Ponta marasztalná az RMDSZ-t, de nem alkudozik

A kormányfő a B1 hírtelevízió hétfő esti műsorában beszélt arról a koalíciós feszültségről, amely azután alakult ki, hogy Románia az RMDSZ-szel szemben lépett be a Minority SafePack nevű, kisebbségvédelmi polgári kezdeményezésről szóló luxemburgi perbe.

A kisebbségvédelmi javaslatcsomag egyik kezdeményezőjeként Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke kijelentette: nem tudja elképzelni a további kormányzati részvételt, amennyiben a Románia nem lép vissza a perből. Kelemen Hunor a bukaresti külügyminisztériumot tette felelőssé a feszültségért, amely anélkül kötelezte el Romániát a perben, hogy erről a koalícióval – ezen belül az RMDSZ-szel – konzultált volna.

Ponta azt mondta, kész bármilyen megoldásra, hogy folytassa az RMDSZ-szel való „korrekt együttműködést”. Ugyanakkor rámutatott: míg egy koalícióban bármi alku tárgya lehet, amikor a román állam politikájáról van szó, nincs helye alkudozásnak. Ezzel Titus Corlăţean külügyminiszter érvelését vette át, aki szerint kizárt, hogy Románia visszalépjen egy olyan kérdésben, amely az állam politikájának része.

A román külügyminiszter korábban leszögezte: Románia meg akarja előzni, hogy a kisebbségi kérdés uniós hatáskörbe kerüljön, és ez egy olyan állami politika, amelyet nem írhatnak felül a koalíciós szerződések.

Ponta megjegyezte: nem örül annak, hogy kormánya két minisztere a nyilvánosság előtt vitatkozik egymással, de szerdán találkozik velük és megpróbálja elsimítani a vitát.

Elismerte, nem kell attól tartania, hogy az RMDSZ esetleges távozása a kormány bukásához vezetne, mert a kormányoldalnak a magyar törvényhozók nélkül is többsége van a bukaresti parlamentben, ugyanakkor leszögezte: nem kívánja az RMDSZ távozását. Mint mondta, továbbra is hisz abban, hogy a magyar közösség képviseletét közel kell tartani a döntéshozatalhoz, mert kizárásuk szerinte csak a közösségen belüli radikálisokat és szélsőségeseket erősítené.

Az RMDSZ és az Európai Népcsoportok Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack az őshonos nemzeti kisebbségek védelme érdekében szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. Az Európai Bizottság elutasította a polgári kezdeményezés bejegyzését, arra hivatkozva, hogy az EU nem illetékes a kisebbségi kérdésben. Az elutasítás ellen a kezdeményezők pert indítottak az Európai Unió Bíróságán, amelybe Románia, Szlovákia és Görögország az Európai Bizottság, Magyarország pedig a kisebbségek oldalán lépett be.