Mikó-ügy – A restitúciós bizottság újra elbírálja a kollégium visszaszolgáltatási kérvényét

Hozzátette, az egyház képviselőinek csütörtökön kell megjelenniük a bukaresti bizottság előtt, hogy alátámasszák a kérést. Az ügyvéd elmondta: a bizottság azt állapította meg, hogy a korábbi büntetőper nem rendezte az épület tulajdonjogát. 2014-ben a ploiești táblabíróság azt mondta ki, hogy szabálytalanul szolgáltatták vissza a Székely Mikó Kollégium épületeit, és felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte a restitúciót elrendelő bizottsági tagokat.

„A restitúciós eljárás újra folyamatban van, és a bizottság érdemben fog dönteni. Ha úgy gondolják, hogy nem jár vissza, az is eredmény, mert megnyílik a pereskedés lehetősége” – jelentette ki Veress Emőd.

Kató Béla erdélyi református püspök azért tartotta fontosnak a fejleményt, mert – mint mondta – a Mikó-ügyben hozott ítélet olyan fordulópont volt a romániai restitúcióban, amilyen a New York-i ikertornyok elleni terrortámadás az Egyesült Államok életében. Azóta a restitúciós bizottság rendre ugyanazokat az érveket hozza fel egy-egy visszaszolgáltatási kérelem elutasítására, amelyeket a Mikó ügyben a bíróság megfogalmazott.

Veress Emőd elmagyarázta: a 19. század végi joggyakorlatnak felel meg az a tény, hogy számos egyházi ingatlan tulajdonosaként a telekkönyvbe nem az egyházat jegyezték be, hanem például azt, hogy „református papilak”, vagy a sepsiszentgyörgyi iskolaépület esetében „Ev. Ref. Székely Mikó Kollégium”. A jogász olyan Trianon előtti, és a két világháború közötti perek ítéleteit idézte, amelyek tisztázták, hogy az ilyen bejegyzések voltaképp az egyház tulajdonjogát fedik. Azt is megjegyezte: az egyházak saját statútumukban is tisztázták, hogy ha valamely egyházi szervezet megszűnik, annak a vagyona a fölöttes egyházi szervre száll. Azt is megemlítette, hogy az 1948-as államosításkor a román állam az egyházaktól vette el az ingatlanokat, most pedig vonakodik attól, hogy az egyházaknak szolgáltassa vissza.

A kolozsvári sajtótájékoztató keretében mutatták be a romániai egyházi restitúció fehér könyvét, melyet angol nyelven adott ki a református egyház, és amely valamennyi romániai történelmi magyar egyház egykor államosított ingatlanainak a helyzetét összefoglalja. Kató Béla püspök elmondta, azért angolul, hogy általa nemzetközi nyilvánosságot kaphasson a romániai restitúció állása.

A könyvben közölt összesítés szerint a református, római katolikus, evangélikus és unitárius egyház összesen 2147 államosított ingatlant igényelt vissza. Az illetékes bizottság 1167 kérést bírált el, 920 ingatlant szolgáltatott vissza, 53 ingatlan visszaszolgáltatását utasította el, és 194 ingatlan esetében szabott meg kártérítést az egykori tulajdonosnak.

Bálint Benczédi Ferenc unitárius püspök kijelentette, a román kommunista állam a közösséget forgatta ki a vagyonából, az egyházi elöljáróknak pedig a közösségük mellett e helyük a jogkövetelésben. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök arra figyelmeztetett, hogy az egyház sokkal jobb gazdája a vagyonnak, mint az állam. Az egyházak nagy erőfeszítésekkel felújították a visszaszerzett ingatlanaikat, amelyek azonban az állam és az önkormányzatok tulajdonában maradtak, azok ma is leromlott állapotban vannak.

„Kérdés, hogy partnert lát-e bennünk a román állam vagy ellenséget. Ha partnert, akkor partnerként kell viszonyulnia hozzánk” – jelentette ki Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök.