Pontáék már idén bányásznák az aranyat Verespatakon

 „Meggyőződésem, hogy a verespataki bányaberuházás már idén elkezdődik\" – szögezte le a tárcavezető, kifejtve: az új kormány vállalta, hogy már idén döntés születik a verespataki beruházás sorsáról. A tárcavezető megerősítette egy korábbi verespataki látogatás alkalmából tett kijelentését, miszerint az ő jelenléte Verespatakon garancia arra, hogy a bányászat fejlődni fog a régióban.

Az ország legnagyobb aranylelőhelye az Erdélyi Szigethegységben Verespatak környékén található, ahol a koncessziós szerződéssel rendelkező Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) szerint 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt lehetne kitermelni ciántechnológia alkalmazásával. Ez utóbbi miatt a beruházás heves ellenállásba ütközött környezetvédelmi és egyéb civil szervezetek, az ortodox egyház, a Román Tudományos Akadémia és Magyarország részéről. Traian Băsescu államfő is támogatja a beruházás elkezdését, korábban Victor Ponta miniszterelnök többször élesen bírálta az elnököt amiatt, hogy nyíltan a beruházás mellett foglal állást, és nyilvánosan sürgeti a verespataki bányaprojekt elindítását. 

Korodi Attila volt környezetvédelmi miniszter május elején jelentette be, hogy a bányaprojekt engedélyezési eljárásának leállítását javasolja a környezetvédelmi tárca jogászai és a minisztérium által rendszeresen foglalkoztatott ügyvédi iroda. Korodi azt követően kért tőlük szakvéleményt, hogy a Fehér megyei táblabíróság érvénytelenítette a verespataki beruházó számára kibocsátott önkormányzati területrendezési terveket. A jogászok jelentése szerint az engedélyeztetési eljárást le kell állítani, amíg a beruházó nem tud felmutatni érvényes területrendezési dokumentumot.

Rovana Plumb jelenlegi környezetvédelmi miniszter korábban bejelentette, hogy szándékában áll összehívni azt a kormányközi szakértői bizottságot, amely a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát vizsgálja. Plumb szerint ennek a testületnek kellene megvitatnia a jogászok által ismertetett álláspontot is. A tanácskozást azonban elhalasztották amiatt, hogy az Európai Bizottság szakértői éppen Bukarestbe látogattak, a szaktárca pedig azóta sem közölte, hogy a testület elé terjesztették-e a jogászok álláspontját vagy sem.