias „Babior”, az egyik legrettegettebb bűnöző a Moldovai Köztársaságban, akinek az 1990-es évek elején – az akkori nyomozati anyagok szerint – Romániával is voltak kapcsolatai.
Az Európai Bizottság szerdán 1,24 milliárd eurót folyósított Ukrajnának a 90 milliárd eurós támogatási hitel védelmi célú alapjából, a forrás ukrán vállalatok által gyártott drónok, drónelhárító eszközök, lőszerek és rakéták beszerzését fedezi.
Elhunyt kedden 102 éves korában Los Angelesben Eva Marie Saint, A rakparton című Elia Kazan-film Oscar-díjas színésznője – írja az MTI Variety.com portálra hivatkozva.
Dróntámadás következtében egy hajó elsüllyedt, egy másik pedig megrongálódott kedden a Fekete-tengeren, Bulgária partjainál – írja az MTI helyi médiajelentésekre hivatkozva.
Megjelent a spanyol parlament feloszlatásáról és november 29-ére előrehozott választások kiírásáról szóló rendelet a spanyol hivatalos állami közlönyben (BOE) kedden. A dokumentumot azután tették közzé, hogy VI. Fülöp spanyol király aláírta.
Az egészségügyi helyzet „ellenőrzés alatt áll” Oroszországban – nyugtatnak az orosz hatóságok, miután a sajtóban megjelent információk szerint egy laboratóriumi technikus pestisben halhatott meg Szibériában. Az ügyben az amerikaiak is megszólaltak.
Az Európai Bizottság támogatja, hogy Montenegró 2028-ban az Európai Unió 28. tagállamává váljon, a csatlakozási folyamat lezárásához azonban politikai stabilitásra és széles körű pártközi támogatásra van szükség – jelentette ki Ursula von der Leyen.
A Flydubai Tel-Avivba tartó járatának egyik pilótája megkéselte a másikat, feltehetően a gép lezuhanását akarta okozni – jelentette ki szerdán délután Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a reggeli légi incidenssel kapcsolatban.
szóljon hozzá!