Német, brit és lengyel lapok Magyarországról

A Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című, vasárnap megjelenő német konzervatív lap politikai rovatában Magyarország kutyaszorítóban címmel jelent meg összefoglaló a hét magyar vonatkozású gazdasági, gazdaságpolitikai eseményeiről. A beszámoló szerint „Magyarország mostanában kevés barátot szerez”, és most már az Európai Bizottság is konkrét intézkedéseket hoz ellene. „A Magyarországnak sürgősen szükséges pénzügyi segítség a nyomásgyakorlás eszközévé válik” – állapította meg a lap.

A beszámoló szerint azt követően, hogy a Fitch pénteken leminősítette az országot, „Orbán az államcsőd elkerülése céljából rögtön elkezdte sürgetni a gyors megállapodást az EU-val és az IMF-fel.” A jövőbeni hitelekhez azonban valószínűleg szigorúbb politikai feltételek kapcsolódnak majd – írta a FAS.

A lap a tárcarovatában Zilahy Péter magyar írótól közölt cikket a magyarországi helyzetről. A Hősök, királyok és szentek című írás szerint a rendszerváltás idején a magyarok mindenekelőtt azért „kaptak” szabadságot és demokráciát, mert „a Szovjetunió összeomlott a saját súlya alatt”. A magyaroknak nem kellett küzdeni, „az emberek akkor vonultak az utcára, amikor már minden eldőlt” – jegyezte meg a szerző.

A Die Welt am Sonntag című, vasárnap megjelenő német konzervatív lap egy vezércikkben érintette a magyarországi gazdasági folyamatokat. Michael Fabricius A válságvakáció véget ért című írásában az euróövezeti állampapír-piaci helyzet alakulását értékelve kifejtette: csalódott lehet, aki arra számított, hogy hosszabb szünet következik az euróövezeti államadósság-válságban, hiszen már az év első hetében jelentkeztek válságtünetek.

Két írásban is foglalkozik a londoni The Observer a magyar belpolitikával. A legnagyobb példányszámú baloldali vasárnapi lap kommentárrovatában Will Hutton, az újság publicistája azt írja, hogy a „vitatott” új magyar alaptörvény alapján a kormány „diszkrecionális hatáskört kap” a média, a bíróságok, a jegybank, sőt még a személyes lelkiismereti meggyőződés felett is.

A The Observer szemleírója szerint ezután „nem fognak elkülönülni Magyarországon a végrehajtói, a törvényalkotói és az igazságszolgáltatási jogkörök, nem lesz garantált sajtószabadság, sem bírói pártatlanság, sem vallásszabadság”.

Hutton szerint „Európa sötét múltjának más elborzasztó pillanatait tükrözi”, hogy a szomszédos országokban élő magyar kisebbség tagjainak magyar állampolgárságot ajánlanak, „ahogy Hitler tette a Csehszlovákiában élő német etnikum esetében”.

A The Observer külön cikkben foglalkozik a magyarországi gazdasági fejleményekkel, azt írva, hogy „a válság Orbán Viktor miniszterelnök vagy legalábbis Matolcsy György gazdasági miniszter állásába kerülhet”. Az írás szerint a francia Le Monde minapi karikatúrája „fasiszta vezetőként ábrázolta” a magyar kormányfőt. A brit lap ugyanakkor megszólaltja Hack Péter jogászprofesszort, egykori liberális parlamenti képviselőt, aki kijelenti: nem ért egyet azokkal a véleményekkel, hogy a magyar kormány diktatúrát akar kiépíteni.

A The Observer ugyanakkor „az elmúlt hetek egyik legérdekesebb fejleményének” nevezi, hogy erősödő bírálatokat fogalmaznak meg a kormányt „eddig hűségesen támogató” lapok is, mint például a Heti Válasz és a Magyar Hírlap.

Magyarország ügyében csendes diplomáciai lépésekre szólítja fel a lengyel kormányt Jacek Pawlicki a Gazeta Wyborcza című baloldali liberális napilap hétvégi számában, amellett Buzeket aggasztja Magyarország politikája: Semmi jó... címmel közöl cikket a napilap internetes kiadása.

A Gazeta Wyborcza Az uniós fővárosok hidegháborúja Budapesttel. Gondok Orbánnal című cikkében Pawlicki azon a véleményen van, hogy a Magyarországgal szembeni szankciók bevezetése után „még konokabban viselkedne a pesti kormány, és még jobban felosztódna az így is szakadozó EU”. Hangsúlyozza, hogy ez nem segítene sem a magyar demokráciának, sem az európai közösségnek. A cikk szerint az Európai Bizottság nem jogosult a magyar és bármely más tagállam alkotmányának felülvizsgálására, és a helyzetet „csak a magyarok oldhatják meg, méghozzá demokratikus módszerekkel”. Pawlicki azt hangsúlyozza, hogy „Európa nem várhat többé. Itt az ideje a csendes diplomácia bevetésére a háttérben”. Ebben Donald Tusk lengyel miniszterelnök és Jerzy Buzek EP-elnök szerepét látja, akik „jól ismerik Orbánt, ő pedig figyelembe veszi a véleményüket”.

A Gazeta Wyborcza internetes kiadása az EP elnökének aggodalmáról ír a magyar kormányzati lépésekkel kapcsolatban. Buzek hangsúlyozza, hogy húsz év alatt megváltozott a gazdasági helyzet, és „a korábbi kormányok nem tettek túl sok jót”. De hozzáteszi, hogy ennek ellenére kétségei vannak a kormányzati lépések szigorúsága miatt. „Kívánjuk a magyar nemzetnek, hogy leküzdje a válságot, mert a vírus elterjedése nagyon veszélyes lenne a szomszédos országok számára” – mondta.

MTI-összeállítás