Napirenden marad a Székelyföld-régió létrehozása

Bár az egyetlen romániai politikai alakulatnak számít, amely saját régiósítási elképzeléseit a parlament asztalára tette, az elkövetkezendő hetekben RMDSZ újabb érvekkel készül meggyőzni a hazai politikumot a Székelyföld közigazgatási egységének létjogosultságáról és szükségességéről.

„Tíz napon belül szakembereink újabb dokumentumokkal alátámasztott anyagban fogják bebizonyítani a jelenlegi nyolc fejlesztési régió életképtelenségét és a Székelyföld létjogosultságát – mondta el Borbély. – Pragmatikusan és higgadtan, konkrét adatokra alapozva kell átbeszélnünk az ország régiósítását. A román pártok eddigi megközelítése jobbára érzelmi alapú volt.”

Borbély László emlékeztetett arra a közös állásfoglalásra, amelyet évekkel ezelőtt a megyei önkormányzati elnökök fogadtak el, és amelyben leszögezték, hogy a jelenlegi régiók jobbára működésképtelenek. Az RMDSZ vezetője úgy érzi, a jelenlegi hatalom azért hajlik mégis a jelenlegi felállás megőrzésére, mert Pandora szelencéjének megnyitásától tart. Megítélésében sokkal ésszerűbb lenne 16, esetleg 14 vagy 12 kisebb régióban gondolkodni.

„Ha megőrizzük a jelenlegi nyolc mesterséges régiót, nem a központosítás lebontását, hanem annak megerősítését szolgáljuk. Attól tartok, hogy a régiók vezetői nem Bukarestből, a központi hatalomtól vesznek át feladatköröket, hanem a megyéktől” – fejtette ki aggályait a szövetség politikai alelnöke. Példaként a gyulafehérvári székhellyel rendelkező, székely megyéket is magában foglaló központi régiót hozta fel. Szerinte nem mindegy, hogy bizonyos dolgokról ezentúl is Brassóban vagy Sepsiszentgyörgyön döntenek, vagy a távoli Gyulafehérváron mondják ki a végső szót.