Folytatódik a kürtőskalács körüli huzavona

Bár úgy tűnt, a közismert süteménynek a hungarikummá válás előszobájának tekinthető Magyar Értéktárba történt felvételével lecsillapodnak a kedélyek, a felek között újabb pereskedés van folyamatban. Megtudtuk: az NKSZ megtette az előkészületeket, hogy osztrák termékként jegyezzék be az EU-ban a kürtőst.

Hantz Péter, a kürtőskalács-szaktestület egykori ügyvivője szerdán arról tájékoztatta a Krónikát, hogy a szervezet – amely korábban hungarikumnak terjesztette fel a kürtőskalácsot – két alkalommal is olyan beadvánnyal fordult a budapesti minisztériumhoz, hogy nyilvánítsák az uniós védelemmel járó hagyományos különleges terméknek (HKT) a süteményt. A földművelésügyi tárca azonban mindkét alkalommal elutasította a javaslatot.

Az ügyben illetékes Magyar Eredetvédelmi Tanács ugyanis megállapította, az ide vonatkozó uniós szabályozás alapján a kürtőskalács – mint széles termékcsoportot jelölő fogalom – ilyen kizárólagosságot biztosító védelemben nem részesülhet.

Hantz azonban a napokban a budapesti Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, úgy véli ugyanis, hogy az FM álláspontja a hatályos uniós jogszabályok téves értelmezéséből ered. „Pusztán az a tény, hogy a kürtőskalács szó egy termékfajtát jelöl, nem minősül kizáró kritériumnak, ezenfelül pedig a józan ésszel is ellentétes lenne egy ilyen kitétel, minden bejegyzett hagyományos különleges termék egy termékfajtát jelöl” – állapította meg az NKSZ képviselője.

Szerinte a magyar minisztérium diszkriminál, mivel korábban különleges termékké nyilvánította például az általános fajtanévre utaló, szintén széles körben elterjedt és több esetben eltérő receptváltozatok szerint készülő tepertős pogácsát vagy a rögös túrót.

Hantz butaságnak tartja ugyanakkor, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának és a Magyar Eredetvédelmi Tanácsnak az elutasítás alátámasztásában szereplő indoklását, miszerint a kürtőskalácsot azért nem lehet levédetni, mert mindössze 25 éve jelent meg Magyarországon. Ezzel szemben az NKSZ tanulmánya szerint a kürtőskalácsot említő első írásos dokumentum 1679-ből származik.

Hantz Péter közölte: az esetleges további elutasító határozat esetén készek a magyar Alkotmánybírósághoz és az uniós szervekhez fordulni. Ugyanakkor megtették az előkészületeket a Magyar Értéktárba székely, magyar és erdélyi süteményként került kürtőskalács osztrák termékként való regisztrációja érdekében, hogy az édességet ne román termékként jegyezzék be az EU-ban.