Nehezítenék a képviselők letartóztatását

A hírportál szerint a jogi bizottság a házszabály mentelmi jogra vonatkozó cikkelyét egészítené ki úgy, hogy belevinnék: az előzetes letartóztatásra vonatkozó kérésnek tartalmaznia kell a büntető törvénykönyv vonatkozó cikkelyét, és az ügyészeknek bele kell foglalniuk az őrizetbe vétel konkrét és alapos indoklását is.

A módosítás értelmében az alsóház jogi bizottságának jogában állna további bizonyítékokat igényelni, ha az eredeti kérésben foglaltakat nem tartja elegendőnek, az igazságügyi tárca pedig köteles lenne megküldeni a kért dokumentumokat.

A honatyák nem először próbálkoznak ezzel: 2013-ban már elfogadtak egy hasonló módosítást, a taláros testület azonban az alaptörvénnyel ellentétesnek nyilvánította, arra hivatkozva: ezáltal a képviselőház jogi bizottsága átvenné a bíróságok szerepét.

Máté András Levente, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője kedden a Krónikának elmondta: a Szociáldemokrata Párt (PSD) által benyújtott, a házszabályt módosítani hivatott javaslatnak a szövetség szerint nincs sok értelme, mivel nem módosíthatja a törvényt és az alkotmányt, így a képviselők és szenátorok jogállásáról szóló törvényt sem változtatja meg.

Emlékeztetett: az ügyészség jelenleg is azt a gyakorlatot követi, hogy átküldi a jogi bizottságnak az üggyel kapcsolatos dossziékat. „Az RMDSZ nevében nem is írtam alá a javaslatot, mivel egyrészt többféleképpen értelmezhető, másrészt pedig nem láttam semmi értelmét, hogy egy ilyen kezdeményezést támogassunk” – mondta Máté.

Alina Gorghiu, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) társelnöke kedden közölte, pártja alkotmánybírósághoz fordul, ha „a PSD folytatja tervét, hogy a képviselőházat bírósággá alakítsa”.

A hatályos jogszabályok értelmében egy képviselő vagy szenátor csakis akkor helyezhető előzetes letartóztatásba, ha az illetékes kamara jóváhagyja az ügyészség erre vonatkozó kérését. Volt miniszterek esetén már a bűnvádi eljárás megkezdéséhez is szükséges a képviselőház vagy a szenátus beleegyezése.