Ponta több munkahelyet ígér és támogatást kér

Ponta a képviselőház előtt mondott beszédében gazdasági növekedést, több munkahelyet, szociális juttatásokat és adócsökkentést ígért. Egyebek között új adótörvénykönyv elfogadásához kért támogatást, amely szerinte lehetővé teszi, hogy Románia jövőre csökkentse az áruforgalmi adót a „2010-es szint közelébe”. 2010-ben Romániában 19-ről 24 százalékra emelték az áfát.

Ponta azt mondta: kormánya kevesebb sürgősségi rendeletet fog hozni, ha az új államfő már nem küld vissza annyi törvényt megfontolásra a parlamentnek, mind elődje tette.

RMDSZ: külön elbánást a kisebbségi osztályoknak!
Az RMDSZ elvárja a kormánytól, hogy a kisebbségi oktatás tekintetében másként járjanak el az osztályösszevonások terén, mint a többségi tanintézetekben, különben, főként a szórványban, de nem csak, asszimilációs folyamatoknak lehetünk tanúi – közölte Borbély László, a szervezet politikai alelnöke a parlamentben az RMDSZ prioritásait ismertetve. „Emellett, amennyiben erős helyi önkormányzatokat és közösségeket akarunk, a decentralizációs törvényt is újra kell tárgyalni, az önkormányzatoknak méltányos finanszírozást kell biztosítani” – fogalmazott Borbély. Kedden elmondta: az autonómiatervezetről a következő hónapokban a közvitát kívánják folytatni.

Pontának azonban megingott a támogatottsága, amióta novemberben elvesztette az elnökválasztást. A pártelnök-kormányfő decemberben kizárta a PSD-ből a távozását követelő ellenlábasait, köztük Mircea Geoană szenátort, a párt volt elnökét. Geoană most új szociáldemokrata alakulatot szervez, amelyhez eddig 16 törvényhozó csatlakozott – nem csak a PSD-ből –, akik korábban a Ponta-kormányt támogatták.

Hétfőn a kormányoldal hat képviselője ült át a Klaus Johannis államfőt támogató Nemzeti Liberális Párt (PNL) frakciójába. A PNL közölte: bizalmatlansági indítvánnyal próbálja leváltani Pontát. Az új PNL-t alkotó két jobbközép párt, a Demokrata-Liberális Párt (PDL) és a történelmi PNL a tavaszi ülésszaktól kezdődően – a képviselőházban és szenátusban is – közös frakciót hozott létre, ezzel újabb lépést tett a teljes összeolvadás felé, amelyet a 2016-os parlamenti választások után akarnak véglegesíteni.

Klaus Johannist a PNL éléről választották államfővé. Váratlan választási sikere nyomán a  jobboldali összefogás népszerűsége is megugrott. Johannis több ízben jelezte, hogy szívesebben dolgozna együtt egy, a PNL körül szerveződő kormánnyal.