Mégis lehet felelősséget vállalni az oktatási törvényért?

„A döntés megengedi a kormánynak, hogy folytassa a felelősségvállalási procedúrát, az érvek az indoklással kapcsolatosak. Az Alkotmánybíróságon belül négyen egyet mondanak, négyen mást, és egy bíró különvéleményen van. Tehát a testületen belül sincs többségi álláspont ezzel kapcsolatban. Szerintünk azóta, hogy a szenátus elnöke az Alkotmánybírósághoz fordult, két új vonatkozás jött közbe, amiért úgy gondoljuk, hogy a felelősségvállalás folytatható. Elsősorban arról van szó, hogy konkrétan megtörtént a felelősségvállalás a parlament előtt” – magyarázta Boc.

Boc másik érve, hogy az ellenzék benyújtotta a bizalmatlansági indítványt a felelősségvállalási procedúra keretében. „Összességében, ha létezett is jogi természetű konfliktus, amint az Alkotmánybíróság állítja, az véget ért abban a pillanatban, amikor a parlament elfogadta, hogy a miniszterelnök felelősséget vállaljon, és az ellenzék bizalmatlansági indítvánnyal válaszolt” – hangsúlyozta a kormányfő.

Boc harmadik érve, hogy az Alkotmánybíróság döntéséből kiderül, az intézmény nem kötelezheti a kormányt a felelősségvállalási procedúra lezárására. „Mindezek alapján az az álláspontunk, hogy a procedúra folytatódik, mert az beindult, és nincs olyan mechanizmus, amely leállíthatná” – fejtette ki Boc.

Az Alkotmánybíróság tanügyi törvénnyel kapcsolatos döntésében rámutatott, hogy ha első pillanatban úgy is tűnik, hogy a felelősségvállalás semmilyen feltételhez nem kötött, a kezdeményezés időszerűsége és tartalma kizárólag a kormány joga, ez a dolog mégsem lehet korlátlan.

Az Alkotmánybíróság szerint a szenátusi vitán levő tanügyi törvény esetében indokolatlan a felelősségvállalás, mivel nincs bizonyíték a tervezet akadályoztatására vagy arra, hogy a parlament nem foglalkozik ezzel.

Ugyanakkor a taláros testület leszögezi: a felelősségvállalási procedúra megszakítása meghaladja hatáskörét, a megoldás kizárólag a konfliktusba került intézményeknél van.

Mircea Geoană, a szenátus elnöke pénteken, az Alkotmánybíróság oktatási törvénnyel kapcsolatos indoklásának közzététele után azt nyilatkozta, írásban kéri a miniszterelnöktől a felelősségvállalás visszavonását, és megjegyezte, ha nem teszi meg, összehívja a két ház együttes Állandó Büróját (ÁB). Geoană azt is leszögezte, hogy az Állandó Bürók döntenek a bizalmatlansági indítványról is, amely az Alkotmánybíróság döntése után okafogyottá vált.

Emil Boc miniszterelnök szombaton a Kolozs megyei Gyalun azt nyilatkozta, hogy az oktatási törvény elfogadása érdekébe tett lépéseket nem az RMDSZ-ért, vagy másért teszik, hanem mert a jogszabály alapjaiban reformálná meg a tanügyi rendszert. Boc kifejtette, az elmúlt időszakban sok hazugság hangzott el a törvénnyel kapcsolatban, sokan kéretlenül, úgy beszéltek a jogszabályról, hogy nem is olvasták szövegét.

„Az oktatási törvény elfogadása érdekében tett lépések törvényes, az alkotmány által engedélyezett intézkedések. Az oktatási törvény nem egy különleges jogszabály, amely valaki érdekét szolgálja, hanem alapjaiban modernizálná az oktatási rendszert. Sajnos, az utóbbi időszakban annyi hazugság hangzott el, annyian beszéltek kéretlenül a törvényről, negatív légkört próbáltak teremteni anélkül, hogy bár elolvasták volna szövegét” – emelte ki Boc. Kifejtette, a tanügyi törvény „európai jogszabály, amely decentralizálja az oktatásit”, új intézkedéseket lát elő, melyek zavarhatják egyesek érdekeit. „A koalícióban egységes a hozzáállásunk, az RMDSZ-szel együtt az iskolák decentralizációját akarjuk. Ezek új dolgok és zavarja azokat, akik úgy látják felzavarja azt a langyos vizet, amelyben ma élnek” – hangsúlyozta Emil Boc.

Kifejtette, a tanügyi törvény egyebek mellett, a diákok számára csökkenti a tanórák számát, kevésbé zsúfolt programot jelent, amely alapja a tudás és nem az információk visszaadása, bevezeti az Iskola utáni iskolát, fegyelmet hoz a felsőoktatásba, mert rangsorolja az egyetemeket és hierarchizálja a tanügyi programot, hogy a diákok és tanárok tudják, hogy mennyit ér majd az a diploma, amit megszereznek.

Cseke Attila egészségügyi miniszter szombaton, nagyváradi sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ képviselőinek az a véleménye, „folytatódhat a felelősségvállalás az oktatási törvényért”, mivel az összes szükséges jogi és alkotmányos lépést megtették.

„Nekünk nagyon fontos az oktatási törvény. Megszületett az Alkotmánybíróság (AB) indoklása, amely alapján mi úgy gondoljuk, folytatódhat a kormány felelősségvállalása, mert a szenátus elnöke két problémát vetett fel: az egyik a parlament és kormány közötti alkotmányos konfliktus, a másik a felelősségvállalás procedúrájának megszakítása, ami nem az AB hatásköre” – indokolta Cseke.

Borbély László környezetvédelmi miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke kedden egy sajtótájékoztatón jelentette be, hogy ha év végéig nem lép életbe az oktatási törvény, akkor az RMDSZ nem folytathatja a koalíciós együttműködést.