Minimálbér-növeléssel, drágulásokkal rajtolt 2015

Ahogy éjfélt ütött az óra, s elpukkantak az első tűzijátékok, átlagosan 0,26 százalékkal drágult a lakosságnak szolgáltatott villanyáram ára. Sokak számára jó hír viszont, hogy január elsejétől 900 lejről 975 lejre bővült a minimálbér, azonban negatív hozadéka is van ennek, hiszen a kormány által garantált legkisebb fizetés értéke határozza meg a közlekedési kihágásokkor kiróható pénzbírságok értékét, egy büntetéspont az összeg 10 százalékának felel meg.

Az úgynevezett oszlopadó eközben a nem ingatlan jellegű építmény értékének 1,5 százalékáról 1 százalékára csökken, a biztosítótársaságoknak viszont nagyobb összegeket kell januártól befizetniük a garanciaalapba.

Ugyanakkor idéntől a kormány a teljes ellátású turisztikai csomagok esetében 9 százalékos kedvezményes általános forgalmi adót (áfa/TVA) vezet be a jelenlegi 24 százalékos általános áfa helyett. Ennek nyomán a turizmusban tevékenykedők úgy nyilatkoztak, hogy az intézkedés az áraik mintegy 10 százalékos mérséklődéséhez vezethet.

Amint arról beszámoltunk, a 2015-ös évi állami költségvetés sarokszámainak a nyilvánosságra hozatala előtt az elemzők és az Európai Bizottság prognózisokkal megbízott szakértői egyaránt úgy vélekedtek, hogy a Ponta-kabinetnek a kampányban tett ígéretei miatt kizárt, hogy adóemelések nélkül tartani lehessen az ország nemzetközi hitelezőivel – az Európai Bizottság mellett a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank – közösen az idei évre rögzített költségvetési hiánycélt.

A felek végül a hitelezők decemberi bukaresti látogatása során – amelynek egyetlen célja a büdzsé véglegesítése volt – megállapodtak abban, hogy a költségvetés a bruttó hazai termék (GDP) 1,8 százalékát kitevő államháztartási hiánnyal számol. Arról is sikerült megegyezniük, hogy 2015-ben az eredetileg vállalt 1,4 százalékos hiánycélhoz képest GDP-arányosan 0,43 százalékot fordítanak pluszban az uniós projektek önrészének fedezésére.

A Ponta-kabinet 2015-ben is 2,5 százalékos gazdasági növekedést remél, akárcsak az idén, így a GDP 709,68 milliárd lej lehet, ami – a büdzsé tervezésénél figyelembe vett 4,42 lejes euró-árfolyamon – 160,56 milliárd eurónak felel meg. A büdzsé 2,2 százalékos éves inflációval és 226 milliárd lejes (51,1 milliárd euró) bevétellel számol. A költségvetés kiadása 239 milliárd lej (54,1 milliárd euró) lesz, vagyis a deficitet 13 milliárd lejre (2,9 milliárd euró) tervezik.

Mint ismeretes, a kormány 2013-ban sorozatban a harmadik hitelszerződését kötötte az IMF szervezésében. A 2015-ben lejáró, 4 milliárd euró értékű, elővigyázatossági típusú hitelmegállapodás várhatóan az utolsó, mert a bukaresti kormány már több ízben is jelezte, nem akar újabb készenlétihitel-szerződést. Ám valamilyen megállapodásra mégiscsak sor kerülhet Victor Ponta miniszterelnök decemberi bejelentései nyomán, a kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy a Lengyelországéhoz hasonló konstrukcióban gondolkodnak.