Meghallgatták a kisebbségügyi árnyékjelentés benyújtóit az ENSZ-nél

Úgynevezett árnyékjelentést küldött az ENSZ Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottságának a romániai magyar kisebbségi problémákról három romániai magyar civil szervezet. A jelentést az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be.

A három civil szervezet Genfből közleményben számolt be a jelentés nyomán az ENSZ bizottságánál augusztus 10-én lezajlott meghallgatásról. „ Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Faji Megkülönböztetés Elleni Bizottsága 2010. augusztus 9–10-i ülésén elemezte az emberi és kisebbségi jogok romániai helyzetét. A bizottsághoz két, úgynevezett árnyékjelentés érkezett. Az egyiket három erdélyi magyar civil szervezet – a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács –, a másikat pedig a romák helyzetével foglalkozó Romani Criss Egyesület terjesztette be. A romániai magyar civil szervezetek képviseletét az ülésen dr. Hantz Péter és Cunnold-Benkő Erika látta el. A román kormányküldöttséget Asztalos Csaba, a romániai Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke vezette, szakértőként a román delegációban további két magyar tisztségviselő, Markó Attila kisebbségügyi államtitkár és Szőcs Domokos is helyet kapott” – írja közleményében a három szervezet.

Beszámolójuk szerint az ENSZ-bizottság tagjai meghallgatták a civil szervezetek beszámolóit, az előzetes országjelentés és a civil szervezetek által jelzett problémák mentén kérdéseket intéztek a román kormánydelegációhoz, és augusztus 10-én délelőtt meg is vitatták a kérdéseket.

„A magyar civil szervezetek képviselői előadásukban Székelyföld területi autonómiájának, továbbá a romániai magyar oktatásnak a kérdéskörét érintették. Az európai kisebbségek helyzetének összehasonlítása után Cunnold-Benkő Erika Székelyföld specifikus gondjairól beszélt: mint vázolta, habár a lakosság 80%-a magyar nemzetiségű, a magyar nyelvnek nincs hivatalos státusa, nem használható a formális állami kommunikációban, és a hivatalos dokumentumok többsége csak román nyelven jelenik meg. Székelyföld infrastruktúrája, a régió alacsony állami támogatása miatt, elmarad az országos átlagtól, a munkanélküliség pedig átlag fölötti. A Pro Regio Siculorum Egyesület elnöke Székelyföld etnikai arányainak megváltoztatására irányuló törekvésekre, például a militarizálásra, az ortodox egyház térhódítására és Moldova Köztársaságbeli lakosok betelepítésének terveire is felhívta a figyelmet. Hantz Péter az oktatási rendszerben tapasztalható diszkriminatív elemekről beszélt: a magyar etnikum alul-reprezentáltsága már a középiskolában elkezdődik, részben azért, mert a magyar diákoknak a román nyelvet anyanyelvi szinten kell tanulniuk, és anyanyelvi szintű vizsgákat kell tenniük ebből a tárgyból. Említésre került a csángó-magyar közösség oktatásának tarthatatlan helyzete is. A felsőoktatásról szólva a BKB alelnöke kifejtette: míg a magyar nemzetiség az ország lakosságának 6,6%-át teszi ki, a romániai felsőoktatásban tanuló diákok mindössze 1,6%-a tanulhat magyarul.(...) Megoldást az állami magyar egyetem visszaállítása, illetve a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem román állami támogatása jelenthetne. (…) Végezetül a dél-tiroli példát fölhozva, ahol Olaszország és Ausztria közti ENSZ-közvetítéssel valósult meg az autonómia, az ENSZ közbenjárását kérte Székelyföld területi autonómiájának megvalósítása érdekében” – szerepel a három civil szervezet beszámolójában.

A közleményben azt is állítják, hogy a román kormányt képviselő küldöttség magyar tagjai hozzászólásaikban nem említették a magyar kisebbséget érintő kérdéseket, illetve egyetlen problémakört leszámítva kerülték a konkrétumokat.

A közlemény szerint a fórumon elhangzott kérdésekből ítélve a magyar civil szervezetek delegációjának tagjai arra számítanak, hogy az általuk fölvetett gondok egy része bekerül a bizottság végleges jelentésébe.