Porosenko: nyílt agresszió zajlik Ukrajnában

Petro Porosenko ukrán államfő szerint az elmúlt napok eseményei arról tanúskodnak, hogy Oroszország „közvetlen és nyílt” agressziót indított Ukrajna ellen, ami jelentősen megváltoztatta az erőegyensúlyt a harctéren az ukrán fegyveres erők kárára. Porosenko egy kijevi katonai akadémián tartott beszédében mondta ezt.

Valerij Heletej védelmi miniszter szerint az orosz csapatok nem csak Donyeckben jelentek meg, hanem a luhanszki repülőtérnél és más városokban is. A tárcavezető tanácsadója szerint az orosz hadsereg az elmúlt napokban 10-20 ezer katonát vezényelt Ukrajna területére. A terrorellenes hadművelet törzskara hétfőn arról tájékoztatott, hogy folytatódtak a harcok az ukrán deszantosok és egy orosz harckocsi dandár között a luhanszki repülőtérnél. Az ukránok végül meghátráltak a túlerő elől.

Közben hétfőn az ukrán határőrség közölte: az oroszbarát erők tüzérsége megtámadta az ukrán hadsereg egyik őrhajóját az Azovi-tengeren, a legénység két tagja eltűnt, nyolcat sikerült kimenteni. Az előző nap történtekről Szerhij Asztahov azt mondta, hogy az őrhajó elsüllyedt. A személyzet segítségére más őrhajók siettek. Nyolc tengerészt kimentettek. Heten közülük megsebesültek, illetve égési sérüléseket szenvedtek. Két tengerész eltűnt. Asztahov hozzátette, hogy elemzik a történteket. Úgy tűnik, hogy az őrhajót egy tüzérségi rendszerrel támadták meg, de nem tudni pontosan, hogy honnan.

Putyin: Kijev nem akar tárgyalni

Az orosz elnök ugyanakkor azzal vádolta hétfőn Kijevet, hogy nem akar tartalmas politikai párbeszédet folytatni a kelet-ukrajnai szakadárokkal. Ugyanakkor – vélhetően az úgynevezett összekötőcsoport minszki találkozójára utalva – hozzátette, hogy most „megkezdődik a közvetlen tárgyalások folyamata”.

Vlagyimir Putyin a BBC-nek adott nyilatkozatban beszélt erről. Azt állította, hogy a keleten (Kelet-Ukrajnában) jelenleg zajló hadművelet célja kiszorítani az ukrán hadsereget a nagyobb kelet-ukrajnai városok környékéről, hogy ne tudja lőni a lakónegyedeket.

Az elnök – aki a kelet-szibériai Jakutszkban, a helyi mamutmúzeum megtekintése közben válaszolt a BBC újságírójának kérdésére – mindezt tragédiának nevezte, és azzal vádolta az ukrán reguláris erőket, hogy szándékosan, „közvetlen irányzással” lövik a lakónegyedeket az általuk bekerített nagyvárosokban. „És ez az, amiről, sajnálatosan, számos országban, egyebek közt Európában nem akarnak tudomást venni” – tette hozzá.

Putyin kijelentette, hogy most egy „nagyon fontos folyamat kezdődik, a közvetlen tárgyalások folyamata\". Úgy fogalmazott, hogy sokáig dolgoztak ezen Petro Porosenko ukrán elnökkel és európai vezetőkkel, és ennek eredményeképpen sikerült megállapodni „a kapcsolatok újbóli felvételéről\".

Az orosz államfő ezzel valószínűleg az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), Ukrajna és Oroszország képviselőiből álló úgynevezett összekötőcsoport hétfőre, Minszkbe összehívott tanácskozására utalt. Andrej Purgin, az egyoldalúan kikiáltott Donyecki Népköztársaság „kormányfőhelyettese\" azt mondta, hogy a szakadárok egy vagy két képviselője is jelen lesz a hétfői tanácskozáson. A találkozót szombat este jelentette be a fehérorosz külügyminisztérium, a tárgyalások témájáról előzetesen nem közöltek semmit.

Az összekötő csoport ülésének összehívására a kelet-ukrajnai katonai helyzet súlyosbodása nyomán kerül sor, miután a múlt héten Kijev szerint Oroszország új frontot nyitott az ukrajnai konfliktusban: orosz katonák foglalták el a Donyeck megye déli részén fekvő Novoazovszk kikötővárosát, és – a szakadárok állítása szerint – körbezárták a szintén az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolt is.

Lavrov: Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában

Nem lesz orosz katonai beavatkozás Ukrajnában, Oroszország a békés rendezés mellett áll ki – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter a moszkvai nemzetközi kapcsolatok intézetének hétfői tanévnyitóján.

Lavrov a rendezvényen felszólalva és kérdésekre válaszolva hangoztatta azt is: nem reális a délkelet-ukrajnai felkelőktől követelni, hogy tegyék le a fegyvert. Egyidejűleg felszólította Kijevet, hogy hadserege ne használjon nehézfegyvereket az Oroszországgal határos Donyeck és Luhanszk megyékben zajló, úgynevezett terrorellenes művelet során.

A német külügyminiszter eközben arra figyelmeztetett, hogy Oroszország szárazföldi összeköttetést akar teremteni az általa bekebelezett Krím félszigettel Délkelet-Ukrajnában. Frank-Walter Steinmeier a Märkische Allgemeine című regionális lapnak adott interjúban úgy fogalmazott: „Oroszországnak láthatóan nehézségei vannak az ellátással a Krímben\". Moszkva csak légi vagy tengeri úton keresztül tudja elérni az félszigetet, amelyet a nemzetközi joggal ellentételesen kebelezett be – emlékeztetett a német diplomácia vezetője.

Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár hétfőn azt mondta: az Ukrajna elleni agresszív orosz fellépés nyomán a jövőben az eddiginél szemmel láthatóbb lesz a NATO jelenléte a keleti tagországokban. A csütörtök-pénteki walesi NATO-csúcson döntést hoznak majd arról, hogy jelentősen megnövelik a NATO ma is létező reagáló erőinek a védelmi képességeit, radikálisan lerövidítik annak riasztási idejét.

Rasmussen a NATO „lándzsahegyének” nevezte a kifejlesztendő, több ezer fős erőt, amelynek különböző tagországokhoz tartozó katonái egymást rendszeresen váltva tartózkodnak majd a keleti tagállamokban.