Nagy Zsolt börtönnaplója – Élet a rahovai rácsok mögött

„Gondolom, nemigen fordultatok meg ilyen intézményben, ahol most már 2 hete bentlakó vagyok. Ezért megpróbálom megosztani veletek az élettapasztalatom. Azzal kezdeném, hogy semmi köze az amerikai filmekben látottakhoz, a különbség nem csak abban áll, hogy itt nincs egyenruha” – írta a rahovai börtönből Nagy Zsolt egykori RMDSZ-es távközlési miniszter, akit négyéves letöltendő szabadságvesztésre ítélt január végén jogerősen a legfelsőbb bíróság a stratégiai privatizációk perében.

2015. február 12., 16:552015. február 12., 16:55

Nagy Zsoltot január 27-én a fővárosban található rahovai börtönbe szállították, ahol 21 napot kell eltöltenie karanténban, ezt követően dől el, mely büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie büntetését.

A börtönnaplót a Veled vagyunk, Zsolt elnevezésű Facebook-oldalon tették közzé – az oldalt az egykori miniszter barátai indították. „A kb. 20 nm-es szobában van 4 db. régi, vasból készült emeletes ágy, 1 asztal, zuhany, kagyló és WC, a vastag vasajtót egy rácsos ajtó duplázza meg belülről. Az ablak mintegy 1,70 magasban van, sűrű ráccsal takarva a napfény bejutását is. Ezért nappal szinte állandóan égnie kell a szemsértő fehér neoncsőnek. Nem vagyok fázós, de így is jó pár napba került, ameddig megszoktam a szerintem alig 15 fokos hőmérsékletet” – írta Nagy Zsolt.

Mint levelében részletezte, a nap a börtönben reggel 6-kor kezdődik, amikor nagy zörgés kíséretében kinyitják az ajtón levő vasablakot. „Érkezik a reggeli. Az eddigi tapasztalat szerint ez lehet 1 db. főtt tojás vagy egy pár db. keksz marmaládéval (egy furcsán kemény állagú lekvár). 7-kor jön a reggeli ellenőrzés, 3-4 fegyőr érkezik egyszerre, egyikük egy nagy fakalapáccsal határozottan megdöngeti a rácsokat az ablakon (ez komoly) és megkérdezik, hogy van-e valami gond” – folytatódik a börtönnapló.

A levél arra is kitér, hogy a börtönlakókat csak akkor „zargatják” ezt követően, ha ügyvédi látogatásra, pszichológushoz, orvosi rendelőbe vagy szociális asszisztenshez kísérik őket. „Délután 4 és 6 között van a sétaprogramom, egy kb. 30 m hosszú, 7 m széles, minden oldalán bekerített, betonozott udvaron. Ez jobban hangzik, mint a ketrec. Igyekszem minden nap kimenni és leszaladni a napi 30 percet” – számolt be Nagy a napi programjáról.

Levelében leírja azt is, hogy a szobában van egy tévé, amin bizonyos órákban 10 csatorna közül lehet válogatni. „Este 7-kor van az »esti vizit«, szintén a fakalapáccsal, a villanyoltás fakultatív, a szoba lakóinak a megegyezése szerint. Pontosítok: az általunk vezérelt világításról írtam az előbb, ugyanis éjjel is állandó fény van. A vaságyak nyikorgása mellé az éjszakák folyamán a más szobákból áthallatszó kiabálás, időnként verekedés zaja, »maneleéneklés« társul” – olvasható Nagy Zsolt levelében.