RMDSZ: alkotmányellenes a népszavazási küszöb leszállítása

A bukaresti képviselőházban szerdán elfogadott jogszabály szerint a választói névjegyzékben szereplők több mint fele helyett a választók több mint 30 százalékának a részvételére lesz szükség ahhoz, hogy egy referendum érvényes legyen. Kelemen kifejtette: az új küszöb lehetővé tenné, hogy az RMDSZ – és más pártok – polgármestereit, megyei tanácselnökeit sokkal kisebb szavazataránnyal leváltsák, mint ahogy megválasztották, ami az RMDSZ szerint alkotmányellenes. Rámutatott: a népszavazási küszöb leszállítása a községek, városok közigazgatási határainak megváltoztatását is megkönnyíti, ami felhasználható a magyar közösségek ellen.

„Maros, Hargita, Kovászna megyétől kezdve egészen föl a Partiumig szét lehet szedni településeket, magyar településeket román községekhez lehet csatolni, anélkül, hogy a magyar embereknek a véleménye egyáltalán számítana” – ecsetelte az RMDSZ elnöke. Hozzátette: mindez sérti az alkotmányos elveket, ezért reméli, hogy a taláros testület visszaküldi a jogszabályt kijavításra a parlamentnek.

Kelemen Hunor beszámolt arról, hogy az alkotmánymódosítás szövegét előkészítő parlamenti bizottság elvetette az RMDSZ-nek azt az indítványát, hogy a helyi közösségek népszavazással dönthessenek az őket érintő közigazgatási felosztás megváltoztatásáról. Az RMDSZ elnöke szerint a kétharmados többséggel kormányzó Szociálliberális Unió (USL) „szavazógépezete csaknem tökéletesen működik”. Megállapította: az alkotmánymódosítás előkészítésénél az USL nem törekszik konszenzusra az ellenzékkel és a magyar érdekképviselettel.

Kelemen Hunor bírálta a közigazgatási régiók bevezetésének szándékát, amely szerinte a bürokráciát növeli. „Az uniós források hatékonyabb lehívásához nincs szükség újabb közigazgatási szintre, hanem a kisebb, legfeljebb három-négy megyét tömörítő, fejlesztési régiókra” – hangsúlyozta bukaresti sajtóértekezletén az RMDSZ elnöke.

Különben az RMDSZ képviselőházi frakciója kedden terjesztett be, amely önkormányzati hatáskörbe utalná a jelenleg minisztériumi alárendeltségbe tartozó közszolgáltatásokat. A tervezet szerint 18 szervezet, illetve intézmény – köztük a tanfelügyelőség, munkaügyi hivatal, mezőgazdasági igazgatóság és telekkönyvi hivatal – irányítása kerülne a települési vagy megyei önkormányzatokhoz.