
Fotó: Boda L. Gergely
Ezentúl korrupciós cselekedetnek minősül az állami szektorban dolgozó orvosoknak való hála-, csúszópénz vagy bármilyen ajándék, figyelmesség adása. Az erről szóló legfelsőbb bírósági döntés augusztus 5-én jelent meg Románia Hivatalos Közlönyében. Az intézkedésről, annak következményeiről beszélgetett a Vásárhelyi Hírlap Gábos Grecu Józseffel, aki többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem etikaprofesszora.
2015. augusztus 11., 12:462015. augusztus 11., 12:46
2015. augusztus 11., 12:512015. augusztus 11., 12:51
A múlt héttől érvényben levő határozat arra hivatkozva tiltja a hálapénz vagy ajándékok elfogadását, hogy az állami egészségügyi egységek alkalmazottai is közalkalmazottak. A döntés nem ismeri el ezentúl a betegek jogait szabályozó törvény azon cikkelyét, mely szerint a páciensnek joga van adományt adni az őt kezelő orvosnak, és amely intézkedéssel eddig el volt mismásolva a csúszópénz kérdése.
A probléma az állami kórházakban dolgozó orvosok fizetésével kezdődik, mutatott rá Gábos Grecu József, az orvosi egyetem etikai bizottságának elnöke, az egyetem etikaprofesszora. Az orvosok jogos elvárása a méltányos bérezés, a hiba viszont ott van, hogy az egyforma képesítéssel rendelkező szakemberek között mindenki egyforma fizetést kap, azaz az elvégzett munka mennyisége és minősége nem szempont a bérek megállapításakor.
Az etikaprofesszor elmondta, a hálapénz akkor válik nagyon visszás dologgá, amikor egy orvos megköveteli, és kijelenti, hogy mekkora pénzösszegért hajlandó kezelni a beteget, és azt is kiköti, hogy ennek hiányában nem hajlandó az ellátásra. „Az ilyen helyzetekre létezik egy nagyon egyszerű megoldás: az ilyen egyéneknek nem kellene állami kórházakban dolgozniuk, csak magánkórházakban, ott megkaphatják azt a pénzt, amit kérnek” – véli Gábos Grecu. Az 1-es számú elmegyógyintézeti klinika vezetői tisztségét is betöltő orvosprofesszor elmondta: kivételesen szerencsés helyzetben vannak, velük ugyanis ilyesmi nem történhet meg. „Az elmegyógyászat egy külön világ. Megtörténik, hogy tomboló, nyugtalan, agitált betegek érkeznek hozzánk. Melyik az az ügyeletes orvos, aki azt mondhatja ilyenkor a hozzátartozónak, hogy addig nem kezeli, ameddig nem fizet?” – tette fel a kérdést.
Míg a politikusok egy telefonálással, minden hálapénz és figyelmességek adása nélkül elvárják és elintézik, hogy őket ellássák, addig az egyszerű emberek nem ehhez vannak szokva. Hanem ahhoz, hogy a segítség, a gyógyítás fejében adjanak valamit. „Megtörténik, hogy egy idős néni nem borítékot hoz, hanem öt tojást, egy kiló hagymát, egy csomag diót. Mire gondolhat az az idős személy, ha a kezelőorvos nem fogadja el az ajándékát? Arra, hogy biztos nem elég, amit hozott, vagy hogy őt vagy a hozzátartozóját az orvos nem kezeli úgy, ahogy kellene?” – mutatott rá a professzor. Gábos Grecu kihangsúlyozta: professzorként ellene van annak, hogy egy orvos leszögezze azt, hogy mennyibe kerül az általa nyújtott szolgáltatás. Ugyanakkor úgy véli, hogy meg kellene szüntetni az orvosok köztisztviselői státuszát. Az orvosok sehol a világon nem köztisztviselők, hiszen az orvoslás nem mesterség, hanem hivatás.
Köztudott, hogy a besorolásra azért volt szükség, hogy tetten érhetők legyenek ezek a dolgok, de Gábos Grecu szerint jobb lenne az, ha az orvosok pluszjövedelmét megadóznák. Szerinte ugyanis a törvényhozók közvélekedésével ellentétben igenis vannak lelkiismeretes orvosok, sőt ők vannak többségben. A csúszópénz adásának megakadályozását tiltó rendeleteket a szakember szerint még elemezni kellene. Az etikaprofesszor a jelenleg érvényben levő rendelet lehetséges következményei közül is felvázolt néhányat: egyrészt könnyebbé válik a valamilyen okból nem szimpatikus orvosok bemártása, de ugyanakkor az amúgy is elvándorló fiatal orvostársadalom itthon maradt tagjai is a külföldi munkavállaláson kezdenek majd el gondolkodni. Ugyanakkor egy adott pillanatban megtörténhet az is, hogy az orvosok a munkaidejük lejártával felállnak és hazamennek, ami külföldön egy teljesen normális dolog, nálunk viszont a túlórázás, túlteljesítés a megszokott.
Július 1-jétől érvényesek az új uniós vámszabályok: az EU-n kívüli webáruházból rendelt, 150 euró alatti értékű csomagokban lévő áruféleségek után 3 eurós vámot kell fizetni.
Bekérették a román nagykövetet az orosz külügyminisztériumba – jelentette be csütörtökön Maria Zaharova külügyi szóvivő az Interfax hírügynökség tájékoztatása szerint.
Hőhullám sújtja Európát, szerdán megdőlt a júniusi hőségrekord Nagy-Britanniában. Az elmúlt napokban Spanyolországban is megdőlt a júniusi átlaghőmérsékleti rekord.
Rekordmennyiségű, 19 millió hordónyi kőolajat szállítottak át hétfőn a Hormuzi-szoroson – írta Donald Trump amerikai elnök kedden közösségi oldalán.
Távozik a kormányzó brit Munkáspárt éléről Keir Starmer miniszterelnök, akinek így kormányfői megbízatása is véget ér.
Irán legfelsőbb közös katonai parancsnoksága szombaton bejelentette a Hormuzi-szoros újabb lezárását a hajóforgalom elől.
Összeütközött pénteken két vasúti szerelvény a dél-angliai Bedford városának közelében. A brit közlekedési rendőrség péntek esti beszámolója szerint a szerencsétlenségben egy ember életét vesztette, sokan megsérültek.
Egy oroszországi bíróság jogerősen 15 év börtönbüntetésre ítélt egy román állampolgárt Ukrajna javára folytatott kémkedés miatt.
Majmot akart csempészni Olaszországba autójában az a román férfi, aki ellen természetkárosítás miatt emeltek vádat – tájékoztatta a Zala Vármegyei Főügyészség helyettes szóvivője szerdán az MTI-t.
Hat, alig néhány hetes tacskót találtak a magyarországi pénzügyőrök egy kisbusz rejtett rekeszében. Az állatok chippel, oltással és útlevéllel sem rendelkeztek – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) szerdán az MTI-vel.
szóljon hozzá!